Az Angular 19 jelentős fejlesztéseket hoz, amelyek a fejlesztői produktivitás és az alkalmazások teljesítményének javítására összpontosítanak. Az alábbiakban részletesen áttekintjük a legújabb verzióban bevezetett legizgalmasabb funkciókat.
A Standalone komponensek alapértelmezetté válnak
Az Angular 19 egyik legjelentősebb változása a standalone komponensek alapértelmezetté válása. Korábban a komponenseket egy modulon belül kellett deklarálni, ami gyakran redundáns kódot eredményezett. Az Angular 14 bevezette a standalone komponenseket, amelyek mind a komponens logikáját, mind a függőségeket magukban foglalják, így nincs szükség modul deklarációra. Mostantól egy új komponens létrehozásakor az automatikusan standalone lesz, hacsak nincs másként megadva. Ez a változás egyszerűsíti a kódszerkezetet, és növeli az újrafelhasználhatóságot az alkalmazás különböző részein.
Továbbfejlesztett hidratálási/felélesztési technikák
Az Angular 19 bevezeti a részleges és inkrementális hidratálást, ami jelentősen javítja az alkalmazások betöltési és renderelési módját. A részleges hidratálás lehetővé teszi, hogy a kritikus komponensek töltsenek be először, így gyorsabb a kezdeti betöltés. Az inkrementális hidratálás továbbviszi ezt azáltal, hogy bizonyos funkciók betöltését elhalasztja a felhasználói interakciókig, ami gördülékenyebb felhasználói élményt nyújt, kevesebb kezdeti JavaScript terheléssel.
Megjegyzés:
A hidratálás vagy felélesztés a JavaScript viselkedés csatolása a szerveren generált HTML-elemekhez, ez szükséges ahhoz, hogy a weboldalt interaktívvá tegyük, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy gombokra kattintsanak, űrlapokat töltsenek ki és egyéb műveleteket hajtsanak végre. Hidratálás nélkül a weboldalak statikusak és nem reagálnának.
Zoneless change detection
A keretrendszer bevezeti egyelőre kísérleti
opcióként a zoneless change detection
változásérzékelési stratégiát. Ez a kísérleti funkció
csökkenti a Zone.js által okozott
overheadet, így gyorsabb kezdeti renderelést és kisebb bundle
méreteket eredményez. A fejlesztők a
provideExperimentalZonelessChangeDetection()
függvénnyel aktiválhatják ezt a funkciót.
Az előnyök közé tartoznak:
Javított teljesítmény és sebesség
Kisebb alkalmazásméret
Könnyebb hibakeresés a csökkentett komplexitásnak köszönhetően
A linkedSignal bevezetése
Az Angular 19 egy új primitívet vezet be, a linkedSignal-t, amely a reaktivitás javítását célozza. A likedSignal segítségével a fejlesztők olyan írható jeleket hozhatnak létre, amelyek automatikusan frissülnek a forrásjelek változásai alapján. Ez egyszerűsíti az adatáramlást, és reakcióképesebbé teszi az alkalmazásokat.
Főbb jellemzők:
Kiszámítható állapotkezelés
Tisztább kód a linkedSignal egyszerűsített szintaxisával
Integrált támogatás az Angular DevTools-ban a jobb hibakereséshez
Új Resource API-k az adatkezeléshez
Az aszinkron adatkezelés leegyszerűsödik a két új API, a resource és az rxResource bevezetésével. Ezek az API-k egységesített megközelítést biztosítanak az adatlekérdezéshez, és mind promise-okkal (resource), mind Observable-el (rxResource) használhatók.
Néhány fontosabb jellemző:
Nyomon követi az erőforrás állapotát (betöltés, siker, hiba)
A lekérdezett adatokat sikeres befejezés esetén megtartja
Hibakezelési mechanizmusokat biztosít
Ezek az API-k egyszerűsítik a fejlesztők számára az aszinkron adatfolyamok kezelését és hatékony hibakezelést biztosítanak.
Összegzés
Az Angular 19 jelentős előrelépést jelent a keretrendszer számára, amely a fejlesztői produktivitás és a felhasználói élmény javítására összpontosít. Az olyan funkciók, mint az alapértelmezett standalone komponensek, a fejlett hidratálási technikák, a zoneless change detection, a linkedSignal a reaktivitás növeléséhez és az egyszerűsített adatkezelő API-k mind hatékony eszközöket nyújtanak a modern webes alkalmazások építéséhez. Ahogy a hivatalos megjelenés közeledik (2024 november 19.), a fejlesztőknek érdemes megismerkedniük ezekkel az új funkciókkal.