Az iPhone 14 és iPhone SE értékesítése megszűnik az EU-ban – Mi áll a háttérben?

December 20-tól kezdve az Apple svájci online áruházában már nem érhetők el a harmadik generációs iPhone SE, az iPhone 14 és az iPhone 14 Plus modellek. Ez az intézkedés egy közelgő uniós szabályozás előtti lépés, amely kimondja, hogy az Európai Unióban újonnan forgalomba hozott okostelefonoknak USB-C porttal kell rendelkezniük, amennyiben vezetékes töltést támogatnak. Bár Svájc nem tagja az EU-nak, az ország az egységes piac részeként az uniós szabályok hatálya alá tartozik.

USB-C a közös szabvány

Az USB-C port bevezetése a vezetékes töltést támogató okostelefonok esetében az egységesítés jegyében történt. Az EU célja, hogy csökkentse az elektronikai hulladékot, és egységes, minden gyártó számára közös szabványt hozzon létre. Az iPhone 15 és iPhone 16 modellek már megfelelnek ennek a követelménynek, azonban az iPhone SE, iPhone 14 és iPhone 14 Plus Lightning porttal van ellátva, így ezek a készülékek nem felelnek meg az új előírásoknak.

Milyen hatással van ez az Apple stratégiájára?

Az Apple nyilvánvalóan igazodik a változó szabályozási környezethez. A harmadik generációs iPhone SE várhatóan USB-C porttal felszerelve, negyedik generációs modellként tér vissza 2024 márciusában. Ez azt jelenti, hogy a készülék az EU piacán csak rövid időre lesz elérhetetlen.

Az iPhone 14 és iPhone 14 Plus modellek viszont más helyzetben vannak. Ezek a készülékek már az USB-C szabályozás nélkül is kifutó modellek lettek volna 2024 szeptemberében, így a szabályozás miatt az értékesítésük kilenc hónappal korábban ér véget.

Mi a helyzet az EU viszonteladóival?

Az Apple hivatalos EU-s viszonteladói a meglévő készleteiket még árusíthatják, amíg azok ki nem merülnek. Ez rövid távon alternatívát kínál azoknak, akik a Lightning porttal rendelkező iPhone-okat részesítik előnyben, azonban a készletek korlátozottak, így a beszerzés idővel egyre nehezebb lesz.

Mit jelent ez az EU-n kívüli piacok számára?

Az Egyesült Királyság esetében, amely 2020-ban kilépett az EU-ból, a szabályozás Észak-Írországban még érvényes. Svájc pedig, bár nem tagja az EU-nak, az egységes piac résztvevőjeként szintén követi a szabályozást. Ez rávilágít arra, hogy az EU szabályozási hatása túlnyúlhat a tagországokon, befolyásolva a szomszédos piacokat is.

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.
Mit hoz a DiffuCoder és a diffúziós nyelvi modellek térnyerése?
Egy új megközelítés azonban most alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a lineáris gondolkodást: a diffúziós nyelvi modellek (dLLM-ek) nem sorban, hanem globálisan, iteratív finomítással generálnak tartalmat. De vajon valóban alkalmasabbak-e a programkód előállítására, mint a jól bevált AR modellek? És mit mutat az első komoly nyílt forráskódú kísérlet ezen a területen, a DiffuCoder?
Az Apple új mesterséges intelligencia modelljei megérti mi látható a képernyőn
A telefonunk kijelzőjét nézve magától értetődőnek tűnik, mit látunk: ikonokat, szövegeket, gombokat, amelyekhez hozzászoktunk. De vajon egy mesterséges intelligencia hogyan értelmezi ugyanezt a felületet? Ez a kérdés áll az Apple és a finn Aalto Egyetem közös kutatásának középpontjában, amelynek eredményeként megszületett az ILuvUI nevű modell. A fejlesztés célja nem csupán technológiai bravúr: sokatmondó lépés abba az irányba, ahol a digitális rendszerek képesek lesznek valóban megérteni, hogyan használjuk az alkalmazásokat – és hogyan segíthetnének bennünket még hatékonyabban.
Az Apple új képérzékelő szabadalommal sokkolja a versenytársakat
A digitális képalkotás a telefonoknál ha a vásárlóknál nem is mindig, de a tesztek során a figyelem középpontjában van. Nem csoda, hogy a cégek ezen a területen igyekeznek némi fejlődést felmutat, így előfordul, hogy ami ma csúcstechnológiának számít, holnapra már iparági alapkövetelménnyé válhat. Ezen a dinamikusan változó terepen mégis ritka, hogy egy szabadalmi bejegyzés akkora figyelmet kapjon, mint amekkorát az Apple nemrégiben nyilvánosságra került találmánya generált. A "Image Sensor With Stacked Pixels Having High Dynamic Range And Low Noise" című dokumentum ugyanis nem kevesebbet ígér, mint egy új, saját fejlesztésű képérzékelőt, amely a vállalat szerint a jelenleg elérhető legjobb filmes kamerák teljesítményét is meghaladhatja – legalábbis bizonyos szempontból.
Új irány az Apple-nél: iPhone-chipet kaphat a következő, olcsóbb MacBook
Az Apple egy olyan terméken dolgozik, amely első látásra nem tűnik forradalminak, mégis jól érzékelhető változást hozhat a cég stratégiájában. Egy új, alacsonyabb árú MacBook bevezetését tervezik, amely nem a megszokott M-szériás processzorokra épül, hanem az iPhone-okban is használt A18 Pro chipre. Ez az apró, de jelentős technológiai döntés nemcsak a gyártási költségek csökkentését célozza, hanem egyúttal új vásárlói rétegeket is megnyithat az Apple számára, különösen az oktatási szektorban és az alapszintű felhasználói igényekkel rendelkező közönség körében.