Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.
 Megjelent a Linux Kernel 6.16
Megjelent a Linux kernel 6.16-os verziója. Bár a kiadási folyamat a fejlesztők szerint a lehető legjobb értelemben vett „eseménytelenséggel” zajlott le, a felszín alatt jelentős fejlesztések történtek, amelyek biztonsági, teljesítménybeli és rendszerkezelési szempontból is előrelépést jelentenek. Eközben a soron következő 6.17-es verzió fejlesztése a megszokottnál kissé zavarosabban indult – ennek hátterében olyan emberi tényezők állnak, amelyek ritkán kerülnek reflektorfénybe egy ilyen méretű nyílt forráskódú projekt esetében.
Felfokozott a várakozás GPT-5 megjelenése kapcsán, de mégis mire kell számítanunk?
Az OpenAI következő nyelvi modellje, a GPT-5, az elmúlt hónapok egyik legjobban várt technológiai fejlesztése lett. A GPT-4o és a speciális o1 modellek megjelenése után a figyelem most a következő generációs nyelvi modellre irányul, amely a pletykák és a vállalat vezetőinek elejtett megjegyzései szerint jelentős előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia képességeiben. De mit tudunk eddig, és mi az, ami csupán spekuláció?
Mit hoz a DiffuCoder és a diffúziós nyelvi modellek térnyerése?
Egy új megközelítés azonban most alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a lineáris gondolkodást: a diffúziós nyelvi modellek (dLLM-ek) nem sorban, hanem globálisan, iteratív finomítással generálnak tartalmat. De vajon valóban alkalmasabbak-e a programkód előállítására, mint a jól bevált AR modellek? És mit mutat az első komoly nyílt forráskódú kísérlet ezen a területen, a DiffuCoder?
Az Apple új mesterséges intelligencia modelljei megérti mi látható a képernyőn
A telefonunk kijelzőjét nézve magától értetődőnek tűnik, mit látunk: ikonokat, szövegeket, gombokat, amelyekhez hozzászoktunk. De vajon egy mesterséges intelligencia hogyan értelmezi ugyanezt a felületet? Ez a kérdés áll az Apple és a finn Aalto Egyetem közös kutatásának középpontjában, amelynek eredményeként megszületett az ILuvUI nevű modell. A fejlesztés célja nem csupán technológiai bravúr: sokatmondó lépés abba az irányba, ahol a digitális rendszerek képesek lesznek valóban megérteni, hogyan használjuk az alkalmazásokat – és hogyan segíthetnének bennünket még hatékonyabban.
Mesterséges intelligencia a vallás és az okkultizmus szolgálatában
Képzeljük el, hogy egy istentiszteleten ülünk. A pap vagy rabbi hangja ismerős, a mondanivaló megrendítően aktuális, a szónoklat pedig mintha épp a jelenlévők életére szabott gondolatokat fogalmazna meg. Aztán kiderül: a beszédet nem egy ember írta, és a hang sem valódi – mesterséges intelligencia generálta, korábbi tanítások alapján. A meglepetés nemcsak a technológia ereje, hanem a felismerés: a spiritualitás, amelyet hajlamosak vagyunk időtlennek és emberinek gondolni, mostantól osztozik a színpadon egy algoritmussal. Vajon mit jelent ez a változás a hit, a vallási közösségek és az emberi megértés számára?
Az Amazon Bedrock és Knowledge Base használatának megkezdése – Egyszerű módszer a dokumentumok csevegésre való felkészítéséhez
Az AI világában gyakran hatalmas szakadék tátong az elmélet és a gyakorlat között. Ugyan rendelkezésre állnak olyan hatékony modellek, mint a Claude 4, az Amazon Titan vagy akár a GPT-4, de hogyan lehet őket ténylegesen felhasználni egy valós probléma megoldására? Itt jön képbe az Amazon Bedrock és Knowledge Base.
CachyOS a gamerek Linux disztribuciója
Sokan úgy gondolják, hogy a Linux egy bonyolult, technikai tudást igénylő operációs rendszer, amelyen nem lehet játszani, azt csak kizárólag Windows-on lehet. Az utóbbi években számos játékosok számára készült Linux rendszer készült, elég csak a SteamOS-re gondolni. Ezek közé tartozik a CachyOS is – egy Arch Linux alapokra épülő disztribúció, amely kifejezetten a teljesítmény, a biztonság és a felhasználói élmény hármasára fókuszál. A rendszer legfrissebb, 2025 júliusi kiadása pedig jól példázza, hogyan válhat egy korábban rétegszámba menő operációs rendszer a mindennapi használatban is megbízható és vonzó alternatívává, olyannyira hogy az utóbbi időben minden más disztribúciót maga mögé utasított a DistroWatch listáján.
A mesterséges intelligencia végleg kinyírja a vírusirtókat?
A szakmai diskurzus egyre gyakrabban tér ki arra a kérdésre, vajon az MI alkalmas lehet-e arra, hogy a kiberbűnözés eszközévé váljon. Bár a médiában időnként túlfűtött állítások is megjelennek, a valóság ennél összetettebb, és megértése árnyalt megközelítést igényel.
Milyen böngészőt készít az OpenAI – és miért érdemes odafigyelni rá?
Az internetes böngészők évtizedek óta ugyanarra az alaplogikára épülnek: a felhasználó beírja, amit keres, majd linkeket követve, oldalak között navigálva próbál eljutni a kívánt információig vagy szolgáltatáshoz.
A mesterséges intelligencia által hajtott startupok korszaka
A startupok mindig is a gyors alkalmazkodásról és az új ötletek megvalósításáról szóltak. Az utóbbi években azonban a mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban változtatta meg a startupok működési sebességét és stratégiáját. Andrew Ng, a világszerte ismert MI-szakértő és az AI Fund vezetője, egy friss előadásában arról beszélt, hogyan tudják a vállalkozások kihasználni az MI adta lehetőségeket a villámgyors végrehajtás és az üzleti siker érdekében.
Svájc új nyelvi modellje megmutatja, hogyan lehet az AI valóban közjó
Miközben a mesterséges intelligencia (AI) gyors ütemben formálja a tudományos kutatást, az ipart és a közszolgáltatásokat, egyre több kérdés merül fel a technológia átláthatóságával, társadalmi hasznosságával és szabályozhatóságával kapcsolatban. A svájci kutatók egy új kezdeményezéssel kívánnak választ adni ezekre a kérdésekre: teljesen nyílt forráskódú, közfinanszírozású nagy nyelvi modellt (LLM) fejlesztettek, amelyet idén nyáron terveznek nyilvánosan elérhetővé tenni. A projekt hátterében az ETH Zürich, az EPFL és a Svájci Nemzeti Szuperszámítógépes Központ (CSCS) áll, a számítási kapacitást pedig a „Alps” nevű, kifejezetten AI-feladatokra tervezett szuperszámítógép biztosította.
 Fázisátmenet figyelhető meg a nyelvi modellek tanulásában
Mi történik a mesterséges intelligencia „elméjében”, amikor megtanulja megérteni a nyelvet? Hogyan jut el oda, hogy nem csupán a szavak sorrendjét, hanem azok jelentését is képes követni? Egy nemrég megjelent kutatás a mesterséges intelligencia e belső folyamataiba enged elméleti betekintést, és olyan átváltozást azonosít, amely a fizikából ismert fázisátmenetekhez hasonlítható.
 Hogyan segít az MI a cementipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében
A globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy nyolc százalékáért egyetlen iparág felelős: a cementgyártás. Ez több, mint amennyit az egész légi közlekedési szektor kibocsát világszerte. Miközben a világ egyre több betont használ — lakóházakhoz, infrastruktúrához, ipari létesítményekhez —, a cement előállítása továbbra is rendkívül energiaigényes és szennyező marad. Ezen a helyzeten kíván változtatni a svájci Paul Scherrer Intézet (PSI) kutatócsoportja, amely mesterséges intelligencia segítségével dolgozik ki új, környezetbarát cementrecepteket.
Hol tart ma valójában a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia fejlesztése az elmúlt években látványos és gyakran lenyűgöző eredményeket produkált. Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, képesek természetes nyelvű szövegeket generálni, problémákat megoldani és sokszor az emberi teljesítményt is meghaladni különféle feladatokban. Ugyanakkor egyre több neves kutató és technológiai vezető – köztük John Carmack és François Chollet – hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül jelentik az általános mesterséges intelligencia (AGI) közeledtét. A színfalak mögött most új típusú problémák és kérdések kerültek a figyelem középpontjába, amelyek messze túlmutatnak a puszta teljesítményen.