Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója nem először lép merészet, ám ezúttal minden eddiginél átfogóbb átszervezést hajt végre a cég mesterséges intelligenciával foglalkozó részlegeiben. A frissen létrehozott Meta Superintelligence Labs (MSL) névre keresztelt új divízió alá kerül az összes eddigi AI-csapat, beleértve a kutatás-fejlesztést, a termékfejlesztést és az alapmodellek építését. A cél nem csupán az emberi gondolkodással versenyképes mesterséges intelligencia (AGI), hanem egy olyan rendszerszintű szuperintelligencia megalkotása, amely meghaladja az emberi képességeket.
A projekt élére a mindössze 28 éves Alexandr Wang, a Scale AI alapítója került, akinek cége kulcsszerepet játszott az elmúlt évek legnagyobb nyelvi modelljeinek adatellátásában. Wangot a Meta 14,3 milliárd dolláros befektetéssel, a Scale 49%-os részesedésének megszerzésével "hozta át", így ő lett a vállalat első mesterséges intelligencia-vezérigazgatója (Chief AI Officer). Munkáját a GitHub korábbi vezetője, Nat Friedman egészíti ki, aki a termék- és alkalmazott kutatásokért felel.
Az átszervezés azonban nem csak új vezetőkről szól. A Meta az elmúlt hónapokban intenzív toborzási kampányba kezdett, amellyel számos elismert kutatót csábított át rivális cégektől – többek között az OpenAI-tól, a DeepMindtól és az Anthropictól. Az ajánlatok mértéke – a nyilvánosságra került adatok szerint – nem ritkán kilenc számjegyű kompenzációs csomagokban valósult meg. Az OpenAI egyik vezető kutatója egy belső üzenetben úgy fogalmazott: „mintha valaki betört volna az otthonunkba, és elvitt volna valamit”.
Zuckerberg személyesen is aktív szerepet vállalt a toborzásban, többek között otthonában fogadta a kiszemelt szakembereket. A Meta irodáiban pedig átszervezték az ülésrendeket is, hogy az új mesterségesintelligencia-csapat tagjai fizikailag is közelebb kerüljenek a vállalatvezetéshez.
A szuperintelligencia felé vezető út azonban technológiai értelemben sem problémamentes. A Meta új nagy nyelvi modellje, a Llama 4 – belső nevén „Behemoth” – már többször is csúszott, részben azért, mert a vártnál gyengébben teljesít. Mindez nem csupán technikai kérdés: az ilyen modellek a vállalat különböző termékeit is meghatározzák a jövőben, legyen szó üzleti automatizálásról vagy fogyasztói alkalmazásokról.
A fejlesztések hátterében hatalmas infrastrukturális beruházások állnak. A Meta 2025-re 60–65 milliárd dolláros AI-költségvetéssel számol, ennek részeként pedig több mint egymillió grafikus processzorral (GPU) rendelkező adatközpontok építésébe kezdett, melyek energiaigénye önmagában is városnyi méretű. Párhuzamosan zajlik az Nvidia-chipektől való függőség csökkentése is: a Meta saját fejlesztésű MTIA chipjeit már teszteli, és ezek a tervek szerint háromszor gyorsabbak az előző generációnál.
A cégcsoport stratégiája tehát világos: pénzt, adatot és emberi tehetséget nem kímélve próbálja meg előrehozni a mesterséges szuperintelligencia korát. Kérdés azonban, hogy egy ilyen mértékű centralizáció, a felvásárlások és a versenytársaktól való elcsábítás önmagában elegendő-e. Egyre világosabbá válik, hogy a mesterséges intelligencia jövője nemcsak technológiai, hanem társadalmi, gazdasági és etikai kérdéseket is felvet – ezekre pedig a Meta egyelőre kevés nyilvános választ adott.
A Meta Superintelligence Labs megalakulása mindenesetre új korszakot jelez: nem csupán a cégen belül, hanem az egész iparágban. Hogy Zuckerberg vállalása mennyire bizonyul működőképesnek, az csak évek múlva derül majd ki – de az biztos, hogy a tét minden eddiginél nagyobb.
