Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban

Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.

Az áttörés kulcsa: a nagy sávszélességű memória

A piaci átrendeződés mögött döntően az úgynevezett HBM (High Bandwidth Memory) áll, amely kulcsfontosságú az új generációs mesterséges intelligencia rendszerek és adatközpontok működésében. Az SK Hynix évekkel ezelőtt felismerte, hogy az AI-alkalmazások növekedésével a hagyományos DRAM-típusok helyett egyre inkább a nagy teljesítményű memóriák felé fordul a kereslet. Ennek köszönhetően sikerült megszereznie az egyik legértékesebb ügyfelet, az Nvidiát, amely grafikus processzoraihoz kizárólag az SK Hynix HBM-moduljait használja.

Samsung ezzel szemben egyelőre nem tudott belépni ebbe az ellátási láncba. Bár a vállalat szállít HBM3E típusú memóriát például az AMD és a Broadcom számára, a piac legnagyobb megrendelőjétől való kimaradás érzékeny veszteséget okozott. Az SK Hynix így a HBM-szegmens több mint 70 százalékát uralja, és ennek hatása a teljes DRAM-piaci rangsorban is megmutatkozott.

2025 első félévében az SK Hynix 36,3 százalékos piaci részesedést ért el, míg a Samsung 32,7 százalékra esett vissza. Ez az elmúlt évtizedek legnagyobb vesztesége a Samsung számára, amely fél év alatt 8,8 százalékpontot vesztett a piaci tortából.

Történelmi váltás vagy pillanatnyi megtorpanás?

A memóriaipar dinamikus, és a vezető szerep rövid idő alatt is változhat. Az SK Hynix előretörése ugyan jelentős, de a helyzet nem feltétlenül végleges. A Samsung hatalmas gyártókapacitással rendelkezik, és a hagyományos DRAM-szegmensekben – például mobiltelefonokban és számítógépekben használt DDR- és LPDDR-memóriák esetében – továbbra is erős pozíciót tart fenn.

Mindazonáltal a piac fókusza egyre inkább az AI és a felhőalapú szolgáltatások felé tolódik, ahol a HBM számít döntő tényezőnek. A Samsung jelenleg felgyorsította saját HBM-technológiájának fejlesztését, és reményei szerint a közeljövőben képes lesz visszatérni az Nvidia beszállítói közé. A siker azonban nem garantált, hiszen a következő generációs HBM4 megoldások fejlesztésében az SK Hynix ismét előrébb jár.

Mélyebb problémák a Samsungnál?

A piaci visszaesést sok iparági szereplő nem csupán technológiai, hanem szervezeti és stratégiai kérdésnek tartja. Egyre több elemző állítja, hogy a Samsung kutatás-fejlesztési irányvonala az elmúlt években nem volt kellően előrelátó. Az Exynos processzorok gyenge piaci teljesítménye, a félvezető-gyártási csíkszélességekkel kapcsolatos nehézségek és az egyes termékvonalak leállítása mind arra utalnak, hogy a vállalat egyszerre több fronton is kihívásokkal küzd.

Ugyanakkor túlzás lenne „lejtmenetről” beszélni. A Samsung továbbra is a világ egyik legnagyobb és legstabilabb technológiai vállalata, amely óriási erőforrásokkal rendelkezik. Inkább arról lehet szó, hogy a piaci súlypontok elmozdulására – különösen az AI által generált HBM-igényekre – nem reagált elég gyorsan.

Mit jelent ez a fogyasztók számára?

A legtöbb átlagfelhasználó számára a DRAM-piaci erőviszonyok változása kevéssé érzékelhető a mindennapokban. Az okostelefonok, laptopok és háztartási elektronikai eszközök memóriáját továbbra is mindkét vállalat nagy mennyiségben szállítja. Az igazi jelentőség az adatközpontokban és a mesterséges intelligencia rendszerekben rejlik, ahol a hatékonyabb memória közvetlenül befolyásolja a számítási teljesítményt és az energiafelhasználást.

Hosszabb távon azonban a verseny mindenképp a fogyasztók javát szolgálhatja. A két óriásvállalat versengése gyorsíthatja az innovációt, újabb technológiai megoldásokhoz vezethet, és mérsékelheti az árak emelkedését egy olyan piacon, amelynek kereslete robbanásszerűen növekszik. 

Osszd meg ezt a cikket
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
NVIDIA driver támogatás változások, ketyeg az óra a GTX 900–10 széria számára
Az NVIDIA bejelentette, hogy átalakítja a meghajtóprogram-támogatási stratégiáját. Ez a lépés felhasználók millióit érinti, de mit is jelent ez a gyakorlatban? Valóban eljött az idő, hogy mindenki új hardver után nézzen, vagy a helyzet ennél árnyaltabb? A válasz megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy felkészülten nézzünk szembe a következő évek technológiai változásaival.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.
A Micron 9650-el megérkezett a világ első megvásárolható PCIe 6.0 SSD-je
A mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika korában az adatok sebessége kulcsfontosságúvá vált. Ebben a folyamatosan gyorsuló digitális világban a Micron egy olyan technológiai ugrást jelentett be, amely újradefiniálja az adatközponti tárolásról alkotott képünket. Bemutatkozott a Micron 9650, a világ első PCIe 6.0 interfésszel rendelkező SSD-je, amely nem csupán egy újabb termék a piacon, hanem egy új korszak hírnöke a szerveroldali adattárolásban, páratlan sebességet és hatékonyságot ígérve.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.