A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
Az AI-megoldásokat kínáló cégek között rendkívül éles a verseny, ennek is köszönhetően a modellek közötti különbségek ma már nemcsak a pontosság vagy sebesség, hanem az etikai szempontok és a testreszabhatóság terén is megmérettetnek. Ezért a GPT-5 fejlesztésének célja nem kizárólag a teljesítmény növelése volt, hanem az, hogy a modell intelligensebben, biztonságosabban és személyre szabhatóbb módon legyen képes együttműködni a felhasználóval. Az új modell nemcsak pontosabb válaszokat ad, hanem képes a felhasználói szándékok mélyebb értelmezésére is. Ezért az OpenAI úgy szeret erről kommunikálni, hogy ez a modell már nem csupán egy eszköz hanem egy digitális partner, amely immár Apache 2.0 licenc alatt is szabadon elérhető.
A GPT-5 modellcsalád
A GPT-5 család három fő változatot tartalmaz: a standard GPT-5 modellt, a kisebb méretű, gyorsabb GPT-5 minit, valamint a magasabb szintű érvelési képességekkel rendelkező GPT-5 Pro-t. A korábbi rendszerekhez képest az egyik legfontosabb újítás, hogy a felhasználónak már nem szükséges manuálisan választania a különböző modellek között. A ChatGPT mostantól automatikusan alkalmazkodik a feladat komplexitásához, így a modellválasztás a háttérben történik meg. A Pro felhasználók számára azonban továbbra is elérhető a dedikált GPT-5 Pro modell, amely kifejezetten a legösszetettebb problémák megoldására lett optimalizálva.
A modellek mögött álló technikai architektúra a Mixture-of-Experts (MoE) koncepción alapul. Ez azt jelenti, hogy a rendszer minden feladatra a leginkább releváns almodulokat aktiválja, így jelentősen csökken a számítási kapacitásigény anélkül, hogy ez a teljesítmény rovására menne. Emellett a Layer-struktúra optimalizálása révén a modell képes dinamikusan váltani a teljes figyelem (full attention) és a csúszó ablakos mechanizmusok között. A memóriahatékonyságot az is növeli, hogy a rendszer a bfloat16 formátum helyett kompaktabb MXFP4 formátumot használ, amely a modern GPU-kkal is kompatibilis.
A rendszer azonban nemcsak gyorsabb, hanem pontosabb is. A rendszer képes a mindennapi és az érvelő válaszok közötti intelligens váltásra, ami egy "beépített gondolkodás" mechanizmusra épül. Ennek köszönhetően a modell lépésről lépésre elemzi a bonyolult kérdéseket, és kevésbé hajlamos téves, vagy megtévesztő válaszokat adni. Az OpenAI szerint a ténybeli hibák száma 45%-kal csökkent, az instrukciók követésének pontossága és az őszinteség mértéke pedig szintén érezhetően javult.
Az OpenAI egy új Harmony Response Format névre keresztelt válaszformátumot is beépített a modellekbe. Ez lehetővé teszi a válaszok finomhangolását, több csatornán keresztül történő kommunikációt, valamint fejlettebb metainformációk közlését. Bár ez több erőforrást igényel, a felhasználói élmény jelentősen javul. További újítás, hogy a ChatGPT felülete testreszabhatóbb lett: beállíthatók különféle színpaletták, és elérhetők előre konfigurált „személyiségek” is, amelyek különböző válaszstílusokat képviselnek.
GPT-5 képességei és gyakorlati alkalmazásai
A GPT-5 tehát nem csak egy újabb nyelvi modell, hanem egyre inkább olyan rendszerként jelenik meg, amely a korábbi, szövegalapú interakciókon messze túlmutató képességekkel rendelkezik. A cél nem az volt, hogy a modell még több szót ismerjen fel vagy még szebben fogalmazzon, hanem hogy a mesterséges intelligencia valóban integrálható legyen a különféle gyakorlati alkalmazásokba. Ez a szemléletváltás pedig jól látszik a GPT-5 funkcionalitásán.
Kezdjük a kódolással, hiszen az OpenAI egyik fő fókuszterülete továbbra is a fejlesztői közösség kiszolgálása. A GPT-5 egyik legizgalmasabb újdonsága az úgynevezett „Vibe coding”, ami nem más, mint a természetes nyelvű leírások alapján történő alkalmazás- vagy weboldalkészítés. Ez nem hangzatos marketingfogás, hanem egy egészen konkrét fejlesztői funkció: a felhasználónak elegendő elmondania, hogy például egy „letisztult, mobilbarát portfólióoldalt szeretne, sötét háttérrel, egy egyszerű kapcsolatfelvételi űrlappal”, a GPT-5 pedig képes ezt működőképes HTML+CSS vagy akár React-kóddá alakítani. És ami ennél is fontosabb: ezt nem egy sablon alapján teszi, hanem az adott utasításhoz illeszkedő kódrészleteket generál, akár valós idejű előnézettel. Ez a funkcionalitás már része a Microsoft Visual Studio Code-ba beépített Copilotnak is, így a fejlesztők ténylegesen integrálhatják a GPT-5-öt a napi munkafolyamataikba.
De nem csak a fejlesztők örülhetnek. A GPT-5 személyre szabhatósága jelentősen előrelépett. Ahogy fentebb már említettem négy új, kutatási céllal bevezetett „AI személyiség” közül választhatunk a chat-interfészben – ezek nem egyszerű stílusbeállítások, hanem különböző kommunikációs logikák szerint reagáló rendszerek. Van köztük szarkasztikus (Cynic), steril és precíz (Robot), megértő és türelmes (Listener), illetve játékos és kíváncsi (Nerd) válaszadó is. Mindez még kísérleti jelleggel működik, de jól mutatja, merre halad az OpenAI: egyre inkább olyan rendszert szeretne építeni, amely nemcsak információt közöl, hanem személyesen rezonál a felhasználóra.
Funkciók terén a GPT-5 már nem „csak” szöveget generál, hanem képes összetettebb feladatok végrehajtására is a funkcióhívás (function calling) révén. Ez annyit jelent, hogy a modell – ha a felhasználó engedélyezi – képes önállóan elérni külső eszközöket, például webes forrásokat böngészni, vagy akár kódfuttató környezetet használni. Ezek nem feltétlenül új ötletek, de a GPT-5 esetében a megvalósítás zökkenőmentesebb és megbízhatóbb. A rendszer például képes napirendet összeállítani Gmail- és Google Naptár-integráció segítségével úgy, hogy ehhez átnézi a bejövő e-maileket és a naptáreseményeket is. Ez nyilvánvalóan kényelmes, de közben felveti az adatvédelem kérdését is – ezzel a problémával azonban az OpenAI is számol, és lehetőséget ad a funkciók finomhangolására.
A gyakorlati alkalmazhatóság tehát egyértelműen bővült, miközben a rendszer egyre kevésbé igényel technikai beállítást a felhasználó részéről. Mindez arra utal, hogy a GPT-5 nem csak egy újabb generációs modell, hanem egy lépés az AI-alapú személyes és szakmai asszisztens felé vezető úton.
GPT-5 elérhetősége és hozzáférési lehetőségek
Az OpenAI valószínűleg tanult a korábbi generációk bevezetéséből, mert a GPT-5 hozzáférésének kialakítása jóval strukturáltabb lett, mint például a GPT-4o esetében. A bevezetés nem egyszerre, hanem lépcsőzetesen történik, és külön figyelmet fordítanak arra, hogy az eltérő előfizetési szinteken más-más funkcionalitás váljon elérhetővé.
Az ingyenes felhasználók is hozzáférhetnek a GPT-5-höz, de a használatuk egyértelműen korlátozott. Napi néhány kérés után a rendszer automatikusan átvált a kisebb teljesítményű, de gyorsabb GPT-5 mini modellre. Ez a váltás teljesen automatizált, nem lehet befolyásolni, viszont értelemszerűen gyorsítja a válaszidőt. Az ingyenes csomagban elérhető napi egyszeri alkalommal a GPT-5 „mélyebb gondolkodásra” képes verziója is (GPT-5 Thinking).
Ezzel szemben a Plus és Pro előfizetéssel rendelkezők már sokkal szélesebb körű hozzáféréssel rendelkeznek. A Plus előfizetők háromóránként akár 80 kérdést is feltehetnek, heti több száz interakcióval a Thinking módban, míg a Pro csomagban gyakorlatilag korlátlan a használat. Ez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi előnyt is jelent, hiszen a Pro csomag tartalmazza a GPT-5 Pro modellt is, amely kifejezetten a komplex, több lépcsős feladatok megoldására optimalizált.
Külön említést érdemel a Microsoft ökoszisztémán keresztüli elérhetőség. Az Azure AI Foundry platform lehetőséget biztosít arra, hogy fejlesztők közvetlenül férjenek hozzá a GPT-5 modellekhez, és akár saját alkalmazásaikba is beépítsék azokat. Az OpenAI modell router technológiáját is integrálták ide, amely a háttérben automatikusan eldönti, melyik GPT-5 változatot érdemes használni egy adott feladathoz. Ez a rugalmasság különösen értékes lehet azoknak, akik nem csak használni szeretnék a modellt, hanem köré fejlesztenének szolgáltatásokat.
És végül, de nem utolsósorban ott vannak az új nyílt súlyú modellek, a GPT-OSS-20B és GPT-OSS-120B, amelyek Apache 2.0 licenc alatt érhetők el. Fontos kiemelni, hogy a modellek nem nyílt forráskódúak, csak nyílt súlyúak, mivel a betanítási adatok és folyamatok továbbra sem nyilvánosak. Ezek a modellek azonban már helyi futtatásra is alkalmasak, akár közepes teljesítményű GPU-kon is. Az OpenAI ezzel a lépéssel nyit a kutatók és fejlesztők irányába, akik saját infrastruktúrán szeretnék tanulmányozni, tesztelni vagy továbbfejleszteni a technológiát. Ez egyértelműen fontos irány, hiszen a mesterséges intelligencia jövőjében nemcsak az számít majd, hogy ki tud nagyobb modellt építeni, hanem az is, hogy ki teszi elérhetővé a közösség számára. A kisebb modell már 16 GB memóriával is működőképes, ami a mai fejlesztői gépek többségének megfelel, de a nagyobbhoz 80 GB VRAM kell (tehát egy NVIDIA A100 elég lehet). A Microsoft ONNX Runtime támogatása pedig lehetővé teszi, hogy ezeket a modelleket Windows alatt is futtathassuk – így a nyílt modellhasználat nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is kézzelfogható lehetőség.
GPT-5 a Microsoft ökoszisztémában
A GPT-5 bevezetésének egyik legfontosabb aspektusa az, hogy mennyire mélyen integrálódik a Microsoft termékeibe. Az OpenAI és a Microsoft közötti stratégiai partnerség nem újkeletű, de a GPT-5-tel új szintre lépett az együttműködés. A modell nemcsak elérhető a Microsoft szolgáltatásain keresztül, hanem szervesen be is épül azok működésébe. Ezért a korábban már említetteken túl most nézzük meg egy kicsit részletesebben is, hogyan néz ez ki.
Kezdjük a Microsoft 365 Copilottal, amelynek új verziója már GPT-5-tel működik. Ez nemcsak azt jelenti, hogy pontosabb vagy gyorsabb válaszokat kapunk a Word vagy az Outlook felületén, hanem azt is, hogy az AI képes komplexebb, kontextusérzékeny feladatokat is értelmezni. A korábbi modelleknél gyakran előfordult, hogy egy hosszabb beszélgetés során a rendszer „elvesztette a fonalat”. A GPT-5 viszont már képes követni az összetettebb narratívákat is, és releváns válaszokat adni, például több e-mail, dokumentum és naptáresemény együttes értelmezése alapján.
A fejlesztők számára szintén komoly előrelépést jelent, hogy a GitHub Copilot és a Visual Studio Code is megkapta a GPT-5 támogatást. A rendszer nemcsak gyorsabb kódgenerálásra képes, hanem komplex logikai összefüggéseket is jobban átlát. A GPT-5-öt használó Copilot például képes egy hiba alapján nemcsak a hibát lokalizálni, hanem javaslatot tenni a teljes logikai struktúra újragondolására is – ami komoly időmegtakarítást jelenthet. Mindezt úgy, hogy közben a felhasználó folyamatosan visszavonhatja a módosításokat, a Checkpoint funkció révén.
Egy másik jelentős fejlesztés az úgynevezett Model Router, ami gyakorlatilag egy háttérben működő modellválasztó rendszer. A felhasználónak nem kell azon gondolkodnia, hogy éppen a GPT-5 mini vagy a Pro lenne-e az ideális választás egy adott feladathoz – ezt a döntést a rendszer automatikusan meghozza, a kérés összetettsége és a környezeti paraméterek alapján. Ez különösen jól működik nagyvállalati környezetben, ahol nemcsak egyetlen felhasználói interakciót kell kiszolgálni, hanem párhuzamosan több ezer különböző feladatot, különböző szintű AI-feldolgozási igénnyel.
Nem szabad megfeledkezni a Copilot Studio nevű fejlesztői platformról sem, ahol saját AI-ügynököket lehet létrehozni GPT-5 alapon. Ez azt jelenti, hogy egy szervezet belső igényeire szabott chatbotot, asszisztenst vagy workflow-rendszert lehet összeállítani, amely már nem egy „általános célú” AI, hanem kifejezetten az adott kontextusra optimalizált. A GPT-5 ebben az esetben nemcsak adatokat szolgáltat, hanem képes tanulni a felhasználói interakciókból, és így fokozatosan egyre jobban illeszkedni az adott szervezet működéséhez.
A Microsoft tehát nemcsak elérhetővé tette a GPT-5-öt, hanem rendszerszintű eszközként építette be a digitális munkakörnyezetbe. Ez a mély integráció teszi lehetővé, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos eszközzé váljon, ne csak látványos demó legyen egy prezentációban.
Kihívások és jövőbeli irányok
Bármennyire is lenyűgöző a GPT-5 technológiai szintje, érdemes két lábbal a földön maradni. A fejlődés irányai ugyanis legalább annyi kérdést vetnek fel, mint amennyi lehetőséget kínálnak. Ezek a kérdések nem feltétlenül látványosak vagy jól kommunikálhatók, viszont kritikus jelentőségűek abból a szempontból, hogy mennyire lesz fenntartható és megbízható az AI-alapú rendszerek további terjedése.
Az egyik legkézzelfoghatóbb kihívás a skálázhatóság. A GPT-5 mögött álló architektúrák – például a Mixture-of-Experts rendszer – ugyan jelentős előrelépést jelentenek a hatékonyság terén, de még így is komoly hardverigénnyel működnek. A nyílt súlyú modellek ugyan elérhetők kisebb konfigurációkra is, de a teljes GPT-5 Pro élményhez továbbra is jelentős erőforrásokra van szükség. Ez a helyzet pedig óhatatlanul technológiai szakadékot képez azok között, akik hozzáférnek ezekhez az erőforrásokhoz, és azok között, akik nem.
A másik súlyosabb kérdés a biztonság és az etikai működés. Az OpenAI nyilvánvalóan igyekszik proaktívan kezelni ezeket a szempontokat: új biztonsági mechanizmusokat vezetett be (mint például a „Safe Completions”), több ezer órányi belső tesztelést végeztek, és átláthatóbb kommunikációs stratégiát is alkalmaznak. Ugyanakkor a probléma természetéből fakadóan itt nincs „kész” állapot – az AI-rendszerek ugyanis nem statikusak, hanem tanulnak, fejlődnek, és idővel új, nem várt viselkedésformákat is mutathatnak.
A harmadik, egyre élesebben körvonalazódó kihívás a felhasználói átláthatóság és a hitelesség. A GPT-5 már most is képes olyan válaszokat generálni, amelyek meggyőzőek, koherensek, de nem feltétlenül igazak. Bár a modell hajlamosabb jelezni, ha bizonytalan, még mindig előfordulhat, hogy meggyőzően ad téves információt – ez különösen érzékeny kérdés az egészségügy, oktatás vagy jog területein.
A jövőbeli irányokat tekintve két fő vonalat látni. Az egyik a személyre szabhatóság irányába mutat, ahol a felhasználó egyre mélyebben tudja befolyásolni, hogyan gondolkodjon és kommunikáljon vele a rendszer. A másik vonal a nyíltság és átláthatóság irányába mozdul, amely nemcsak fejlesztői szempontból fontos, hanem társadalmi bizalom szempontjából is. A nyílt súlyú modellek megjelenése ebbe az irányba tett első komolyabb lépés.
Összegzés
Amikor belevágtunk ennek a cikknek a megírásába, azt a kérdést tettük fel: hogyan képes egy új modell – jelen esetben a GPT-5 – kitűnni ebben a már-már fullasztóan telített AI-zajban? Az OpenAI új modellcsaládja ugyanis nem vákuumba érkezett, hanem egy olyan környezetbe, ahol minden héten új „forradalmi áttöréseket” ígérnek, és a felhasználók ingerküszöbe egyre magasabban van. A GPT-5-nek ebben a kontextusban kellett bizonyítania, és ha nem is történelmi áttörést hozott, de az irányokat határozottan kijelölte.
Technológiai oldalról nézve a GPT-5 egyértelmű előrelépés. A modell teljesítménye, pontossága, rugalmassága és biztonsági fejlesztései alapján joggal lehet egy új szintnek tekinteni a korábbi verziókhoz képest. Az új architektúrák, a testreszabhatóság, a mélyebb gondolkodási mód és a funkcióhívás lehetősége mind abba az irányba mutatnak, hogy a mesterséges intelligencia egyre kevésbé csak válaszadó, és egyre inkább partneri szerepet tölt be.
Ugyanakkor fontos látni a korlátokat is. A GPT-5 nem oldja meg az AI körüli összes problémát. Nem zárja le a vitát a hitelességről, az adatbiztonságról vagy a társadalmi hatásokról. De nem is ez a dolga. Amit viszont tesz: letesz egy új alapot, amire már lehet érdemben építkezni – legyen szó személyes asszisztensekről, fejlesztői környezetekről vagy vállalati rendszerekről.
