Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode

Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át. Ebben az átalakulásban játszik kulcsfontosságú szerepet az OpenAI legújabb fejlesztése, a ChatGPT-be integrált “Study Mode” (Tanulási Mód). Ez a funkció nem csupán egy újabb eszköz a diákok kezében, hanem egy teljesen új szemléletet képvisel: ahelyett, hogy kész válaszokat adna, partnerként vesz részt a gondolkodás folyamatában, segítve a felhasználókat, hogy saját maguk jöjjenek rá a megoldásokra. Ez a megközelítés nemcsak a konkrét tananyag elsajátítását teszi hatékonyabbá, hanem olyan alapvető készségeket is fejleszt, mint a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás.

A Study Mode működésének lényege, hogy a mesterséges intelligencia egyfajta szókratészi párbeszédet folytat a felhasználóval. Ahelyett, hogy azonnal megválaszolná a feltett kérdést, nyílt végű kérdésekkel vezeti rá a diákot a helyes útra. Ez a módszer arra ösztönzi a tanulót, hogy kritikusan gondolkodjon, megfogalmazza saját érveit, és lépésről lépésre, önállóan jusson el a megoldásig. A komplex problémákat kisebb, emészthető részekre bontja, így a felhasználó fokozatosan, az alapoktól építkezve mélyítheti el a tudását, ahelyett, hogy csupán mechanikusan bemagolná az információkat.

A rendszer egyik legnagyobb erőssége a személyre szabhatóság. A Study Mode képes alkalmazkodni a felhasználó előzetes tudásához, évfolyamához és tanulási céljaihoz, így a kapott útmutatás és a feltett kérdések mindig relevánsak és motiválóak maradnak. Ez a személyre szabott visszajelzés fenntartja a tanuló érdeklődését és elkötelezettségét. A folyamat során a rendszer aktív részvételre ösztönöz: köztes kérdésekkel, kvízekkel és a gondolatmenet megbeszélésével sarkallja a felhasználót a tanultak felidézésére és alkalmazására, ami bizonyítottan javítja az információk rögzülését. Ha a diák elakad, a rendszer nem a kész megoldást fedi fel, hanem finom utalásokkal, rávezető kérdésekkel segít, és ösztönzi a hibák felismerésére és kijavítására. A bekapcsolt memória funkcióval a ChatGPT képes emlékezni a korábbi beszélgetésekre, így nyomon követi a felhasználó fejlődését és az esetlegesen problémát okozó területeket, lehetővé téve a folyamatos, személyre szabott támogatást. A multimodalitás jegyében a felhasználók akár képeket vagy PDF dokumentumokat is feltölthetnek – például egy lefotózott matekpéldát –, amelyhez a rendszer ugyanúgy képes célzott, lépésről lépésre történő segítséget nyújtani.

Ez az interaktív, támogató modell a passzív befogadóból a tudását aktívan építő résztvevővé teszi a tanulót, ami nemcsak egy-egy dolgozatra való felkészülésben segít, hanem hosszú távon is hasznosítható problémamegoldó képességeket alapoz meg.

Fontos látni, hogy az OpenAI által képviselt irány nem egyedi a piacon; a technológiai szektor más szereplői is felismerték az interaktív, diákközpontú tanulási eszközökben rejlő potenciált. Az Anthropic cég Claude nevű chatbotja egy nagyon hasonló, “Learning Mode” nevű funkcióval bővült, amely szintén a kérdésekkel történő rávezetésre és az aktív tanulás elősegítésére fókuszál. Ez a párhuzamos fejlesztés egyértelműen jelzi, hogy az iparág a felelősebb, pedagógiailag megalapozottabb AI-megoldások felé mozdul.

A Khan Academy már 2023-ban elindította a Khanmigo nevű személyre szabott AI-tutorát, amely a szókratészi párbeszédre és a támogató kérdésekre építve segíti a diákokat különböző tantárgyakban. Bár nem “tanulási módnak” nevezik, a mögöttes filozófia megegyezik az OpenAI víziójával. Más nagy platformok, mint a Google Gemini vagy a Microsoft Copilot, bár nem rendelkeznek dedikált, egy kattintással aktiválható tanulási móddal, megfelelő utasításokkal rávehetők a lépésről lépésre történő, magyarázatokkal kísért útmutatásra, azonban ezekből hiányozhatnak azok az integrált, a tanuló fejlődését követő funkciók, amelyek a Study Mode-ot jellemzik.

Az oktatástechnológiai cégek, mint az eSelf AI vagy a Kahoot!, szintén a mesterséges intelligenciát használják a személyre szabott kvízek, interaktív visszajelzések és a tanuló haladásához igazodó tananyagok biztosítására. Ezek a platformok is egyre inkább beépítenek olyan elemeket, amelyek a tananyagot kisebb részekre bontják és a diákokat saját válaszaik megindoklására ösztönzik.

Összefoglalva, az OpenAI Study Mode egy úttörő példája annak a trendnek, amely a mesterséges intelligenciát a puszta információszerzés eszközéből egy valódi, interaktív tanulási partnerré emeli. A lépésről lépésre történő, aktív tanulást támogató funkciók gyorsan válnak iparági sztenderddé, nemcsak a kifejezetten oktatási célú alkalmazásokban, hanem a nagy nyelvi modellek alapvető képességei között is. Jelenleg az Anthropic Claude modellje jelenti a legközvetlenebb versenytársat ezen a téren, miközben a többi technológiai óriás és oktatási platform is gőzerővel fejleszti saját interaktív megoldásait, válaszul a modern oktatás változó igényeire. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
 Megjelent a Linux Kernel 6.16
Megjelent a Linux kernel 6.16-os verziója. Bár a kiadási folyamat a fejlesztők szerint a lehető legjobb értelemben vett „eseménytelenséggel” zajlott le, a felszín alatt jelentős fejlesztések történtek, amelyek biztonsági, teljesítménybeli és rendszerkezelési szempontból is előrelépést jelentenek. Eközben a soron következő 6.17-es verzió fejlesztése a megszokottnál kissé zavarosabban indult – ennek hátterében olyan emberi tényezők állnak, amelyek ritkán kerülnek reflektorfénybe egy ilyen méretű nyílt forráskódú projekt esetében.
Felfokozott a várakozás GPT-5 megjelenése kapcsán, de mégis mire kell számítanunk?
Az OpenAI következő nyelvi modellje, a GPT-5, az elmúlt hónapok egyik legjobban várt technológiai fejlesztése lett. A GPT-4o és a speciális o1 modellek megjelenése után a figyelem most a következő generációs nyelvi modellre irányul, amely a pletykák és a vállalat vezetőinek elejtett megjegyzései szerint jelentős előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia képességeiben. De mit tudunk eddig, és mi az, ami csupán spekuláció?