Felfokozott a várakozás GPT-5 megjelenése kapcsán, de mégis mire kell számítanunk?

Az OpenAI következő nyelvi modellje, a GPT-5, az elmúlt hónapok egyik legjobban várt technológiai fejlesztése lett. A GPT-4o és a speciális o1 modellek megjelenése után a figyelem most a következő generációs nyelvi modellre irányul, amely a pletykák és a vállalat vezetőinek elejtett megjegyzései szerint jelentős előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia képességeiben. De mit tudunk eddig, és mi az, ami csupán spekuláció?

Bár az OpenAI hivatalosan még nem jelentett be konkrét megjelenési dátumot, a jelek egy 2025-ös bevezetés felé mutatnak. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója többször is utalt arra, hogy a GPT-4 és a GPT-5 közötti ugrás legalább akkora lesz, mint a GPT-3 és a GPT-4 között volt, miközben kritikusan megjegyezte, hogy a GPT-4 mára már „elég béna”. Ez a kettősség – a hatalmas várakozások és a visszafogott nyilatkozatok – jelzi, hogy egy valóban átgondolt és jelentős fejlesztés van készülőben.

Dátumok és Találgatások

A pontos ütemterv továbbra is bizonytalan. Az OpenAI jellemzően 1-2 évente ad ki új főverziót, és mivel a GPT-4 2023 márciusában jelent meg, egy 2025-ös premier logikusnak tűnik. Korábbi sajtóértesülések egy 2024-es nyári bemutatót jósoltak, de a modell betanításának és a biztonsági teszteknek az összetettsége valószínűleg eltolta a határidőt. Az OpenAI egyértelműen a megbízhatóságot és a biztonságot helyezi előtérbe, ami magában foglalja a sebezhetőségek azonosítására szolgáló “red teaming” folyamatokat is. Egy novemberi PCMag cikk pedig már arról írt, hogy Altman szerint 2025-ben sem fog megjelenni a GPT-5, részben az o1 modellek nemrég történt bevezetése miatt. Aztán pár napja az X-en Altman úgy nyilatkozott, hogy a GPT-5 hamarosan megjelenik, így sokan elkezdtek találgatni, hogy ez talán már idén augusztust jelenthet. A helyzet tehát képlékeny, de a fejlesztés gőzerővel folyik.

A GPT-5 Mint Egységes Rendszer

Fontos megérteni, hogy a GPT-5 valószínűleg nem csupán egyetlen, nagyobb modell lesz. Az OpenAI stratégiája egy egységesebb, integráltabb rendszer létrehozása felé mutat. A 2024 májusában bemutatott GPT-4o (“omni”) már jelezte ezt az irányt a szöveg-, hang- és képfeldolgozás zökkenőmentes ötvözésével. Ezt követték az o1 modellek, amelyek a következtetési képességek terén hoztak áttörést.

A tervek szerint a következő lépés egy GPT-4.5 modell lesz (belső kódnevén “Orion”), amely után az “o-sorozat” és a “GPT-sorozat” technológiáit egyetlen, átfogó GPT-5 rendszerben egyesítik. Ez a rendszer magába foglalja majd az “o3”-nak nevezett technológiát, és képes lesz eldönteni, hogy egy adott feladathoz mennyi “gondolkodási időre” van szüksége, ami fejlett következtetési képességekre utal. A cél egy olyan mesterséges intelligencia, amely “egyszerűen csak működik”, és a felhasználóknak nem kell többé modellek között válogatniuk.

Mit Tudhat az Új Generáció?

Forradalmi Következtetési Képességek Sam Altman többször hangsúlyozta, hogy a jövő modelljeinek egyik legfontosabb fejlesztési területe a következtetés. A GPT-5 várhatóan jelentősen felülmúlja majd elődeit a logika, a problémamegoldás és a józan ész használata terén. Egyes spekulációk szerint ez a “lassú gondolkodás” vagy “System 2” megközelítés bevezetését jelentheti, amely lehetővé teszi a modell számára, hogy alaposabban mérlegeljen, mielőtt választ adna. Az o1 modellek valós idejű következtetési képességei már ízelítőt adtak ebből a fejlődésből.

Multimodalitás Határok Nélkül A GPT-4o képességeire építve a GPT-5 valószínűleg még zökkenőmentesebben fogja kezelni a különböző modalitásokat: szöveget, képet, hangot és potenciálisan videót is. Altman a videós képességeket kiemelt prioritásként említette, amit az OpenAI Sora modelljének fejlesztése is alátámaszt.

Hatalmas Kontextusablak Míg a GPT-4o kontextusablaka 128 000 token, a GPT-5 esetében ez a szám drámaian megnőhet. Összehasonlításképpen a Google Gemini már eléri az 1 millió tokenes határt, és valószínű, hogy az OpenAI ezt szeretné felülmúlni. A nagyobb kontextusablak lehetővé teszi a modell számára, hogy sokkal hosszabb dokumentumokat és beszélgetéseket kezeljen anélkül, hogy elveszítené a fonalat.

Személyre Szabhatóság és Autonóm Ügynökök A jövő az egyre inkább személyre szabott és autonóm mesterséges intelligenciáé. A GPT-5 valószínűleg fejlettebb lehetőségeket kínál majd a modell viselkedésének és tudásának testreszabására. Ez magában foglalhatja a személyes adatokon történő finomhangolást vagy speciális “ügynökök” létrehozását. Olyan platformok, mint a Chatbase, már most is lehetővé teszik olyan kifinomult AI-ügynökök építését, amelyek külső rendszerekkel (például CRM-mel) is képesek kommunikálni, megbeszéléseket ütemezni vagy akár okosotthon-eszközöket vezérelni.

Kinek és Mennyiért?

Az OpenAI várhatóan egy többszintű hozzáférési modellt vezet be a GPT-5-höz:

  • Ingyenes Szint: A ChatGPT ingyenes felhasználói korlátlan hozzáférést kapnak a GPT-5-höz egy “standard intelligencia” szinten, visszaélést megelőző korlátozásokkal.

  • Plus Előfizetők: Magasabb intelligenciaszinten érhetik el a modellt.

  • Pro Előfizetők: A legmagasabb intelligenciaszinthez férhetnek hozzá, amely magában foglalja a hangalapú interakciót, a vászon (canvas) funkciót, a mélyreható kutatási képességeket és egyéb extra eszközöket.

Bár a GPT-5 árazása még nem ismert, a jelenlegi modellek költségei jelzik, hogy a legfejlettebb képességek valószínűleg továbbra is prémium áron lesznek elérhetők.

Társadalmi Hatások és Etikai Kérdések

A GPT-5 megjelenése mélyreható hatással lehet számos iparágra, a tartalomkészítéstől és az ügyfélszolgálattól kezdve a szoftverfejlesztésen át a tudományos kutatásig. Ugyanakkor fontos etikai kérdéseket is felvet. A munkahelyek automatizálása, a félretájékoztatás és az elfogultság terjedése, valamint a rosszindulatú felhasználás (például deepfake-ek vagy kifinomult adathalász támadások) mind valós kockázatot jelentenek.

Összefoglalva, a GPT-5 egy hatalmas ugrásnak ígérkezik a mesterséges intelligencia fejlődésében. Nem csupán egy erősebb modellről van szó, hanem egy sokoldalúbb, megbízhatóbb és integráltabb rendszerről, amely új lehetőségeket nyit meg. Miközben izgatottan várjuk a bejelentést, kulcsfontosságú, hogy mind a benne rejlő óriási potenciált, mind a vele járó kockázatokat figyelembe vegyük. Az OpenAI biztonság iránti elkötelezettsége és a szabályozásról szóló párbeszéd döntő szerepet játszik majd abban, hogy ez a technológia felelősségteljesen formálja a jövőnket. 

Osszd meg ezt a cikket
 Megjelent a Linux Kernel 6.16
Megjelent a Linux kernel 6.16-os verziója. Bár a kiadási folyamat a fejlesztők szerint a lehető legjobb értelemben vett „eseménytelenséggel” zajlott le, a felszín alatt jelentős fejlesztések történtek, amelyek biztonsági, teljesítménybeli és rendszerkezelési szempontból is előrelépést jelentenek. Eközben a soron következő 6.17-es verzió fejlesztése a megszokottnál kissé zavarosabban indult – ennek hátterében olyan emberi tényezők állnak, amelyek ritkán kerülnek reflektorfénybe egy ilyen méretű nyílt forráskódú projekt esetében.
Mi az a WhoFi?
A vezeték nélküli internet, vagyis a WiFi, ma már életünk szinte mindenütt jelenlévő, nélkülözhetetlen része. Arra használjuk, hogy eszközeinket a világhálóra csatlakoztassuk, kommunikáljunk és információt cseréljünk. Képzeljük el azonban, ha ugyanez a technológia, amely láthatatlanul szövi be otthonainkat és városainkat, képes lenne arra is, hogy kamerák nélkül, akár falakon keresztül is azonosítson és kövessen bennünket. Ez a gondolat nem a távoli jövő sci-fi forgatókönyve, hanem egy újonnan kifejlesztett technológia, a WhoFi valósága, amely a WiFi jelek egy eddig kiaknázatlan tulajdonságát használja fel. A helyzetet bonyolítja, hogy a „WhoFi” név egy teljesen más, közösségi célokat szolgáló szolgáltatást is takar, így a kifejezés hallatán fontos tisztázni, melyik jelentéséről van szó.
Lassan éledezik Kína saját GPU ipara
A „7G” egy rövidítés, amely kínaiul szinte ugyanúgy hangzik, mint a „csoda” szó. Hogy ez pusztán egy ügyes marketingfogás vagy valóban technológiai jóslat, azt csak az idő dönti el. A Lisuan Technology által bemutatott 7G106 – belső nevén G100 – azonban kétségtelenül az első komoly próbálkozás arra, hogy Kína kilépjen az Nvidia és az AMD árnyékából. Nincs licencmegállapodás, nincs nyugati szellemi tulajdonra épülő támasz – egy teljesen saját fejlesztésű GPU, amelyet 6 nm-es DUV technológiával gyártanak egy olyan országban, amely most kezdi lerázni a nyugati technológiai export korlátait.
Kettős játszma a chipek körül
A mesterséges intelligencia globális fejlődésének egyik kulcsterülete a csúcstechnológiás chipek gyártása és exportja. Az utóbbi években az Egyesült Államok és Kína között ezen a területen egyre inkább kibontakozó versengés nem csupán technológiai, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír. A közelmúltban az amerikai kormány részben feloldotta a korábban bevezetett korlátozásokat az NVIDIA által gyártott H20 típusú AI-chipek kínai exportjára vonatkozóan. Bár ez a döntés első ránézésre enyhülésnek tűnhet a technológiai blokád szorításában, valójában jóval árnyaltabb képet mutat.
A Replit vezérigazgatója szerint emberibb jövő vár a programozókra az MI-nek köszönhetően
A mesterséges intelligencia térnyerése számos iparágat átalakít, és a szoftverfejlesztés sem kivétel. Sokan aggódnak, hogy az MI elveszi majd a munkahelyeket, és disztópikus jövőképeket festenek. Azonban Amjad Masad, a Replit vezérigazgatója szerint a valóság sokkal inkább az, hogy az MI emberibbé, interaktívabbá és sokoldalúbbá teszi a munkát. Ezt a gondolatot fejtette ki a Y Combinator YouTube csatornáján adott interjújában, amelyből a cikk főbb információi is származnak.
Mit hoz a DiffuCoder és a diffúziós nyelvi modellek térnyerése?
Egy új megközelítés azonban most alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a lineáris gondolkodást: a diffúziós nyelvi modellek (dLLM-ek) nem sorban, hanem globálisan, iteratív finomítással generálnak tartalmat. De vajon valóban alkalmasabbak-e a programkód előállítására, mint a jól bevált AR modellek? És mit mutat az első komoly nyílt forráskódú kísérlet ezen a területen, a DiffuCoder?