Mit jelentene az Apple számára a Perplexity AI felvásárlása?

Az Apple régóta igyekszik megtalálni a helyét a generatív mesterséges intelligencia gyorsan alakuló piacán. A vállalat évtizedeken át stratégikusan kivárt, mielőtt jelentősebb erőforrásokat irányított volna mesterséges intelligencia-alapú fejlesztésekbe. Most azonban, a legfrissebb hírek szerint, a cupertinói cég egy minden eddiginél nagyobb szabású lépésre készülhet: belső körökben megindultak az egyeztetések a Perplexity AI nevű startup esetleges felvásárlásáról.

A Perplexity nevét sokan az AI-alapú keresés egyik legígéretesebb szereplőjeként ismerik. A vállalat olyan keresési megoldásokat kínál, amelyek a hagyományos linklisták helyett közvetlen, nyelvileg értelmezett válaszokat adnak a felhasználóknak – valós idejű webes hozzáféréssel. Mindez különösen érdekessé teszi a vállalatot egy olyan időszakban, amikor a Google-vezette, hagyományos keresőmotorokra épülő ökoszisztémák jövője bizonytalanabb, mint valaha.

A Bloomberg és más források szerint az Apple nem tett hivatalos ajánlatot, sőt: az esetleges üzlet egyelőre csak előzetes, belső megbeszélések szintjén mozog. A tárgyalásokat állítólag Adrian Perica, az Apple felvásárlásokért felelős vezetője, valamint Eddy Cue, a szolgáltatásokért felelős alelnök vezeti, szoros együttműködésben a vállalat mesterséges intelligenciával foglalkozó csoportjával.

A Perplexity értékét nemrégiben 14 milliárd dollárra becsülték, miután a cég újabb finanszírozási kört zárt le sikeresen. Ez az összeg messze meghaladná az Apple eddigi legnagyobb felvásárlását – a Beats 2014-es, 3 milliárd dolláros akvizícióját. Ha az ügylet valóban megvalósulna, nemcsak pénzügyileg jelentene mérföldkövet, hanem technológiai szempontból is: a Perplexity-nél dolgozó fejlesztők és a vállalat technológiája egyaránt értékes eszközzé válhatnának az Apple mesterséges intelligencia stratégiájának újraépítésében.

A lehetséges akvizíció mögött több stratégiai ok is húzódik. Egyik fő hajtóereje az a bizonytalanság, amely az Apple és a Google közötti, éves szinten mintegy 20 milliárd dolláros keresőmotor-megállapodást övezi. Az amerikai kormány trösztellenes eljárása miatt ez a partnerség veszélybe kerülhet. Ilyen helyzetben az Apple számára egy saját, AI-alapú kereső megoldás kiépítése nemcsak versenyelőnyt jelentene, hanem jövőbiztossá is tenné a vállalat kereséssel kapcsolatos stratégiáját.

Másfelől a Perplexity olyan termékkel rendelkezik, amely valós fogyasztói jelenléttel és márkaismertséggel bír az AI-piacon – ez szintén olyasmi, amivel az Apple eddig nem rendelkezett. A Siri fejlesztésének évek óta húzódó modernizációja során a felhasználók gyakran panaszkodtak arra, hogy a rendszer nehezen tart lépést a piacon elérhető más, intelligensebb asszisztensekkel. Egy Perplexity-alapú fejlesztési irány új lendületet adhatna a Siri megújításának is.

Ugyanakkor a folyamatot több tényező is bonyolítja. A legjelentősebb akadályt a Samsung jelentheti, amely – a hírek szerint – már közel áll saját Perplexity-partnerségének véglegesítéséhez. Ez az együttműködés csökkentheti az Apple esélyeit egy exkluzív megállapodásra. Emellett érdemes megemlíteni, hogy a Meta is vizsgálta a Perplexity felvásárlásának lehetőségét, de végül úgy döntött, hogy helyette a Scale AI nevű másik cégbe fektet jelentős összeget.

Mindezek tükrében az Apple nemcsak a felvásárlás lehetőségét mérlegeli, hanem alternatív együttműködési formákat is vizsgál. Ilyen lehet például a Perplexity technológiájának integrálása a Safari böngészőbe, vagy a jövőbeli Siri-válaszok mögöttes rendszerébe. Ez a megközelítés összhangban áll az Apple hagyományos, óvatos technológiai partnerválasztási stratégiájával, amelyet a hardverbeszállítókkal való kapcsolatokban is megfigyelhetünk: egyszerre több partnerrel tárgyalnak, ezzel rugalmasságot és alkupozíciót biztosítva maguknak.

Bár az Apple részéről hivatalos megerősítés nem érkezett, a jelek szerint a cég komolyan fontolgatja, hogy újradefiniálja saját szerepét az AI-alapú keresés területén. Az, hogy ez akvizícióval, partnerséggel vagy mindkettő kombinációjával történik-e, még nyitott kérdés – de a lépés iránya már kirajzolódni látszik. 

Osszd meg ezt a cikket
Hol tart ma valójában a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia fejlesztése az elmúlt években látványos és gyakran lenyűgöző eredményeket produkált. Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, képesek természetes nyelvű szövegeket generálni, problémákat megoldani és sokszor az emberi teljesítményt is meghaladni különféle feladatokban. Ugyanakkor egyre több neves kutató és technológiai vezető – köztük John Carmack és François Chollet – hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül jelentik az általános mesterséges intelligencia (AGI) közeledtét. A színfalak mögött most új típusú problémák és kérdések kerültek a figyelem középpontjába, amelyek messze túlmutatnak a puszta teljesítményen.
A Rhino Linux új kiadással jelentkezik: 2025.3
A Linux disztribúciók körében főként kétféle szemléletmód terjedt el, vannak a stabil, ritkán frissülő rendszerek biztonságos kiszámíthatósággal, és a naprakész, de időnként kényes egyensúlyon balanszírozó, gördülő kiadású disztribúciók. A Rhino Linux ezt a két ellenpontot próbálja áthidalni, azaz egyszerre próbál naprakész lenni gördülő disztribúcióként, de alapként az Ubuntura épül, hogy megfelelő stabilitást is biztosítson.
SEAL az önmagát tanító mesterséges intelligencia előhírnöke
Hosszú évek óta tartja magát az elképzelés, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének kulcsa az emberi tanítás: adatok, címkék, finomhangolás, gondosan megtervezett beavatkozások. Most azonban egy új megközelítés látott napvilágot. Az MIT kutatóinak legújabb munkája, a SEAL (Self-Adapting Language Models) névre keresztelt rendszer olyan nyelvi modelleket mutat be, amelyek képessé válnak saját maguk tanítására. Az eredmények nemcsak technológiai újdonságot jelentenek, hanem felvetik a kérdést: vajon milyen szerepet szánunk a jövőben az embernek az intelligens rendszerek képzésében?
Elég egy fotó és egy hang – az Alibaba új mesterséges intelligenciája teljes testű avatárt készít belőle
Egyetlen hangfelvétel és egy fotó is elegendő ahhoz, hogy élethű, teljes testtel mozgó, arcjátékkal és érzelmekkel teli virtuális karaktereket hozzunk létre – stúdió, színész vagy zöld háttér nélkül. Az Alibaba legújabb fejlesztése, az OmniAvatar nevű nyílt forráskódú mesterséges intelligencia-modell legalábbis éppen ezt ígéri. Bár a technológia még formálódik, már most is érdemes figyelmet szentelni annak, amit lehetővé tesz – és annak is, hogy mindez milyen új kérdéseket vet fel.
ALT Linux 11.0 Education az orosz oktatási intézmények fundamentuma
Az ALT Linux egy orosz gyökerekkel rendelkező, RPM csomagkezelőre épülő Linux disztribúció, amelynek alapjait a Sisyphus csomagtár képezi. Kezdetben orosz lokalizációs erőfeszítésekből nőtte ki magát, együttműködve olyan nemzetközi disztribúciókkal, mint a Mandrake és a SUSE Linux, különös tekintettel a cirill betűs írás támogatására.
A térbeli intelligencia a következő leküzdendő akadály az AGI előtt
Az LLM megszületésével a gépek lenyűgöző képességekre tettek szert. Ráadásul fejlődési sebességük is nagyobb tempóra kapcsolt, nap mint nap jelennek meg újabb modellek, amelyek még hatékonyabbak még jobb képességekkel ruházzák fel a gépeket. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk, ezzel a technológiával még csak most értük el, hogy a gépek képesek egy dimenzióban gondolkodni. A világ amelyben élünk azonban az emberi érzékelés alapján három dimenziós. Egy ember számára nem okoz gondot, hogy megállapítsa, hogy valami egy szék alatt van, vagy mögött, vagy egy felénk repülő labda körülbelül hová fog érkezni. Számos mesterséges intelligencia kutató szerint az AGI azaz a mesterséges általános intelligencia megszületéséhez el kell érni, hogy a gépek három dimenzióban gondolkodjanak, ehhez pedig ki kell fejleszteni a térbeli intelligenciát.

Az elmúlt néhány napban megjelent Linux disztribúció frissítések