Valós idejű zene komponálás a Google Magenta RT modelljével

A mesterséges intelligencia alkalmazása a zene komponálásban nem új keletű törekvés, ám a valós idejű működés sokáig jelentős akadályokba ütközött. A Google Magenta csapata most olyan fejlesztést mutatott be, amely a műfaj technikai és kreatív lehetőségeit egyaránt kiszélesítheti. A Magenta RealTime (röviden: Magenta RT) névre keresztelt új modell valós időben generál zenét, miközben nyitott forráskódjának köszönhetően bárki számára hozzáférhető.

A projekt célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a gépi generálás és az élő, emberi zenealkotást. A fejlesztés hátterében egy olyan 800 millió paraméteres transzformer alapú nyelvi modell áll, amely 48 kHz-es sztereó hangminőséggel dolgozik. A rendszer az úgynevezett neural audio codec segítségével apró, jól kezelhető hangdarabokra bontja a zenét, és ezekből építi újra a folyamat során keletkező kompozíciókat. Fontos újdonság, hogy a Magenta RT képes akár gyorsabban is zenét alkotni, mint ahogyan azt valós időben lejátszanánk, ezáltal minimálisra csökkenti a várakozási időt az interakciók során.

A zenei irányítás szempontjából különösen figyelemre méltó, hogy a modell nemcsak szöveges utasításokra reagál, hanem hangminták alapján is képes stílus- és hangulatváltásokra. Ez a kettős megközelítés – szöveg és hang egyidejű használata – lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyszerre adják meg a kívánt műfajt, tempót vagy hangszerelést, illetve azt is, hogy a korábban lejátszott részek hangzásvilágát folytassa vagy változtassa meg.

A modell működése 2 másodperces hangszegmenseken alapul, amelyek 10 másodperces történeti kontextus alapján épülnek fel. Ez az időbeli keretezés nemcsak technikai hatékonyságot biztosít, hanem a zenei folytonosság érzékét is megerősíti. A Magenta RT képességeit tovább erősíti a MusicCoCa nevű beágyazási modul, amely szöveges és hangalapú információkat is képes egységes zenei jelentéssé alakítani.

A technológia egyik legérdekesebb aspektusa a nyílt licencelés. Az Apache 2.0 engedély révén a Magenta RT szabadon elérhető a GitHubon és a Hugging Face platformján, ami nemcsak a fejlesztők, hanem a művészek és oktatók számára is komoly lehetőségeket nyit. A modell például alkalmazható élő előadások során, interaktív művészeti installációkban, zenepedagógiai eszközként vagy akár kreatív prototípusok gyors létrehozására.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a Magenta RT egy kísérleti technológia, amely elsősorban instrumentális zenére van kiképezve, és teljes kompozíciós önállóságot jelenleg még nem nyújt. A gépi zenealkotás továbbra is a kreatív emberi jelenlét kiegészítője marad, nem pedig helyettesítője. A fejlesztés azonban abba az irányba mutat, hogy az algoritmus és az ember közötti együttműködés egyre közvetlenebb, gyorsabb és árnyaltabb lehet.

Más modellekhez viszonyítva a Magenta RT különösen abban emelkedik ki, hogy nem csak előre generált zeneszámokat kínál, hanem valós időben képes reagálni a felhasználói utasításokra. Ez jelentős különbség például a Google másik modellje, a MusicLM, vagy a Meta MusicGen rendszeréhez képest, amelyeknél a teljes zenei anyag egyszerre, egy darabban készül el. A Magenta RT streaming alapú működése tehát újfajta zenei kísérletezést és interaktív előadást tesz lehetővé.

A Google jövőbeli tervei között szerepel a modell személyre szabható változatának kiadása, valamint a mobil eszközökön való futtatás lehetőségének vizsgálata. Ezek a fejlesztések újabb lépéseket jelenthetnek afelé, hogy a mesterséges intelligencia valóban aktív részévé váljon az élő zenealkotásnak.

A Magenta RealTime tehát nem csupán technológiai előrelépés, hanem egy gondolkodásmódot is képvisel: azt, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak eszköz, hanem partner lehet az alkotásban. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Ilyen lesz a Google Pixel 10, de vajon mindent tudunk már róla?
A Google Pixel sorozat, amely letisztult szoftveréről és kiemelkedő fotós képességeiről ismert, idén a 10. generációjához érkezik. A hivatalos, augusztus 20-ra várt bemutató előtt már most rengeteg információ és pletyka kering az interneten, amelyek egy olyan készülékcsaládot körvonalaznak, amely talán nem a külsőségekben, hanem a motorháztető alatt hoz el valódi, kézzelfogható újításokat a felhasználók számára. De vajon elegendőek-e ezek a fejlesztések ahhoz, hogy a Pixel 10 kiemelkedjen a zsúfolt piacról?
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.