openEuler 24.03-LTS-SP2 a kínai nagyvállalatok meghatározó platformja

A digitális infrastruktúra jövője egyre inkább olyan operációs rendszerekre épül, amelyek képesek egyszerre kielégíteni a különböző iparágak stabilitási, innovációs és kompatibilitási elvárásait. Az openEuler, Kína első közösségi nyílt forráskódú operációs rendszere, nem csupán egy technológiai termék, hanem egy hosszú távú stratégiai törekvés eredménye, amely arra irányul, hogy független és sokrétű technológiai ökoszisztémát hozzon létre. Ennek a fejlesztési vonalnak legújabb fontos állomása az openEuler 24.03 LTS SP2.

Az openEuler története több szempontból is egyedülálló. Kezdetben a Huawei vállalati disztribúciója, az EulerOS nyílt változataként indult, majd 2019 végétől közösségi fejlesztésű projektté vált. 2021-ben a Huawei átadta a projekt irányítását a kínai OpenAtom Alapítványnak, és ezzel a szoftveres együttműködés új modellje alakult ki: az ipari szereplők – köztük olyan meghatározó cégek, mint a Tencent vagy az Alibaba – közös platformon dolgoznak az operációs rendszer fejlesztésén. Ez a decentralizált, de strukturált irányítás lehetővé teszi a technológiai fejlődés és a stabilitás összehangolását.

Az openEuler egyik legfontosabb jellemzője az architektúrák széles körű támogatása. A rendszer futtatható x86, ARM64, RISC-V, LoongArch és SW64 platformokon, így egyedülálló rugalmasságot kínál, különösen azok számára, akik eltérő hardveres környezetekre keresnek egységes szoftveres megoldást. Emellett az openEuler különféle felhasználási területekre kínál optimalizált változatokat – szerverek, felhő, élhálózatok és beágyazott rendszerek –, ami különösen fontos szempont olyan környezetekben, ahol a digitalizáció gyorsan változó igényeket támaszt.

A jelenlegi stabil főverzió, a 24.03 LTS, a Linux 6.6-os kernelverziójára épül, és számos technológiai újítást hozott: a memóriakezelés hatékonyságát javító folióalapú megközelítést, modern ütemezési algoritmusokat, valamint fájlrendszer-optimalizációkat. A disztribúció különösen érdekes irányba mozdult el azzal, hogy az AI-integrációt natív szinten kezelni kezdte – például az EulerCopilot révén, amely mesterséges intelligencia-alapú kérdés-válasz rendszert biztosít fejlesztők és rendszergazdák számára. Ez a funkcionalitás nem csupán technikai újítás, hanem azt is jelzi, hogy az openEuler egyre inkább olyan platformmá válik, amely az operációs rendszerek hagyományos szerepkörén túlmutatva komplex digitális szolgáltatások hátterét képes biztosítani. 

openEuler 24.03 LTS SP2 GNOME 44.6
openEuler 24.03 LTS SP2 GNOME 44.6

A 24.03 LTS második szervizcsomagja (SP2) a rendszeres karbantartási ciklus részeként érkezik, és célja, hogy megbízható módon frissítse az alaprendszert új hardverek támogatásával, biztonsági javításokkal és stabilitási finomhangolásokkal. A szolgáltatáscsomagok koncepciója ebben az esetben nem puszta frissítést jelent, hanem a hosszú távon stabil és megbízható rendszerek biztosításának egyik alapvető eszközét.

Fontos megjegyezni, hogy bár az openEuler kifejezetten Kína technológiai szuverenitásának egyik eszközeként jött létre, a projekt nemzetközi közreműködői is egyre nagyobb szerepet kapnak. A kód és az infrastruktúra nyitott, a dokumentáció angol nyelven is elérhető, és a rendszer több nyugat-európai, valamint észak-amerikai felhőszolgáltatónál is kipróbálható. Ez a nemzetközi elérhetőség különösen azok számára lehet érdekes, akik alternatívát keresnek a hagyományos kereskedelmi Linux-disztribúciók mellett, de nem szeretnének kompromisszumot kötni a funkcionalitás vagy a biztonság terén.

Az openEuler 24.03 LTS SP2 tehát nem csupán egy újabb technikai iteráció, hanem annak a hosszú távú elképzelésnek a következő lépése, amely egy mindenre kiterjedő, biztonságos és rugalmas operációs rendszer létrehozását célozza. A projekt fejlődése alapján egyértelműen látható, hogy nem rövid távú kísérletről van szó, hanem egy olyan kezdeményezésről, amely egyre szilárdabb lábakon áll, és amely valódi alternatívát kínál az informatikai infrastruktúra tervezése és üzemeltetése során. 

Osszd meg ezt a cikket
Hol tart ma valójában a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia fejlesztése az elmúlt években látványos és gyakran lenyűgöző eredményeket produkált. Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, képesek természetes nyelvű szövegeket generálni, problémákat megoldani és sokszor az emberi teljesítményt is meghaladni különféle feladatokban. Ugyanakkor egyre több neves kutató és technológiai vezető – köztük John Carmack és François Chollet – hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül jelentik az általános mesterséges intelligencia (AGI) közeledtét. A színfalak mögött most új típusú problémák és kérdések kerültek a figyelem középpontjába, amelyek messze túlmutatnak a puszta teljesítményen.
A Rhino Linux új kiadással jelentkezik: 2025.3
A Linux disztribúciók körében főként kétféle szemléletmód terjedt el, vannak a stabil, ritkán frissülő rendszerek biztonságos kiszámíthatósággal, és a naprakész, de időnként kényes egyensúlyon balanszírozó, gördülő kiadású disztribúciók. A Rhino Linux ezt a két ellenpontot próbálja áthidalni, azaz egyszerre próbál naprakész lenni gördülő disztribúcióként, de alapként az Ubuntura épül, hogy megfelelő stabilitást is biztosítson.
SEAL az önmagát tanító mesterséges intelligencia előhírnöke
Hosszú évek óta tartja magát az elképzelés, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének kulcsa az emberi tanítás: adatok, címkék, finomhangolás, gondosan megtervezett beavatkozások. Most azonban egy új megközelítés látott napvilágot. Az MIT kutatóinak legújabb munkája, a SEAL (Self-Adapting Language Models) névre keresztelt rendszer olyan nyelvi modelleket mutat be, amelyek képessé válnak saját maguk tanítására. Az eredmények nemcsak technológiai újdonságot jelentenek, hanem felvetik a kérdést: vajon milyen szerepet szánunk a jövőben az embernek az intelligens rendszerek képzésében?
Elég egy fotó és egy hang – az Alibaba új mesterséges intelligenciája teljes testű avatárt készít belőle
Egyetlen hangfelvétel és egy fotó is elegendő ahhoz, hogy élethű, teljes testtel mozgó, arcjátékkal és érzelmekkel teli virtuális karaktereket hozzunk létre – stúdió, színész vagy zöld háttér nélkül. Az Alibaba legújabb fejlesztése, az OmniAvatar nevű nyílt forráskódú mesterséges intelligencia-modell legalábbis éppen ezt ígéri. Bár a technológia még formálódik, már most is érdemes figyelmet szentelni annak, amit lehetővé tesz – és annak is, hogy mindez milyen új kérdéseket vet fel.
ALT Linux 11.0 Education az orosz oktatási intézmények fundamentuma
Az ALT Linux egy orosz gyökerekkel rendelkező, RPM csomagkezelőre épülő Linux disztribúció, amelynek alapjait a Sisyphus csomagtár képezi. Kezdetben orosz lokalizációs erőfeszítésekből nőtte ki magát, együttműködve olyan nemzetközi disztribúciókkal, mint a Mandrake és a SUSE Linux, különös tekintettel a cirill betűs írás támogatására.
A térbeli intelligencia a következő leküzdendő akadály az AGI előtt
Az LLM megszületésével a gépek lenyűgöző képességekre tettek szert. Ráadásul fejlődési sebességük is nagyobb tempóra kapcsolt, nap mint nap jelennek meg újabb modellek, amelyek még hatékonyabbak még jobb képességekkel ruházzák fel a gépeket. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk, ezzel a technológiával még csak most értük el, hogy a gépek képesek egy dimenzióban gondolkodni. A világ amelyben élünk azonban az emberi érzékelés alapján három dimenziós. Egy ember számára nem okoz gondot, hogy megállapítsa, hogy valami egy szék alatt van, vagy mögött, vagy egy felénk repülő labda körülbelül hová fog érkezni. Számos mesterséges intelligencia kutató szerint az AGI azaz a mesterséges általános intelligencia megszületéséhez el kell érni, hogy a gépek három dimenzióban gondolkodjanak, ehhez pedig ki kell fejleszteni a térbeli intelligenciát.

Az elmúlt néhány napban megjelent Linux disztribúció frissítések