A Facebook új AI-funkciója csendben nyit kaput a személyes fotók tömeges elemzéséhez

Egy új figyelmeztetés fogadja azokat a felhasználókat, akik valamilyen bejegyzést szeretnének megosztani a Facebookon: egy felugró ablak, amely „felhőalapú feldolgozásra” kér engedélyt. A rendszer, ha jóváhagyjuk, hozzáférhet a telefonunk teljes fényképtárához – beleértve azokat a képeket is, amelyeket még soha nem töltöttünk fel a közösségi hálóra. A cél: mesterséges intelligencia által generált kreatív ötletek, például kollázsok, tematikus válogatások vagy stílusátalakított változatok készítése.

A funkció első pillantásra ártalmatlannak tűnhet. A felhasználók saját galériájukban megjelenő javaslatokat kapnak, amelyeket csak akkor osztanak meg másokkal, ha ezt tudatosan megteszik. A Meta hangsúlyozza: ezek a javaslatok kizárólag az adott személynek készülnek, és nem használják fel őket reklámcélokra. A lehetőség emellett kikapcsolható, és csak akkor aktiválódik, ha valaki kifejezetten beleegyezik a használatába.

Mégis, több ponton is érdemes elidőzni a részleteken. Az „engedélyezem” gomb lenyomásával a felhasználó ugyanis elfogadja a Meta mesterséges intelligenciára vonatkozó szolgáltatási feltételeit. Ezek szerint a vállalat az elemzéshez nem csupán a képeket, hanem azok metaadatait – például a készítés időpontját, földrajzi helyét vagy az azon szereplő embereket és tárgyakat – is feldolgozza. A rendszer arcfelismerő technológiát is alkalmazhat, és az adatokat nemcsak a funkció működéséhez használhatja, hanem hosszabb távon meg is őrizheti.

A Meta nyilatkozata szerint jelenleg nem használják ezeket az adatokat AI-modellek betanítására. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy ezt a jövőben kizárnák-e, nem adtak egyértelmű választ. Ez a bizonytalanság nem előzmény nélküli. A cég 2024-ben már elismerte, hogy az elmúlt másfél évtizedben közzétett nyilvános tartalmakat – bejegyzéseket, képeket, kommenteket – széles körben felhasználta generatív mesterséges intelligenciájának fejlesztéséhez. Az, hogy pontosan mit tekintettek „nyilvánosnak” és ki számított „felnőtt felhasználónak” a kezdetek óta, máig nem teljesen tisztázott.

A mostani fejlemény annyiban lép túl a korábbi gyakorlaton, hogy már nem csupán a közzétett, hanem a privát fényképeinkhez is hozzáférést kér. Az európai uniós szabályozás ugyan kötelezte a Metát arra, hogy lehetőséget biztosítson az AI-képzésből való kilépésre, ám ez legkésőbb 2025. május 27-ig volt elérhető. Aki akkor nem lépett, annak fényképei – ha felkerülnek a felhőbe – most már jó eséllyel bekerülhetnek az elemzési körbe.

A Meta részéről a kezdeményezést tesztként értelmezik. Egyesült Államokbeli és kanadai felhasználók körében próbálják ki az automatikus javaslatokat, amelyeket – állításuk szerint – kizárólag a tartalom megosztásának egyszerűsítése érdekében kínálnak. A szolgáltatásról részletes súgódokumentáció is elérhető, és a legtöbb beállítás valóban testreszabható.

Ugyanakkor a funkció bevezetését kevés nyilvános vita övezte. A legtöbb felhasználó akkor szembesül vele, amikor először látja meg a felugró ablakot, és sokan nem értik, pontosan mit jelent a jóváhagyás. Egyes fórumokon már megjelentek példák arra, hogy a Facebook például régi, már feltöltött képeket automatikusan anime-stílusúvá alakított, vagy olyan javaslatokat készített, amelyek a felhasználó számára is meglepők voltak.

A közösségi média felhasználása és a mesterséges intelligencia fejlődése kétségtelenül új lehetőségeket kínál. Ugyanakkor érdemes kritikusan viszonyulni azokhoz a megoldásokhoz, amelyek a személyes adatokkal való bánásmódot érdemben új szintre emelik. A fényképtáraink ugyanis nem csupán képek tárolására szolgálnak – azok arcokat, helyszíneket, kapcsolatokat és emlékeket hordoznak. Egy olyan rendszer, amely ezeket automatikusan feldolgozza és átalakítja, még ha látszólag a kreativitást is szolgálja, alapos megfontolást igényel, mielőtt rábízzuk magánéletünk vizuális lenyomatait. Ilyen funkciók megjelenésére talán a legjobb, vagy legtudatosabb felhasználói válasz a Facebook fiók azonnali törlése.

Források:

Osszd meg ezt a cikket
openEuler 24.03-LTS-SP2 a kínai nagyvállalatok meghatározó platformja
A digitális infrastruktúra jövője egyre inkább olyan operációs rendszerekre épül, amelyek képesek egyszerre kielégíteni a különböző iparágak stabilitási, innovációs és kompatibilitási elvárásait. Az openEuler, Kína első közösségi nyílt forráskódú operációs rendszere, nem csupán egy technológiai termék, hanem egy hosszú távú stratégiai törekvés eredménye, amely arra irányul, hogy független és sokrétű technológiai ökoszisztémát hozzon létre. Ennek a fejlesztési vonalnak legújabb fontos állomása az openEuler 24.03 LTS SP2.
 Elsöpri e az ASIC az NVIDIA GPU-kat, hová vezet a mesterséges intelligencia chipforradalma?
A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt évtizedben szorosan összefonódott az NVIDIA nevű vállalat nevével, amely grafikus processzorai (GPU) révén a piac domináns szereplőjévé vált. A mai AI-modellek jelentős része ezekre a GPU-kra épül, és az NVIDIA évtizedes szoftveres ökoszisztémája – különösen a CUDA platform – nélkülözhetetlen eszköze lett a kutatásnak, fejlesztésnek és ipari alkalmazásnak. Ugyanakkor az elmúlt néhány évben a technológiai szektor legnagyobb szereplői – köztük a Google, az Amazon, a Meta és a Microsoft – egyre nagyobb lendülettel fordulnak saját fejlesztésű, célzott feladatokra optimalizált AI-chipek, az úgynevezett ASIC-ek felé.
 Google Gemini CLI, erős ajánlat a terminálból elérhető AI-k mezőnyében
A Google által nemrég bejelentett Gemini CLI egy nyílt forráskódú, parancssoros AI-eszköz, amely a Gemini 2.5 Pro nagy nyelvi modellt integrálja közvetlenül a terminálba. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint hogy a természetes nyelvi utasításokat valódi technikai munkafolyamatokká alakítsa, méghozzá egy olyan környezetben, amely sokak számára már eddig is a hatékonyság szinonimája volt.
Satya Nadella gondolatai a mesterséges intelligencia szerepéről jövőjéről és felelősségéről
A technológia világában nem ritkák a gyors váltások, de ezek ritkán érintenek ennyire sok szektort egyszerre, mint napjaink mesterséges intelligencia (AI) forradalma. Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója a Y Combinatornak adott interjúban nemcsak a technológiai fejleményeket értékelte, hanem tágabb társadalmi és gazdasági összefüggésekbe is helyezte az AI fejlődését. Megközelítése visszafogott, higgadt és céltudatos: az AI nem misztikus entitás, hanem eszköz, amelyet megfelelően kell alkalmazni és értelmezni.
 Mit kínál a RefreshOS 2.5 a Linux-felhasználók számára?
A Linux-disztribúciók világa gazdag, de sokszor megosztó: az egyik oldalon a komplex, puritán rendszerek, a másikon a minden igényt kielégíteni próbáló, de gyakran túlterhelt megoldások állnak. A RefreshOS e kettő közé kíván hidat verni. Az eXybit Technologies™ (korábban eGoTech™) által fejlesztett rendszer legfrissebb, 2.5-ös kiadása ezen törekvés újabb állomása, amely a Debian stabil alapjaira építve igyekszik egyszerű, mégis korszerű felhasználói élményt nyújtani.
Az AI jövője és az átláthatóság ára – Mit mondanak az OpenAI-akták?
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés övezi az OpenAI működését. Nem véletlenül: az általuk fejlesztett mesterséges intelligencia modellek – például a ChatGPT – széles körben használtak, miközben a mögöttük álló döntéshozatali és tulajdonosi struktúrákról csak töredékes információink vannak. Ebbe a homályba hoz némi világosságot az OpenAI Files nevű jelentés, amelyet két technológiai felügyeleti szervezet, a Midas Project és a Tech Oversight Project készített. A dokumentum nemcsak a vállalat belső működéséről szól, hanem szélesebb társadalmi kérdéseket is érint: milyen mechanizmusokra van szükség, ha egy magáncég a jövő gazdaságának kulcsát tartja a kezében?

Az elmúlt néhány napban megjelent Linux disztribúció frissítések