A Facebook új AI-funkciója csendben nyit kaput a személyes fotók tömeges elemzéséhez

Egy új figyelmeztetés fogadja azokat a felhasználókat, akik valamilyen bejegyzést szeretnének megosztani a Facebookon: egy felugró ablak, amely „felhőalapú feldolgozásra” kér engedélyt. A rendszer, ha jóváhagyjuk, hozzáférhet a telefonunk teljes fényképtárához – beleértve azokat a képeket is, amelyeket még soha nem töltöttünk fel a közösségi hálóra. A cél: mesterséges intelligencia által generált kreatív ötletek, például kollázsok, tematikus válogatások vagy stílusátalakított változatok készítése.

A funkció első pillantásra ártalmatlannak tűnhet. A felhasználók saját galériájukban megjelenő javaslatokat kapnak, amelyeket csak akkor osztanak meg másokkal, ha ezt tudatosan megteszik. A Meta hangsúlyozza: ezek a javaslatok kizárólag az adott személynek készülnek, és nem használják fel őket reklámcélokra. A lehetőség emellett kikapcsolható, és csak akkor aktiválódik, ha valaki kifejezetten beleegyezik a használatába.

Mégis, több ponton is érdemes elidőzni a részleteken. Az „engedélyezem” gomb lenyomásával a felhasználó ugyanis elfogadja a Meta mesterséges intelligenciára vonatkozó szolgáltatási feltételeit. Ezek szerint a vállalat az elemzéshez nem csupán a képeket, hanem azok metaadatait – például a készítés időpontját, földrajzi helyét vagy az azon szereplő embereket és tárgyakat – is feldolgozza. A rendszer arcfelismerő technológiát is alkalmazhat, és az adatokat nemcsak a funkció működéséhez használhatja, hanem hosszabb távon meg is őrizheti.

A Meta nyilatkozata szerint jelenleg nem használják ezeket az adatokat AI-modellek betanítására. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy ezt a jövőben kizárnák-e, nem adtak egyértelmű választ. Ez a bizonytalanság nem előzmény nélküli. A cég 2024-ben már elismerte, hogy az elmúlt másfél évtizedben közzétett nyilvános tartalmakat – bejegyzéseket, képeket, kommenteket – széles körben felhasználta generatív mesterséges intelligenciájának fejlesztéséhez. Az, hogy pontosan mit tekintettek „nyilvánosnak” és ki számított „felnőtt felhasználónak” a kezdetek óta, máig nem teljesen tisztázott.

A mostani fejlemény annyiban lép túl a korábbi gyakorlaton, hogy már nem csupán a közzétett, hanem a privát fényképeinkhez is hozzáférést kér. Az európai uniós szabályozás ugyan kötelezte a Metát arra, hogy lehetőséget biztosítson az AI-képzésből való kilépésre, ám ez legkésőbb 2025. május 27-ig volt elérhető. Aki akkor nem lépett, annak fényképei – ha felkerülnek a felhőbe – most már jó eséllyel bekerülhetnek az elemzési körbe.

A Meta részéről a kezdeményezést tesztként értelmezik. Egyesült Államokbeli és kanadai felhasználók körében próbálják ki az automatikus javaslatokat, amelyeket – állításuk szerint – kizárólag a tartalom megosztásának egyszerűsítése érdekében kínálnak. A szolgáltatásról részletes súgódokumentáció is elérhető, és a legtöbb beállítás valóban testreszabható.

Ugyanakkor a funkció bevezetését kevés nyilvános vita övezte. A legtöbb felhasználó akkor szembesül vele, amikor először látja meg a felugró ablakot, és sokan nem értik, pontosan mit jelent a jóváhagyás. Egyes fórumokon már megjelentek példák arra, hogy a Facebook például régi, már feltöltött képeket automatikusan anime-stílusúvá alakított, vagy olyan javaslatokat készített, amelyek a felhasználó számára is meglepők voltak.

A közösségi média felhasználása és a mesterséges intelligencia fejlődése kétségtelenül új lehetőségeket kínál. Ugyanakkor érdemes kritikusan viszonyulni azokhoz a megoldásokhoz, amelyek a személyes adatokkal való bánásmódot érdemben új szintre emelik. A fényképtáraink ugyanis nem csupán képek tárolására szolgálnak – azok arcokat, helyszíneket, kapcsolatokat és emlékeket hordoznak. Egy olyan rendszer, amely ezeket automatikusan feldolgozza és átalakítja, még ha látszólag a kreativitást is szolgálja, alapos megfontolást igényel, mielőtt rábízzuk magánéletünk vizuális lenyomatait. Ilyen funkciók megjelenésére talán a legjobb, vagy legtudatosabb felhasználói válasz a Facebook fiók azonnali törlése.

Források:

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.