A Facebook új AI-funkciója csendben nyit kaput a személyes fotók tömeges elemzéséhez

Egy új figyelmeztetés fogadja azokat a felhasználókat, akik valamilyen bejegyzést szeretnének megosztani a Facebookon: egy felugró ablak, amely „felhőalapú feldolgozásra” kér engedélyt. A rendszer, ha jóváhagyjuk, hozzáférhet a telefonunk teljes fényképtárához – beleértve azokat a képeket is, amelyeket még soha nem töltöttünk fel a közösségi hálóra. A cél: mesterséges intelligencia által generált kreatív ötletek, például kollázsok, tematikus válogatások vagy stílusátalakított változatok készítése.

A funkció első pillantásra ártalmatlannak tűnhet. A felhasználók saját galériájukban megjelenő javaslatokat kapnak, amelyeket csak akkor osztanak meg másokkal, ha ezt tudatosan megteszik. A Meta hangsúlyozza: ezek a javaslatok kizárólag az adott személynek készülnek, és nem használják fel őket reklámcélokra. A lehetőség emellett kikapcsolható, és csak akkor aktiválódik, ha valaki kifejezetten beleegyezik a használatába.

Mégis, több ponton is érdemes elidőzni a részleteken. Az „engedélyezem” gomb lenyomásával a felhasználó ugyanis elfogadja a Meta mesterséges intelligenciára vonatkozó szolgáltatási feltételeit. Ezek szerint a vállalat az elemzéshez nem csupán a képeket, hanem azok metaadatait – például a készítés időpontját, földrajzi helyét vagy az azon szereplő embereket és tárgyakat – is feldolgozza. A rendszer arcfelismerő technológiát is alkalmazhat, és az adatokat nemcsak a funkció működéséhez használhatja, hanem hosszabb távon meg is őrizheti.

A Meta nyilatkozata szerint jelenleg nem használják ezeket az adatokat AI-modellek betanítására. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy ezt a jövőben kizárnák-e, nem adtak egyértelmű választ. Ez a bizonytalanság nem előzmény nélküli. A cég 2024-ben már elismerte, hogy az elmúlt másfél évtizedben közzétett nyilvános tartalmakat – bejegyzéseket, képeket, kommenteket – széles körben felhasználta generatív mesterséges intelligenciájának fejlesztéséhez. Az, hogy pontosan mit tekintettek „nyilvánosnak” és ki számított „felnőtt felhasználónak” a kezdetek óta, máig nem teljesen tisztázott.

A mostani fejlemény annyiban lép túl a korábbi gyakorlaton, hogy már nem csupán a közzétett, hanem a privát fényképeinkhez is hozzáférést kér. Az európai uniós szabályozás ugyan kötelezte a Metát arra, hogy lehetőséget biztosítson az AI-képzésből való kilépésre, ám ez legkésőbb 2025. május 27-ig volt elérhető. Aki akkor nem lépett, annak fényképei – ha felkerülnek a felhőbe – most már jó eséllyel bekerülhetnek az elemzési körbe.

A Meta részéről a kezdeményezést tesztként értelmezik. Egyesült Államokbeli és kanadai felhasználók körében próbálják ki az automatikus javaslatokat, amelyeket – állításuk szerint – kizárólag a tartalom megosztásának egyszerűsítése érdekében kínálnak. A szolgáltatásról részletes súgódokumentáció is elérhető, és a legtöbb beállítás valóban testreszabható.

Ugyanakkor a funkció bevezetését kevés nyilvános vita övezte. A legtöbb felhasználó akkor szembesül vele, amikor először látja meg a felugró ablakot, és sokan nem értik, pontosan mit jelent a jóváhagyás. Egyes fórumokon már megjelentek példák arra, hogy a Facebook például régi, már feltöltött képeket automatikusan anime-stílusúvá alakított, vagy olyan javaslatokat készített, amelyek a felhasználó számára is meglepők voltak.

A közösségi média felhasználása és a mesterséges intelligencia fejlődése kétségtelenül új lehetőségeket kínál. Ugyanakkor érdemes kritikusan viszonyulni azokhoz a megoldásokhoz, amelyek a személyes adatokkal való bánásmódot érdemben új szintre emelik. A fényképtáraink ugyanis nem csupán képek tárolására szolgálnak – azok arcokat, helyszíneket, kapcsolatokat és emlékeket hordoznak. Egy olyan rendszer, amely ezeket automatikusan feldolgozza és átalakítja, még ha látszólag a kreativitást is szolgálja, alapos megfontolást igényel, mielőtt rábízzuk magánéletünk vizuális lenyomatait. Ilyen funkciók megjelenésére talán a legjobb, vagy legtudatosabb felhasználói válasz a Facebook fiók azonnali törlése.

Források:

Osszd meg ezt a cikket
Hol tart ma valójában a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia fejlesztése az elmúlt években látványos és gyakran lenyűgöző eredményeket produkált. Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, képesek természetes nyelvű szövegeket generálni, problémákat megoldani és sokszor az emberi teljesítményt is meghaladni különféle feladatokban. Ugyanakkor egyre több neves kutató és technológiai vezető – köztük John Carmack és François Chollet – hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül jelentik az általános mesterséges intelligencia (AGI) közeledtét. A színfalak mögött most új típusú problémák és kérdések kerültek a figyelem középpontjába, amelyek messze túlmutatnak a puszta teljesítményen.
A Rhino Linux új kiadással jelentkezik: 2025.3
A Linux disztribúciók körében főként kétféle szemléletmód terjedt el, vannak a stabil, ritkán frissülő rendszerek biztonságos kiszámíthatósággal, és a naprakész, de időnként kényes egyensúlyon balanszírozó, gördülő kiadású disztribúciók. A Rhino Linux ezt a két ellenpontot próbálja áthidalni, azaz egyszerre próbál naprakész lenni gördülő disztribúcióként, de alapként az Ubuntura épül, hogy megfelelő stabilitást is biztosítson.
SEAL az önmagát tanító mesterséges intelligencia előhírnöke
Hosszú évek óta tartja magát az elképzelés, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének kulcsa az emberi tanítás: adatok, címkék, finomhangolás, gondosan megtervezett beavatkozások. Most azonban egy új megközelítés látott napvilágot. Az MIT kutatóinak legújabb munkája, a SEAL (Self-Adapting Language Models) névre keresztelt rendszer olyan nyelvi modelleket mutat be, amelyek képessé válnak saját maguk tanítására. Az eredmények nemcsak technológiai újdonságot jelentenek, hanem felvetik a kérdést: vajon milyen szerepet szánunk a jövőben az embernek az intelligens rendszerek képzésében?
Elég egy fotó és egy hang – az Alibaba új mesterséges intelligenciája teljes testű avatárt készít belőle
Egyetlen hangfelvétel és egy fotó is elegendő ahhoz, hogy élethű, teljes testtel mozgó, arcjátékkal és érzelmekkel teli virtuális karaktereket hozzunk létre – stúdió, színész vagy zöld háttér nélkül. Az Alibaba legújabb fejlesztése, az OmniAvatar nevű nyílt forráskódú mesterséges intelligencia-modell legalábbis éppen ezt ígéri. Bár a technológia még formálódik, már most is érdemes figyelmet szentelni annak, amit lehetővé tesz – és annak is, hogy mindez milyen új kérdéseket vet fel.
ALT Linux 11.0 Education az orosz oktatási intézmények fundamentuma
Az ALT Linux egy orosz gyökerekkel rendelkező, RPM csomagkezelőre épülő Linux disztribúció, amelynek alapjait a Sisyphus csomagtár képezi. Kezdetben orosz lokalizációs erőfeszítésekből nőtte ki magát, együttműködve olyan nemzetközi disztribúciókkal, mint a Mandrake és a SUSE Linux, különös tekintettel a cirill betűs írás támogatására.
A térbeli intelligencia a következő leküzdendő akadály az AGI előtt
Az LLM megszületésével a gépek lenyűgöző képességekre tettek szert. Ráadásul fejlődési sebességük is nagyobb tempóra kapcsolt, nap mint nap jelennek meg újabb modellek, amelyek még hatékonyabbak még jobb képességekkel ruházzák fel a gépeket. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk, ezzel a technológiával még csak most értük el, hogy a gépek képesek egy dimenzióban gondolkodni. A világ amelyben élünk azonban az emberi érzékelés alapján három dimenziós. Egy ember számára nem okoz gondot, hogy megállapítsa, hogy valami egy szék alatt van, vagy mögött, vagy egy felénk repülő labda körülbelül hová fog érkezni. Számos mesterséges intelligencia kutató szerint az AGI azaz a mesterséges általános intelligencia megszületéséhez el kell érni, hogy a gépek három dimenzióban gondolkodjanak, ehhez pedig ki kell fejleszteni a térbeli intelligenciát.

Az elmúlt néhány napban megjelent Linux disztribúció frissítések