Új együttműködés a Netflix és az OpenAI között

A Netflix nemrégiben kezdte el tesztelni az új, mesterséges intelligencia alapú keresési funkciót, amely az OpenAI technológiáját használja a tartalomkeresés javítására. Ez a funkció jelentős változást jelent a hagyományos keresési módszerekhez képest, mivel lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy filmeket és tévéműsorokat találjanak konkrét kifejezések, például hangulatuk vagy szituációs preferenciáik alapján, nem pedig csak címek, műfajok vagy színésznevek alapján.

A funkció most áprilistól elérhető, de egyelőre béta fázisban van és csak Ausztráliában és Új Zélandon használható. Ott is erősen korlátozva van hiszen csak iOS-en működik és a felhasználóknak külön be kell regisztrálni ha használni szeretnék. Azonban az világos, hogy amint a béta fázis lezárul mindenki számára elérhetővé válik az új keresési funkció. Mivel a háttérben az OpenAI nagy nyelvi modellje van, a keresés során tetszőleges módon leírhatjuk, hogy milyen filmeket szeretnénk, például valamilyen szomorú történetet, vagy olyat amelynek valamilyen csavaros lezárása van, stb.

A Netflix úgy nyilatkozott hogy egyelőre megfigyelik, hogyan működik a rendszer hogy tanuljanak belőle és jobban finomhangolják, majd néhány hét múlva több piacon is elérhetővé teszik azt. Valószínűleg a fejlesztés még egy nagyon korai szakaszában van, hiszen egyelőre nem adtak ütemtervet azzal kapcsolatban, hogy a funkció más platformokon mondjuk Androidon mikor fog megjelenni.

Ha a megjelenés dátuma nem is, de az elvárások a Netflix részééről azonban világosak. A keresés javításától azt a jól ismert helyzetet szeretnék orvosolni, amikor a felhasználó órákig keresgél de nem talál semmi olyat amit valóban meg is szeretne nézni. Ezt a jelenséget keresési fáradtságnak hívják, és a Netflixre nézve azért rendkívül hátrányos, mert az ilyen felhasználók egyre frusztráltabbak, míg végül lemondják a megrendelést.

Egy másik számomra elképzelhető forgatókönyv, hogy ha a keresési fáradtságot ilyen módon esetleg nem is biztos, hogy végül enyhíteni lehet, de a Netflix számos érdekes inputhoz juthat, amely javíthatja a tartalomgyártást. A jobb tartalmak pedig végül valóban csökkenthetik a keresés közbeni frusztrációt.  

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.
 Megjelent a Linux Kernel 6.16
Megjelent a Linux kernel 6.16-os verziója. Bár a kiadási folyamat a fejlesztők szerint a lehető legjobb értelemben vett „eseménytelenséggel” zajlott le, a felszín alatt jelentős fejlesztések történtek, amelyek biztonsági, teljesítménybeli és rendszerkezelési szempontból is előrelépést jelentenek. Eközben a soron következő 6.17-es verzió fejlesztése a megszokottnál kissé zavarosabban indult – ennek hátterében olyan emberi tényezők állnak, amelyek ritkán kerülnek reflektorfénybe egy ilyen méretű nyílt forráskódú projekt esetében.