Új együttműködés a Netflix és az OpenAI között

A Netflix nemrégiben kezdte el tesztelni az új, mesterséges intelligencia alapú keresési funkciót, amely az OpenAI technológiáját használja a tartalomkeresés javítására. Ez a funkció jelentős változást jelent a hagyományos keresési módszerekhez képest, mivel lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy filmeket és tévéműsorokat találjanak konkrét kifejezések, például hangulatuk vagy szituációs preferenciáik alapján, nem pedig csak címek, műfajok vagy színésznevek alapján.

A funkció most áprilistól elérhető, de egyelőre béta fázisban van és csak Ausztráliában és Új Zélandon használható. Ott is erősen korlátozva van hiszen csak iOS-en működik és a felhasználóknak külön be kell regisztrálni ha használni szeretnék. Azonban az világos, hogy amint a béta fázis lezárul mindenki számára elérhetővé válik az új keresési funkció. Mivel a háttérben az OpenAI nagy nyelvi modellje van, a keresés során tetszőleges módon leírhatjuk, hogy milyen filmeket szeretnénk, például valamilyen szomorú történetet, vagy olyat amelynek valamilyen csavaros lezárása van, stb.

A Netflix úgy nyilatkozott hogy egyelőre megfigyelik, hogyan működik a rendszer hogy tanuljanak belőle és jobban finomhangolják, majd néhány hét múlva több piacon is elérhetővé teszik azt. Valószínűleg a fejlesztés még egy nagyon korai szakaszában van, hiszen egyelőre nem adtak ütemtervet azzal kapcsolatban, hogy a funkció más platformokon mondjuk Androidon mikor fog megjelenni.

Ha a megjelenés dátuma nem is, de az elvárások a Netflix részééről azonban világosak. A keresés javításától azt a jól ismert helyzetet szeretnék orvosolni, amikor a felhasználó órákig keresgél de nem talál semmi olyat amit valóban meg is szeretne nézni. Ezt a jelenséget keresési fáradtságnak hívják, és a Netflixre nézve azért rendkívül hátrányos, mert az ilyen felhasználók egyre frusztráltabbak, míg végül lemondják a megrendelést.

Egy másik számomra elképzelhető forgatókönyv, hogy ha a keresési fáradtságot ilyen módon esetleg nem is biztos, hogy végül enyhíteni lehet, de a Netflix számos érdekes inputhoz juthat, amely javíthatja a tartalomgyártást. A jobb tartalmak pedig végül valóban csökkenthetik a keresés közbeni frusztrációt.  

Osszd meg ezt a cikket
Bajban az Apple a mesterséges intelligencia fejlesztések terén?
Trump vámjainak hatására úgy tűnik egyre több gonddal kell az Apple-nek megküzdenie. Ennek egyik oka, hogy a vámokon túl, amik eléggé megtépázták az Apple részvényeit, belső konfliktusok is vannak, különösen az AI integrációért felelős részlegnél. Tripp Mickle a The New Yourk Times újságírója egyenesen arról ír, hogy az Apple nem képes semmilyen új innovatív dologgal előrukkolni mostanában. Bár ez valószínűleg nincs így, hiszen hosszas huzavona után az Apple Intelligence-t végül sikerült elindítania a cégnek, de az kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia területén vannak lemaradásai a versenytársakhoz képest.
Erős turbulencia a Meta Llama modelljei körül
Még egy hete sincs a piacon a Llama 4 máris erős kritikákat kapott a felhasználóktól. Mint korábban írtam a Llama 4 egyik újdonsága, hogy egy olyan architektúrát használ, amely különböző modulokból épül fel ezért lehetővé teszi, hogy sokkal nagyobb tényleges paraméterrel rendelkezzen, mint amennyit aktívan használ, ezért elméletileg jóval jobb teljesítményt kellene nyújtania. Több független felhasználói teszt alapján azonban, mégsem hozza az elvárt eredményeket főleg matematikai és kódolási feladatok esetében. Egyesek szerint a Meta erősen manipulálta a benchmarkokat, hogy minél jobb eredményeket tudjon felmutatni. Míg mások úgy vélik, hogy elképzelhető, hogy valamilyen belső modellverziót futtattak a benchmarkokon és a piacra már egy jóval szerényebb képességű modellt dobtak.
Google Geospatial Reasoning új AI eszköz a térinformatikai problémák megoldására
A térinformatika napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete, amely a földrajzi térhez kapcsolódó adatok gyűjtésével, elemzésével és megjelenítésével foglalkozik. A szakterület a földtudományokat és az informatikát ötvözve szolgálja az olyan gyakorlati célokat, mint a várostervezés, az infrastruktúra-fejlesztés, a természeti katasztrófák kezelése vagy a közegészségügy. Bár a technológia számos területen már régóta jelen van – elég a GPS-navigációra, vagy a Google Maps-re gondolnunk –, az utóbbi években tapasztalt adatrobbanás, valamint a valós idejű döntéshozatal iránti növekvő igény új típusú megoldásokat követelt meg. Itt lép be a képbe a mesterséges intelligencia, különösen a Google által fejlesztett Geospatial Reasoning keretrendszer.
Számos fontos újdonsággal jelent meg a Llama 4
A Meta legújabb mesterséges intelligencia modellcsaládja a Llama 4 jelentős újításokat hozott a multimodális modellek fejlesztésében. A modellcsalád két azonnal elérhető változata – a Llama 4 Scout és a Llama 4 Maverick – mellett egy, még fejlesztés alatt álló, rendkívül nagy teljesítményű Llama 4 Behemoth is készül, amely a jövőben várhatóan további jelentős szerepet játszik majd a STEM (Science, Technology, Engineering, and Mathematics) fókuszú feladatokban.