GitHub-integrációval erősít a Gemini Advanced

A mesterséges intelligencia alapú fejlesztői eszközök terén nincs hiány újabb és újabb fejlesztésekben. A Google ezzel kapcsolatban most bejelentette, hogy közvetlen GitHub-integrációval bővíti Gemini Advanced nevű prémium AI-asszisztensét. A lépés nem csupán válasz a rivális OpenAI hasonló fejlesztéseire, hanem egyben komoly előrelépés is a fejlesztői munkafolyamatok hatékonyságának növelésében.

Az új funkció lehetővé teszi, hogy a felhasználók teljes GitHub-tárolókat – legyenek azok nyilvánosak vagy privátak – importáljanak közvetlenül a Gemini Advanced felületére. A kódbázisok ily módon történő elérhetősége radikálisan leegyszerűsíti a munkát: a fejlesztőknek többé nem kell kódrészleteket másolgatniuk, hanem közvetlenül a teljes projektstruktúrával dolgozhatnak, az AI így sokkal pontosabban és kontextusérzékenyebben tud válaszokat adni.

A rendszer használata intuitív: a felhasználó a csevegőfelületen elérhető „+” gombra kattintva választhatja ki a „Kód importálása” lehetőséget, majd beillesztheti a kívánt GitHub-tároló URL-címét. Ezután a mesterséges intelligencia asszisztens képes kérdésekre válaszolni a projekt tartalmával kapcsolatban, hibákat azonosítani, új funkciókat generálni, sőt bonyolultabb kódrészek működését is részletesen elmagyarázni.

A GitHub-integráció kizárólag a Gemini Advanced előfizetők számára érhető el. A szolgáltatás havi 20 dolláros díjért vehető igénybe, amivel a Google egyértelműen a professzionális és félprofesszionális fejlesztői réteget célozza meg. Ez a pozicionálás nem meglepő, hiszen azok számára kínál valós hozzáadott értéket, akik napi szinten dolgoznak komplex kódstruktúrákkal és megbízható, intelligens asszisztenciára van szükségük.

A GitHub-integráció nemcsak a felhasználói élményt javítja, hanem a termelékenységre is érezhető hatással lehet. Azáltal, hogy a fejlesztők ugyanazon a platformon belül végezhetnek kódelemzést, hibakeresést és generálhatnak új megoldásokat, csökken a kontextusváltásból adódó mentális terhelés és időveszteség. A mesterséges intelligencia így valóban partnerként tud viselkedni a szoftverfejlesztési folyamatban, nem pusztán eszközként.

A bejelentés időzítése is beszédes. Az OpenAI nemrég tette elérhetővé saját GitHub-integrált eszközét, amely hasonló célokat szolgál. A Google lépése tehát egyértelműen azt jelzi, hogy a mesterséges intelligenciával támogatott fejlesztői környezetek körül versenyfutás kezdődött – amelyben a használhatóság, a kontextuskezelés mélysége és a válaszok pontossága válik a legfontosabb megkülönböztető tényezővé.

Bár a funkció még csak a fizetős felhasználók számára érhető el, a GitHub-integráció már most ízelítőt ad abból, milyen irányba mozdul el a fejlesztői munka a következő években. A mesterséges intelligencia nem leváltja a programozókat, hanem erőteljes eszközt ad a kezükbe – a Gemini Advanced most ehhez tett hozzá egy újabb fontos darabot. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Megjelent a TypeScript 5.9
A TypeScript 5.9 egyik legfontosabb újítása a halasztott modulkiértékelés (deferred module evaluation) támogatása az import defer szintaxison keresztül, amely az ECMAScript egy jövőbeli szabványjavaslatát ülteti át a gyakorlatba.
Ilyen lesz a Google Pixel 10, de vajon mindent tudunk már róla?
A Google Pixel sorozat, amely letisztult szoftveréről és kiemelkedő fotós képességeiről ismert, idén a 10. generációjához érkezik. A hivatalos, augusztus 20-ra várt bemutató előtt már most rengeteg információ és pletyka kering az interneten, amelyek egy olyan készülékcsaládot körvonalaznak, amely talán nem a külsőségekben, hanem a motorháztető alatt hoz el valódi, kézzelfogható újításokat a felhasználók számára. De vajon elegendőek-e ezek a fejlesztések ahhoz, hogy a Pixel 10 kiemelkedjen a zsúfolt piacról?
Ennyi ‘utálom a CSS-t’ cikk után hogy lehet, hogy a CSS mégis ennyire sikeres?
Ha valaha rákerestél arra, hogy „miért utálják a fejlesztők a CSS-t”, akkor tudod: az interneten a siralmak özöne vár. Fórumposztok, tweetek, mémek és hosszú blogbejegyzések ezrei panaszkodnak a CSS „érthetetlen viselkedésére”, a „nem-igazi programozás” mivoltára vagy a „csak dizájnereknek való vacak” narratívára. Mintha a fejlesztői kultúra egyik csendes alaptétele lenne, hogy a CSS egy szükséges rossz: valami, amit csak akkor használunk, ha muszáj, és lehetőleg minél gyorsabban letudjuk. De ha ennyire sokan utálják — miért nem tűnt még el? Sőt, miért látjuk azt, hogy a CSS szemantikáját egyre több nem-webes UI platform is lemásolja?