A Google bemutatja a legújabb mesterséges kódolási segédet Jules ügynököt

A mesterséges intelligencia világában a Google is kénytelen tovább lépkedni előre: a vállalat bemutatta a Gemini 2.0 MI-modellcsaládot, a Deep Research funkciót, valamint a Project Astra fejlesztéseit. Ezek mellett több MI-ügynök is reflektorfénybe került, köztük egy különösen figyelemre méltó fejlesztés, a Jules. Ez az innovatív MI-ügynök a programozók számára készült, és a célja, hogy a bonyolult kódolási feladatokat és nem mindennapi hibajavításokat hatékonyan kezelje.

Miért különleges a Jules?

A Jules a Gemini 2.0 mesterséges intelligencia-modellre épül, amely kifejezetten a kódolással kapcsolatos feladatokra van optimalizálva. Ez az úgynevezett "speciális nyelvi modell" (SLM) gyorsan és hatékonyan hajt végre komplex feladatokat, miközben alacsony késleltetést biztosít. A Jules egyik legfontosabb jellemzője, hogy képes több lépésből álló terveket kidolgozni és megvalósítani, miközben folyamatosan figyelembe veszi a fejlesztők iránymutatásait és felügyeletét.

A Google hangsúlyozta, hogy Jules szorosan integrálható a GitHub munkafolyamataiba, ahol képes kódok ellenőrzésére, hibajavításra, sőt, pull requestek beküldésére és a módosítások végrehajtására is. Mindeközben támogatja a Python és JavaScript nyelveket, amelyek a modern szoftverfejlesztés alappillérei.

Hogyan működik?

Az ügynök aszinkron módon dolgozik, vagyis egyszerre több feladatot is kezelhet anélkül, hogy a fejlesztőnek folyamatosan irányítania kellene. Valós idejű frissítéseket küld az elvégzett lépésekről, így a fejlesztők bármikor közbeavatkozhatnak, ha például egy feladat prioritását szeretnék megváltoztatni. Továbbá lehetőség van arra is, hogy visszajelzéseket adjanak az ügynök működésével kapcsolatban, finomhangolva annak tevékenységét.

Kik próbálhatják ki a Jules-t?

Jelenleg a Jules csak egy szűk kör számára érhető el tesztelésre, de a Google tervei szerint 2025 elején szélesebb körben is elérhetővé válik a fejlesztők számára. Az érdeklődők a Google Labs platformon regisztrálhatnak, hogy elsőként férjenek hozzá ehhez az ígéretes eszközhöz.

Mit jelent ez a fejlesztők számára?

A Jules ügynök megjelenése egyértelműen azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet játszik a szoftverfejlesztésben. Az olyan időigényes feladatok, mint a hibakeresés, a kódellenőrzés vagy akár a kódolási feladatok kidolgozása, most gyorsabban és hatékonyabban végezhetők el, így a fejlesztők több időt fordíthatnak kreatív és stratégiai munkára.

A Google ezen lépése nemcsak a fejlesztők munkafolyamatát forradalmasíthatja, hanem új mércét is állít a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásában. Érdemes figyelemmel kísérni a Jules és a Gemini 2.0 további fejlődését, hiszen ezek az eszközök alapjaiban változtathatják meg, hogyan gondolkodunk a kódolás jövőjéről.

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Megjelent a TypeScript 5.9
A TypeScript 5.9 egyik legfontosabb újítása a halasztott modulkiértékelés (deferred module evaluation) támogatása az import defer szintaxison keresztül, amely az ECMAScript egy jövőbeli szabványjavaslatát ülteti át a gyakorlatba.
Ilyen lesz a Google Pixel 10, de vajon mindent tudunk már róla?
A Google Pixel sorozat, amely letisztult szoftveréről és kiemelkedő fotós képességeiről ismert, idén a 10. generációjához érkezik. A hivatalos, augusztus 20-ra várt bemutató előtt már most rengeteg információ és pletyka kering az interneten, amelyek egy olyan készülékcsaládot körvonalaznak, amely talán nem a külsőségekben, hanem a motorháztető alatt hoz el valódi, kézzelfogható újításokat a felhasználók számára. De vajon elegendőek-e ezek a fejlesztések ahhoz, hogy a Pixel 10 kiemelkedjen a zsúfolt piacról?
Ennyi ‘utálom a CSS-t’ cikk után hogy lehet, hogy a CSS mégis ennyire sikeres?
Ha valaha rákerestél arra, hogy „miért utálják a fejlesztők a CSS-t”, akkor tudod: az interneten a siralmak özöne vár. Fórumposztok, tweetek, mémek és hosszú blogbejegyzések ezrei panaszkodnak a CSS „érthetetlen viselkedésére”, a „nem-igazi programozás” mivoltára vagy a „csak dizájnereknek való vacak” narratívára. Mintha a fejlesztői kultúra egyik csendes alaptétele lenne, hogy a CSS egy szükséges rossz: valami, amit csak akkor használunk, ha muszáj, és lehetőleg minél gyorsabban letudjuk. De ha ennyire sokan utálják — miért nem tűnt még el? Sőt, miért látjuk azt, hogy a CSS szemantikáját egyre több nem-webes UI platform is lemásolja?