A Replit vezérigazgatója szerint emberibb jövő vár a programozókra az MI-nek köszönhetően

A mesterséges intelligencia térnyerése számos iparágat átalakít, és a szoftverfejlesztés sem kivétel. Sokan aggódnak, hogy az MI elveszi majd a munkahelyeket, és disztópikus jövőképeket festenek. Azonban Amjad Masad, a Replit vezérigazgatója szerint a valóság sokkal inkább az, hogy az MI emberibbé, interaktívabbá és sokoldalúbbá teszi a munkát. Ezt a gondolatot fejtette ki a Y Combinator YouTube csatornáján adott interjújában, amelyből a cikk főbb információi is származnak.

A kódolás akadályainak lebontása

A Replit 2016-ban jött létre azzal a küldetéssel, hogy a programozást minél szélesebb körben elérhetővé tegye. Kezdetben egy olyan eszközként funkcionált, amely megkönnyítette a fejlesztői környezetek beállítását a weben, különösen a programozást tanulók számára. Masad már ekkor is ambiciózus célokat tűzött ki: egymilliárd szoftverfejlesztő megteremtéséről beszélt, ami akkoriban abszurdnak tűnt.

Azonban a mesterséges intelligencia, különösen a természetes nyelvi feldolgozás (NLP) terén elért áttörések, mint a 2020-as GPT-2 megjelenése, új távlatokat nyitottak. A Replit felismerte a lehetőséget, hogy az MI-alapú ügynökök (AI agents) segítségével még jobban automatizálhatja a kódolási folyamatokat. Bár az első próbálkozások 2021-ben és 2022-ben még nem hoztak áttörést, 2024 elején érezhetővé vált, hogy a technológia éretté vált. A Claude 3.5 megjelenése kulcsfontosságú volt, mivel ez a modell már hosszabb ideig képes volt koherens, működő kódot generálni.

A Replit egy kritikus időszakban, amikor a cég komoly pénzügyi kihívásokkal nézett szembe, merész döntést hozott: minden erőforrását a Replit ügynökök fejlesztésére fordította. Ez egy "mindent vagy semmit" pillanat volt, és a siker a Claude 3.5 időben történő megjelenésén is múlott. Masad kiemelte, hogy a legfontosabb korlát az MI-ügynökök hatékonyságában az volt, hogy meddig tudnak koherensek maradni. Míg korábban ez percekben volt mérhető, ma már órákról beszélünk, sőt, a legújabb modellek akár hét órán keresztül is képesek dolgozni. Ez alapjaiban változtatja meg a szoftverfejlesztés sebességét, hiszen egy MI-ügynök egy hétnyi emberi munkát képes elvégezni órák alatt.

Azonban a teljes automatizáláshoz még hiányzik egy fontos láncszem: a zökkenőmentes számítógép-használat. Masad szerint a "számítógép-használat" jelenleg még akadozik, és a felhasználóknak gyakran "babysitterként" kell felügyelniük az ügynököket. Itt jönnek képbe olyan vállalatok, mint a Browser Use és a Pig, amelyek a böngésző- és asztali automatizálásra fókuszálnak. Masad szerint hetekre, legfeljebb hónapokra vagyunk attól, hogy ezek a technológiák igazán jól működjenek.

Innováció a biztonság és a párhuzamos fejlesztés terén

A Replit folyamatosan fejleszti ügynökeit, és a 3. verzió a legautonómabbnak ígérkezik. Két kulcsfontosságú területen fektetnek nagy hangsúlyt: a tranzakcionalitáson és a párhuzamos fejlesztésen. A tranzakcionalitás azt jelenti, hogy az ügynökök képesek visszavonni a hibás lépéseket, hasonlóan ahhoz, ahogy a git segít az emberi programozóknak kísérletezni és elágazásokat létrehozni. Ez növeli a biztonságot és a kísérletezés szabadságát.

A párhuzamos fejlesztés egy forradalmi koncepció, amelyben nem egy, hanem több ügynök dolgozik egyszerre ugyanazon a feladaton, majd kiválasztják a legjobb eredményt. Ez a megközelítés, amelyet kisebb modellek esetén már alkalmaznak, nagymértékben növelheti a megbízhatóságot és a hatékonyságot. Gondoljunk bele: ha egy senior mérnök helyett tíz junior mérnököt alkalmaznánk ugyanarra a feladatra, az elképesztően drága lenne. Azonban MI-modellek esetén ez viszonylag olcsón megvalósítható, és akár száz ügynök is dolgozhat egyszerre, biztosítva a legoptimálisabb megoldást.

Kik használják a Replit ügynököt?

A Replit korai víziója az volt, hogy a programozás megkönnyítésével minél több emberhez eljusson. Ma már a felhasználók szinte minden társadalmi rétegből érkeznek, és a termékmenedzserek kiemelten sikeres felhasználói az eszköznek. Képesek jelentős üzleti hatást elérni mérnöki bevonás nélkül, például A/B tesztek futtatásával vagy optimalizációk elvégzésével. Ez a változás a hagyományos szerepek, mint a termékmenedzser, tervező és mérnök közötti határokat is elmoshatja. A Replitnél már létrehoztak olyan termékcsoportokat, ahol a tervezők, mérnökök és termékmenedzserek mind MI-t használnak prototípusok készítéséhez, sőt, egyes esetekben akár a teljes termék előállításához. Ez óriási sebességnövekedést eredményez, és megszünteti a hagyományos, lassú "vízesés" modellben rejlő kommunikációs problémákat.

Masad saját tapasztalata is megerősíti ezt: korábban a startupoknál a mérnöki idő mindig szűk keresztmetszet volt, és az ötletek listája végtelennek tűnt. Most, a Replit segítségével, a feladatok gyorsan elkészülnek, és az egyetlen korlát az ötletek minősége és mennyisége. Azonban ez feszültséget is szülhet a vállalatokon belül, mivel a vezetők vagy termékmenedzserek gyorsabban képesek prototípusokat készíteni, mint a hagyományos mérnöki csapatok.

A biztonsági aggályok és a platform felelőssége

Ami a Replit által generált kód éles üzembe helyezését illeti, felmerülnek komoly biztonsági aggályok. Az LLM-ek (nagy nyelvi modellek) hajlamosak hibázni, különösen az autentikáció (bejelentkezés) terén, ahol gyakran elavult módszereket alkalmaznak. Eddig szerencsére nem történt nagyobb katasztrófa, de Masad szerint ez csak idő kérdése. Fontos, hogy a platformok, amelyek nem fejlesztők számára is elérhetővé teszik a kódolást, felelősséget vállaljanak a biztonságért.

A Replit ezért beépített autentikációs komponenst kínál, amely automatikusan tartalmazza a szükséges biztonsági funkciókat. Emellett partnerségre léptek egy biztonsági céggel, a Samrippel, amely kódellenőrzést végez a Replit alkalmazások élesítés előtt. Ez a megközelítés hasonló ahhoz, ahogy az emberek sem írnak saját fizetési vagy hitelesítési rendszereket, hanem megbízható szolgáltatók kész komponenseit használják.

A jövő kihívásai: emberi bizalom és az MI-eszközök konvergenciája

A biztonság mellett további kihívások is várnak a teljes körű automatizáció előtt. Az emberi bizalom hiánya jelentős akadályt képez. A vállalatoknak és az egyéneknek alkalmazkodniuk kell ehhez az új technológiához, és el kell fogadniuk, hogy az MI is hibázhat, akárcsak az ember. Emellett a skálázhatóság, a teljesítményoptimalizálás és a vállalatok meglévő rendszereivel való integráció is kulcsfontosságú lesz.

A MI-alapú kódolási eszközök spektrumán a Replit valahol a középen helyezkedik el. Egyrészt segíti a fejlesztőket a munkájuk felgyorsításában, másrészt lehetővé teszi olyan emberek számára is az alkalmazásfejlesztést, akik nem rendelkeznek hagyományos programozói háttérrel. Masad szerint ez a piac sokkal nagyobb, mint a hagyományos fejlesztői piac, és a Replit célja, hogy univerzális problémamegoldó platformmá váljon, amely a személyes és munkahelyi problémákra is megoldást kínál.

A felhasználói felület is átalakulhat: a vizuális programozás korábbi próbálkozásai kudarcot vallottak, de a természetes nyelvi interakció és a kód absztrakciójának ötvözésével egy újfajta felület jöhet létre, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy vizuálisan is megértsék a komplex logikai folyamatokat. A jövőben elképzelhető, hogy az emberek verbálisan vagy vázlatok segítségével kommunikálnak az MI-ügynökökkel, amelyek aztán megvalósítják az ötleteiket.

A növekedés és a jövőkép

A Replit ügynök bevezetése óta a cég rendkívüli ütemben növekszik, havonta 45%-os összetett növekedési rátát produkálva. Masad hangsúlyozta, hogy nem az árbevétel maximalizálására törekszenek, hanem a felhasználói elégedettségre és a termékfejlesztésre fókuszálnak. A gyors növekedés ugyanis hamis illúziót kelthet, ha a felhasználók valójában nem elégedettek, vagy túlzottan sokat költenek.

Az MI-iparágban a befektetők számára még zavaros a kép, de Masad szerint az elkövetkező egy évben letisztulnak a különböző fókuszok és stratégiák. A Replit a "frontvonalbeli" modellekkel, mint a Google Gemini, szoros partnerségben dolgozik, és folyamatosan értékeli az új modelleket, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A cél az, hogy a felhasználóknak ne kelljen azon aggódniuk, melyik alapmodellt használják, hanem a Replit platformja automatikusan kiválassza a legmegfelelőbbet.

Összességében Amjad Masad optimista a mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatban. Szerinte az MI nem elveszi, hanem átalakítja a munkát, emberibbé, interaktívabbá és élvezetesebbé téve azt. A Replit célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a szoftverfejlesztést, és egy olyan jövőt építsen, ahol az ötletek gyorsabban válnak valósággá, mint valaha.

Piaci kitekintés

A böngészőalapú fejlesztői ökoszisztéma az elmúlt években jelentősen konszolidálódott, és mára egy maroknyi, kockázati tőkével támogatott platform uralja a piacot. Ezek a platformok egy integrált fejlesztői környezetet (IDE), menedzselt futtatókörnyezetet, együttműködési eszközöket, és 2024 óta egyre inkább mesterséges intelligencia alapú ügynököket is kínálnak, amelyek kódot generálnak, tesztelnek és telepítenek. A Replit vezető szerepet tölt be ezen a területen, mind bevétel, mind fejlesztői elfogadás tekintetében, de további négy független szereplő is meghatározó a versenyben: a Gitpod, a CodeSandbox, a StackBlitz és a Glitch.

A Replit kiemelkedik az MI-integráció és a fogyasztás alapú számlázás terén, ami jelentősen megnövelte az egy felhasználóra jutó átlagos bevételét. Míg a versenytársak is kínálnak MI-támogatást, a Replit az MI-alapú ügynökökkel való bevételszerzés terén egyelőre megelőzi őket. Az iparágban egyre inkább elterjed a fogyasztás alapú árképzés, amely a tényleges számítási erőforrás-felhasználáshoz igazodik.

A platformok közötti stratégiai különbségek közé tartozik a vállalati szintű felkészültség: a Gitpod, a StackBlitz és a Replit egyaránt kínál SOC-2 megfelelőséget, privát telepítéseket és egyszeri bejelentkezést (SSO), míg a CodeSandbox és a Glitch inkább a közösségi alapú terjeszkedésre fókuszál. A futtatókörnyezet tekintetében is vannak eltérések: a Gitpod és a CodeSandbox konténeres vagy mikro-VM alapú háttérrendszereket használ, míg a StackBlitz WebContainereket futtat teljes egészében a böngészőben, kiküszöbölve a hidegindítási költségeket. A Replit konténeres hosztingot és Edge Deploy-t is kínál, emellett egy token alapú piacteret is biztosít harmadik féltől származó infrastruktúrához.

Fontos megjegyezni, hogy a Glitch bejelentette, hogy 2025 júliusától megszünteti az ingyenes projektek hosztingját, ami egy régóta fennálló versenytársat távolít el a professzionális szintről. Ez lehetőséget teremt a Replit és a CodeSandbox számára, hogy freemium ajánlataikkal magukhoz vonzzák a Glitch felhasználóit. Az MI-alapú kódolási ügynökök megjelenésével a célközönség is kibővült: már nem csak az IDE-felhasználók, hanem bárki, aki természetes nyelven szeretne szoftvert specifikálni, potenciális felhasználóvá vált. A Replit jelenleg előnyben van bevétel, finanszírozás és MI-fejlettség tekintetében, de a vállalati megfelelőség, a modellminőség és az ökoszisztéma-integrációk terén zajló folyamatos innováció határozza meg a jövőbeli vezető pozíciót. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Megjelent a TypeScript 5.9
A TypeScript 5.9 egyik legfontosabb újítása a halasztott modulkiértékelés (deferred module evaluation) támogatása az import defer szintaxison keresztül, amely az ECMAScript egy jövőbeli szabványjavaslatát ülteti át a gyakorlatba.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.
Ennyi ‘utálom a CSS-t’ cikk után hogy lehet, hogy a CSS mégis ennyire sikeres?
Ha valaha rákerestél arra, hogy „miért utálják a fejlesztők a CSS-t”, akkor tudod: az interneten a siralmak özöne vár. Fórumposztok, tweetek, mémek és hosszú blogbejegyzések ezrei panaszkodnak a CSS „érthetetlen viselkedésére”, a „nem-igazi programozás” mivoltára vagy a „csak dizájnereknek való vacak” narratívára. Mintha a fejlesztői kultúra egyik csendes alaptétele lenne, hogy a CSS egy szükséges rossz: valami, amit csak akkor használunk, ha muszáj, és lehetőleg minél gyorsabban letudjuk. De ha ennyire sokan utálják — miért nem tűnt még el? Sőt, miért látjuk azt, hogy a CSS szemantikáját egyre több nem-webes UI platform is lemásolja?