Új termékcsalád fókusz az Apple chippek fejlesztési ütemtervében

Az Apple fokozza chipfejlesztési erőfeszítéseit, és több új chipet tervez a jövőbeli Macek, AI-szerverek, sőt új termékkategóriák számára is. A legfrissebb jelentések szerint a vállalat chiptervező csapata több új processzoron dolgozik, amelyek nagyobb teljesítményű Mac-eket hajtanak majd, és ki tudják elégíteni az Apple mesterséges intelligenciával kapcsolatos ambícióit is.

A készülőben lévő Mac processzorok

Míg az M5-ös chipek még idén (2025) várhatóak, a vállalat már dolgozik a következő generációkon. A Bloomberg jelentése szerint az Apple következő generációs processzora, amelynek kódneve „Komodo”, valószínűleg az M6-os chipcsaládot fogja képviselni. Ez a chip várhatóan 2026-ban debütál, valószínűleg egy „átdolgozott MacBook Pro” dizájn részeként.

Még előbbre tekintve az Apple az M6 utódja is már a tervező asztalon hever, amelynek kódneve „Borneo”, és amely feltehetően az M7 chip lesz. Ez a processzor különösen jelentős lehet, mivel ez lehet az Apple első olyan chipje, amelyet a TSMC 1,4 nm-es gyártási eljárásával gyártanak, ami jelentős előrelépést jelent a gyártástechnológia terén.

Talán a legérdekesebb a „Sotra” kódnevű chip fejlesztése, amelyet a Bloomberg „fejlettebb Mac chipként” ír le. Bár konkrét részletek még nincsenek, ez azt sugallja, hogy az Apple egy magasabb kategóriájú processzoron dolgozik, amely potenciálisan lényegesen nagyobb teljesítményt nyújthat, mint a szabványos M-sorozatú chipek Ultra változatai. Ez a fejlesztés a Mac Pro további megkülönböztetését célozhatja a többi Mac modelltől.

Az M6 chip a hírek szerint a TSMC 2 nm-es gyártástechnológiájával készül majd, ami előrelépést jelent az M5 chipekhez képest, amelyek várhatóan a TSMC harmadik generációs, 3 nm-es (N3P) gyártástechnológiáját fogják használni. A Tom's Guide szerint az Apple azt tervezi, hogy az M6 processzort beépíti a 2027-re tervezett, frissített iPad Pro modellekbe, valószínűleg az év első felében.

További jelentések szerint az Apple saját modemtechnológiájának az M6-ba történő integrálásán dolgozik. A vállalat második generációs C2 5G modemje debütálhat ezekben az M6-tal szerelt iPad Pro modellekben, így ezek lennének az első olyan táblagépek, amelyek a Qualcomm Snapdragon 5G modemjei helyett az Apple saját modemmegoldását használnák. Összehasonlításképpen: a vállalat első generációs modemjét (C1) a hírek szerint egyelőre csak az iPhone 16e készülékben használják és egyelőre bőven vannak negatív visszhangok a chippel kapcsolatban.

A „Baltra” projekt avagy a dedikált AI-kiszolgálóchipek

A chipfejlesztés jelentős bővítéseként az Apple tervezi a kifejezetten mesterséges intelligencia szerveralkalmazásokhoz készült processzorok piacra dobását is. Ezek a chipek az Apple „Baltra” projektjének részeként kifejezetten az Apple Intelligence kéréseinek feldolgozására szolgálnak majd, és az Apple szervereiben jelenleg használt csúcskategóriás Mac chipeket váltják fel.

A Baltra-projekt stratégiai lépést jelent annak érdekében, hogy az Apple kevésbé függjön más gyártók hardvereitől a mesterséges intelligencia infrastruktúrájában. A Bloomberg szerint ezek a szerverchipek várhatóan 2027-re készülnek el, és többféle változatban, lenyűgöző specifikációkkal érkeznek majd, ami azt jelenti hogy a jelenlegi ismeretek szerint a jelenlegi M3 Ultra-hoz képest az új chipek különböző verziói kétszer, négyszer és nyolcszor több CPU-t és GPU-t tartalmaznak majd. Viszonyításképpen az M3 Ultra jelenleg akár 32 CPU maggal és 80 GPU maggal is rendlekezhet.

Speciális chipek új termékkategóriákhoz

Az Apple chipfejlesztése túlmutat a hagyományos számítástechnikai eszközökön. A vállalat több jövőbeli termékhez is fejleszt speciális processzorokat, amelyek rendkívül nagy energiahatékonyságot követelnek meg. Mint korábban írtam az Apple mesterséges intelligenciában és a viselhető eszközökben látja a jövőt, e kettő kombinációja pedig teljesen új megközelítést igényel a chipgyártás szempontjából.

A Bloomberg jelentése szerint az Apple „előrelépést ért el az okosszemüvegekhez fejlesztett chipen”, amely a Meta Ray-Ban okosszemüvegével versenyezne. Ezek a speciális chipek az Apple Watch processzorain alapulnának, de a viselhető szemüvegek egyedi követelményeihez igazítva nagyobb energiahatékonyságot biztosítanának. Ez a fejlemény azt jelzi, hogy az Apple komolyan törekszik az okosszemüvegek piacára, és a lehetséges termékek 2027-ig kerülhetnek piacra.

A hírek szerint a kamerával felszerelt jövőbeli AirPods és Apple Watch modellekhez és új chippek vannak fejlesztés alatt. Bár a részletek még nem ismertek, a kamerák beépítése ezekbe a kiegészítőkbe jelentős funkcióbővülést jelentene, és speciális chippeket igényelne a vizuális információk hatékony feldolgozásához, az akkumulátor élettartamának fenntartása mellett.

Következtetés

Az Apple chippek útiterve ambiciózus, amely egy többéves tervet vázol fel és kirajzolódni látszik az a jövőbeli termékstratégia amin haladni fog. Elsősorban a szerveroldali és a viselhető eszközökbe szánt chippek érdekesek, amelyek egy teljesen új termékcsalád fókuszt vetítenek előre. Az 1,4 nm gyártástechnológia már a fizikai határokat feszegeti hiszen ez kb. 10 szilícium atom szélességének felel meg, amely már a kvantummechanikai jelenségek problémáját is felveti így mindenképpen izgalmas, hogyan birkóznak majd meg a fejlesztési kihívásokkal. 

Osszd meg ezt a cikket
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.
Mit hoz a DiffuCoder és a diffúziós nyelvi modellek térnyerése?
Egy új megközelítés azonban most alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a lineáris gondolkodást: a diffúziós nyelvi modellek (dLLM-ek) nem sorban, hanem globálisan, iteratív finomítással generálnak tartalmat. De vajon valóban alkalmasabbak-e a programkód előállítására, mint a jól bevált AR modellek? És mit mutat az első komoly nyílt forráskódú kísérlet ezen a területen, a DiffuCoder?
Az Apple új mesterséges intelligencia modelljei megérti mi látható a képernyőn
A telefonunk kijelzőjét nézve magától értetődőnek tűnik, mit látunk: ikonokat, szövegeket, gombokat, amelyekhez hozzászoktunk. De vajon egy mesterséges intelligencia hogyan értelmezi ugyanezt a felületet? Ez a kérdés áll az Apple és a finn Aalto Egyetem közös kutatásának középpontjában, amelynek eredményeként megszületett az ILuvUI nevű modell. A fejlesztés célja nem csupán technológiai bravúr: sokatmondó lépés abba az irányba, ahol a digitális rendszerek képesek lesznek valóban megérteni, hogyan használjuk az alkalmazásokat – és hogyan segíthetnének bennünket még hatékonyabban.
Az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?
Egyes iparági szakértők szerint 2025 lehet az az év, amikor az okos szemüvegek végérvényesen kilépnek a kísérleti eszközök árnyékából, és megkezdik térhódításukat a szélesebb fogyasztói rétegekben. Bár a technológia nem új, az utóbbi évek fejlesztései, piaci szereplők belépése és a mesterséges intelligencia térnyerése együttesen egy olyan fordulópontot vetítenek előre, amely indokolttá teszi a kérdést: az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?
Az Apple új képérzékelő szabadalommal sokkolja a versenytársakat
A digitális képalkotás a telefonoknál ha a vásárlóknál nem is mindig, de a tesztek során a figyelem középpontjában van. Nem csoda, hogy a cégek ezen a területen igyekeznek némi fejlődést felmutat, így előfordul, hogy ami ma csúcstechnológiának számít, holnapra már iparági alapkövetelménnyé válhat. Ezen a dinamikusan változó terepen mégis ritka, hogy egy szabadalmi bejegyzés akkora figyelmet kapjon, mint amekkorát az Apple nemrégiben nyilvánosságra került találmánya generált. A "Image Sensor With Stacked Pixels Having High Dynamic Range And Low Noise" című dokumentum ugyanis nem kevesebbet ígér, mint egy új, saját fejlesztésű képérzékelőt, amely a vállalat szerint a jelenleg elérhető legjobb filmes kamerák teljesítményét is meghaladhatja – legalábbis bizonyos szempontból.
Miért áll le a Samsung a 1.4nm-es chipekkel – és mit jelent ez a jövő telefonjaira nézve?
A Samsung legújabb bejelentései a 1.4 nanométeres chipgyártás késlekedéséről aggasztó következményeket jeleznek előre. Bár elsőre ez csupán egy mérnöki részletkérdésnek tűnhet, a döntés következményei a mobilipar egészére és a Samsung saját chipgyártási stratégiájára is komoly hatással lehetnek. Érdemes megérteni, mit jelent ez valójában, és miért számít, hogy a jövő Exynos chipjei milyen gyártási technológián alapulnak.