Miért áll le a Samsung a 1.4nm-es chipekkel – és mit jelent ez a jövő telefonjaira nézve?

A Samsung legújabb bejelentései a 1.4 nanométeres chipgyártás késlekedéséről aggasztó következményeket jeleznek előre. Bár elsőre ez csupán egy mérnöki részletkérdésnek tűnhet, a döntés következményei a mobilipar egészére és a Samsung saját chipgyártási stratégiájára is komoly hatással lehetnek. Érdemes megérteni, mit jelent ez valójában, és miért számít, hogy a jövő Exynos chipjei milyen gyártási technológián alapulnak.

A Samsung eredeti terveiben a 1.4 nanométeres, azaz SF1.4 névre keresztelt gyártástechnológia kulcsszerepet kapott volna a következő évek chipjeiben. Azonban a tömeggyártás beindítását 2028–2029 előtt már a vállalat sem tartja reálisnak. Ahelyett, hogy mindenáron a legkisebb csíkszélességet próbálná elérni, a Samsung stratégiát váltott: erőforrásait és fejlesztéseit most a már meglévő, 2nm-es (SF2) és 4nm-es csomópontok optimalizálására összpontosítja.

Ez a döntés nem csupán technikai, hanem üzleti szempontból is megfontolt lépés. A jelenlegi környezetben, ahol a versenytársak – mint a TSMC és az Intel – már 2025 végére tervezik a saját 2nm-es vagy 18A eljárásaik beindítását, a Samsung számára sürgetőbbé vált, hogy a már elérhető technológiákból a lehető legtöbbet hozza ki. A 2nm-es node például a 3nm-es elődjéhez képest 12%-kal nagyobb teljesítményt és 25%-kal jobb energiahatékonyságot kínál, ami érzékelhető javulást hozhat a felhasználók számára – mindezt új, kockázatosabb eljárások bevezetése nélkül.

A következő generációs Exynos 2600 chip, amely várhatóan a 2026-ban megjelenő Galaxy S26 sorozatot hajtja majd, szintén a 2nm-es eljárással készül. A Samsung számára így a következő néhány év fókusza egyértelmű: a meglévő gyártási technológiák finomítása, a hozamok javítása és az energiatakarékosság fokozása. Ez a gyakorlatias megközelítés csökkenti a fejlesztési kockázatokat, miközben biztosítja, hogy a vállalat megbízható ütemben tudjon új termékeket piacra dobni.

Mindez azonban nem csupán technikai, hanem szervezeti változásokat is hoz magával. A Samsung félvezető-részlege egyre nagyobb piaci és pénzügyi nyomás alatt áll, ami belső átszervezésekhez vezethet. Az Exynos chipek tervezéséért felelős csapat áthelyezése a mobilos üzletág alá – amely közvetlenebb kapcsolatban áll a végtermékekkel – lehetőséget kínálhat az erősebb integrációra és a fejlesztések hatékonyabb irányítására.

A jelenlegi fejleményekből világosan látszik, hogy nem számíthatunk látványos technológiai ugrásra az Exynos chipek terén a következő években. A Samsung nem kínál majd olyan mértékű teljesítmény- és energiahatékonysági előrelépést, mint amit egy új, kisebb gyártástechnológia nyújthatna. Ehelyett a fejlődés fokozatos lesz, a meglévő technológia lehetőségeinek kiaknázásával.

A hosszú távú tervekben a 1.4nm-es csomópont továbbra is szerepel, de annak realitása jelen állás szerint csak a következő évtized végére tolódik. Addig a Samsung számára a kihívás az, hogy a versenytársak tempóját követve, de közben stabil és megbízható technológiai alapokra építve tudjon fejlődni. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
A Neuralink riválisai már a klinikán vannak – Európa válasza Musk agychipjeire
Miközben a Szilícium-völgy hangos az agy-számítógép interfészek (BCI) körüli felhajtástól, a figyelem gyakran egyetlen, nagy visszhangot keltő névre összpontosul: Elon Musk Neuralink nevű cégére. A színfalak mögött azonban Európa csendben, de rendkívül céltudatosan építi saját neurotechnológiai jövőjét. A kontinens startupjai nem csupán követik a trendeket, hanem egyedi, gyakran a gyakorlati gyógyászat és az anyagtudomány felől közelítő megoldásokkal formálják a piacot. Felmerül a kérdés: a harsány amerikai marketing árnyékában képes-e Európa csendes innovációja valódi áttörést hozni és vezető szerepet betölteni ezen a forradalmi területen?
Spanyolország lehet Európa új chipközpontja?
Az elmúlt években egyre többször kerültek reflektorfénybe az apró, mégis létfontosságú mikrochipek, amelyek szinte minden modern technológiai eszköz működésének alapját képezik. Az ellátási láncok bizonytalanságai, a geopolitikai feszültségek és a digitalizációs verseny arra késztették az Európai Uniót, hogy saját lábra álljon ezen a stratégiai területen. Ebben a törekvésben Spanyolország ambiciózus szerepre tör: nem csupán részesedni szeretne a növekvő európai chipiparból, hanem akár annak élére is állna. De reális-e ez az elképzelés? Vagy a realitás inkább azt mutatja, hogy Spanyolország szerepe korlátozott marad?
Samsung Galaxy A36 – A középkategória ígérete vagy csalódása?
A Samsung Galaxy A-sorozata mindig is azokat a vásárlókat célozta meg, akik megbízható, modern megjelenésű, mégis elérhető árú okostelefonra vágynak. Az új Galaxy A36 modell is ebbe a kategóriába érkezett, ám a vele kapcsolatos vélemények meglehetősen megosztottak – nemcsak a vásárlók, de a szakértők körében is. Az alábbiakban összevetjük a professzionális tesztelők meglátásait a felhasználói tapasztalatokkal, hogy tisztább képet adjunk arról, mit is nyújt valójában ez a telefon.
Változtat a Samsung: ilyen lesz a Galaxy Z Fold7, amit eddig még nem láttunk
A mobiltelefon-piac egyik legizgalmasabb területe a hajlítható készülékek fejlesztése, ahol a technológiai újítások és a felhasználói visszajelzések különösen éles ütközőzónát alkotnak. A Samsung július 9-én tartandó Galaxy Unpacked eseménye előtt már most jelentős érdeklődés övezi a Galaxy Z Fold7-et, amely több szempontból is mérföldkő lehet – de nem minden aspektusa váltott ki osztatlan lelkesedést.
 Elsöpri e az ASIC az NVIDIA GPU-kat, hová vezet a mesterséges intelligencia chipforradalma?
A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt évtizedben szorosan összefonódott az NVIDIA nevű vállalat nevével, amely grafikus processzorai (GPU) révén a piac domináns szereplőjévé vált. A mai AI-modellek jelentős része ezekre a GPU-kra épül, és az NVIDIA évtizedes szoftveres ökoszisztémája – különösen a CUDA platform – nélkülözhetetlen eszköze lett a kutatásnak, fejlesztésnek és ipari alkalmazásnak. Ugyanakkor az elmúlt néhány évben a technológiai szektor legnagyobb szereplői – köztük a Google, az Amazon, a Meta és a Microsoft – egyre nagyobb lendülettel fordulnak saját fejlesztésű, célzott feladatokra optimalizált AI-chipek, az úgynevezett ASIC-ek felé.