Miközben a Szilícium-völgy hangos az agy-számítógép interfészek (BCI) körüli felhajtástól, a figyelem gyakran egyetlen, nagy visszhangot keltő névre összpontosul: Elon Musk Neuralink nevű cégére. A színfalak mögött azonban Európa csendben, de rendkívül céltudatosan építi saját neurotechnológiai jövőjét. A kontinens startupjai nem csupán követik a trendeket, hanem egyedi, gyakran a gyakorlati gyógyászat és az anyagtudomány felől közelítő megoldásokkal formálják a piacot. Felmerül a kérdés: a harsány amerikai marketing árnyékában képes-e Európa csendes innovációja valódi áttörést hozni és vezető szerepet betölteni ezen a forradalmi területen?
A németországi BCI-fejlesztések középpontjában a klinikai haszon és a kifinomult, személyre szabott terápiás rendszerek állnak. A Freiburg központú CorTec például áttörést ért el 2025 júliusában, amikor Seattle-ben, a University of Washington Harborview Medical Center intézményében beültették az első teljesen Németországban fejlesztett BCI-chipet egy stroke-on átesett beteg agyába. Az FDA által jóváhagyott kísérleti vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgálják, vajon a valós idejű elektromos agykérgi stimuláció tartósan javíthatja-e a felső végtagi mozgásfunkciókat. A műtét során rugalmas, puha elektródákat helyeztek el a motoros kéreg felszínén, amelyek képesek valós időben rögzíteni az agyi aktivitást és visszacsatolt terápiás stimulációt adni.
A CorTec által fejlesztett Brain Interchange rendszer zárt hurkú, adaptív működést tesz lehetővé, amely elősegíti a neuroplaszticitást, vagyis az agy önújrendező képességét. Az első beültetésben részt vevő 52 év körüli beteg állapota ígéretesen alakul, és a program következő szakaszában nyolc további páciens bevonása várható. Mindez nemcsak technológiai, hanem globális klinikai mérföldkövet is jelent: ez az első emberekben alkalmazott német fejlesztésű, zárt hurkú BCI-rendszer.
A másik német innovátor, a CereGate, szoftvervezérelt megközelítést alkalmaz, kiegészítve a meglévő gerincvelői és mélyagyi stimulációs eszközöket BCI-technológiával. MindWriting nevű megoldásuk lehetővé teszi az érzékszervi információk visszajuttatását az agyba, kétirányú kommunikációt kialakítva a beteg és az implantátum között – mindezt további invazív beavatkozás nélkül. A cél: adaptív stimulációs algoritmusokkal fokozni az olyan neuromodulációs terápiák hatékonyságát, amelyek például a Parkinson-kór érzékszervi tüneteit kezelik.
Miközben ezek a fejlesztések az orvosi alkalmazásokra koncentrálnak, Neuralink továbbra is az ember-gép kapcsolat és a digitális eszközök gondolattal való vezérlése felé orientálódik. A cég – amely eddig körülbelül 1,3 milliárd dollárt vont be befektetőktől, és értékét jelenleg 9 milliárd dollárra becsülik – 2025 augusztusában bejelentette, hogy klinikai vizsgálatot indít Nagy-Britanniában. A tanulmány célja, hogy felmérje: képes-e az implantátum lehetővé tenni a súlyosan bénult betegek számára a digitális és fizikai eszközök irányítását pusztán gondolati úton. A program partnerei a University College London Hospitals Trust és a Newcastle Hospitals.
A kísérletben olyan betegek vehetnek részt, akik gerincvelő-sérülés vagy ALS miatt bénultak. Neuralink szerint jelenleg már öt páciens használja az eszközt hasonló célokra. Bár a cég emberkísérletei csak 2024-ben indultak el – miután sikerült eloszlatni az FDA korábbi biztonsági aggályait –, rendkívüli figyelmet kapott, köszönhetően Musk ismertségének és a transzhumán jövőképpel összefonódó narratíváknak.
Eközben Spanyolországban az anyagtudományi és a felhasználói hozzáférhetőséget célzó innovációk kerülnek előtérbe. Az INBRAIN Neuroelectronics úttörő szerepet játszik a grafén alapú agyi elektródák alkalmazásában. A grafén hajlékonysága, mikroszkopikus vastagsága és elektromos vezetőképessége révén lehetővé teszi a nagy pontosságú, biokompatibilis interfészek fejlesztését, amelyek kevésbé károsítják a szöveteket. Céljuk az epilepszia és a Parkinson-kór hatékonyabb kezelése a kóros idegi aktivitás pontos dekódolásával és célzott modulálásával.
A spanyol Bitbrain a nem invazív, viselhető BCI-eszközök területén hoz újat. Hordozható EEG-készülékeik mesterséges intelligenciával kombinálva teszik lehetővé a mentális állapotok, kognitív funkciók és neurofiziológiai mintázatok tudományosan megalapozott mérését. Egészségügyi, fogyasztói és kutatási célokra egyaránt kínálnak megoldásokat, különös tekintettel a mentális egészség támogatására, a stresszkezelésre és a kognitív tréningre.
Látható tehát, hogy Európa BCI-stratégiája több lábon áll. Míg Németország a már meglévő terápiák továbbfejlesztésére és a személyre szabott, vezeték nélküli neurostimulációra helyezi a hangsúlyt – immár klinikai szinten is demonstrálva a CorTec révén –, addig Spanyolország újszerű anyagokkal (grafén) forradalmasítja az implantátumokat, és a hordozható, fogyasztóbarát EEG/BCI rendszerekkel szélesíti a piacot. Eközben Nagy-Britannia a transzatlanti innovációk európai kísérleti terepévé válik a Neuralink révén – ami tovább növeli a verseny intenzitását a kontinens és a tengerentúli szereplők között.
Ez a kettősség – a gyakorlati klinikai hasznosság és az anyag- és használhatósági innováció – jelöli ki Európa helyét a globális BCI-térképen. A kontinens erőssége nem egyetlen, mindent elsöprő projektben rejlik, hanem a specializált, egymást kiegészítő fejlesztések összefonódó hálózatában. Ez a diverzifikált, mély szakmaiságra épülő megközelítés komoly potenciált biztosít Európa számára, hogy ne csak kövesse, hanem alakítsa is a neurotechnológia jövőjét – akár egy Neuralink által dominált világban is.
