Kínában elindultak az első emberi klinikai vizsgálatok egy olyan agy–számítógép interfésszel, amely közvetlenül kapcsolódik az agyhoz. Ez az úgynevezett invazív technológia – amely az agyba beültetett eszköz segítségével teszi lehetővé a gondolatokkal történő irányítást – eddig főként csak kutatólaboratóriumokban jelent meg. Most először próbálják ki Kínában embereken, egy, a sanghaji Agyi Tudományok és Intelligens Technológiák Kiválósági Központja által fejlesztett eszközzel.
A vizsgálat első résztvevője egy 13 évvel ezelőtti áramütés következtében nyaktól lefelé bénult férfi, aki 2025 márciusában kapta meg az implantátumot. A beavatkozást követően néhány héttel a beteg már képes volt gondolataival számítógépet irányítani, játékokat játszani, például autóversenyeket és sakkot. Az első visszajelzések alapján a készülék használata során nem tapasztaltak fertőzést vagy működési hibát, a beteg pedig arról számolt be, hogy az eszköz használata olyan érzést kelt benne, mintha ismét képes lenne mozogni.
A projekt hosszabb távú célja, hogy a páciens nemcsak számítógépeket, hanem például robotkarokat is irányíthasson, ezzel is növelve az önállóságát és életminőségét. A kutatók abban bíznak, hogy az eszköz alkalmazható lesz más, súlyos mozgáskorlátozottsággal élő betegek esetében is, például teljes gerincvelő-sérüléses vagy izomsorvadásos betegeknél.
A kínai állami híradások szerint az új implantátum technológiailag fejlettebb lehet az amerikai Neuralink fejlesztésénél, különösen a beültetett elektródák méretét és rugalmasságát illetően. A beszámolók szerint az elektródák kisebbek és hajlékonyabbak, mint a korábban ismert megoldások, ami előnyös lehet a beteg számára, mivel így az eszköz kevésbé terheli az agyszövetet, és kevésbé érzékelhető. A beültetett rendszer körülbelül 26 milliméter, vastagsága pedig kevesebb mint 6 milliméter.
Érdemes ugyanakkor fenntartással kezelni azokat az összehasonlításokat, amelyek az új kínai rendszert automatikusan a jelenleg legfejlettebbként számon tartott más nemzetközi fejlesztések fölé helyezik. A hasonló eszközök hosszú távú hatásairól, megbízhatóságáról és biztonságáról csak több évnyi adatgyűjtés és alapos klinikai tesztelés után lehet megalapozottan nyilatkozni.
A tervek szerint a rendszer 2028-ra megkaphatja a szükséges hatósági engedélyeket Kínában. A kutatócsoport közlése szerint az eszköz elterjedése több millió ember életminőségét javíthatja, akik jelenleg súlyos mozgásszervi korlátozottsággal élnek.
A hír azért is figyelemre méltó, mert más kínai fejlesztések – például a Beinao nevű agy–számítógép interfész – korábban már szintén előrehaladott állapotban voltak. A mostani kísérlet azonban az első olyan nagyobb léptékű, emberi alanyon végzett vizsgálat Kínában, amely klinikai körülmények között zajlik.
Az agy és számítógép közötti közvetlen kapcsolatot technológiai áttörésként tartják számon, de az alkalmazása hosszú távon számos etikai, orvosi és társadalmi kérdést is felvet. A jelenlegi kínai eredmények mindenesetre azt mutatják, hogy a terület gyorsan fejlődik, és a jövőben az ilyen eszközök valódi segítséget jelenthetnek azok számára, akik jelenleg szinte teljesen ki vannak zárva a fizikai önrendelkezés lehetőségéből.
