Miközben az Egyesült Államok és Kína közötti politikai és gazdasági feszültségek egyre fokozódnak, a globális technológiai verseny sem lassul. A világ egyik legfontosabb chipgyártója, az amerikai Nvidia olyan új stratégiákon dolgozik, amelyekkel a geopolitikai korlátok ellenére is fenntarthatja jelenlétét Kínában. A vállalat nem csupán üzleti, hanem diplomáciai téren is igyekszik mozgásteret teremteni magának.
A közeljövőben az Nvidia új mesterségesintelligencia-chipet készül piacra dobni Kínában – egy módosított verzióját a már létező RTX Pro 6000 Blackwell GPU-nak. A chip technikai képességei korlátozottabbak lesznek, mivel nem tartalmazza a legmodernebb memóriamegoldásokat, például a HBM-et, és az olyan technológiákat, mint az NVLink, amelyek jelentősen gyorsítják az adatátvitelt. A módosítások célja egyértelmű: megfelelni az amerikai exportkorlátozásoknak, miközben Kína továbbra is hozzáférhet bizonyos Nvidia-technológiákhoz.
A kínai piac iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója a tervek szerint személyesen látogat el a Kínai Nemzetközi Ellátási Lánc Expóra. Huang nem csupán ipari partnerekkel, hanem magas rangú kínai kormányzati szereplőkkel is tárgyalna, köztük Li Qiang miniszterelnökkel és He Lifeng miniszterelnök-helyettessel. Ezek a találkozók valószínűleg nemcsak üzleti, hanem stratégiai egyeztetésekről is szólnak majd.
Eközben Kína sem tétlen. A Bloomberg információi szerint az ország 36 mesterségesintelligencia-adatközpont építését tervezi, amelyekbe több mint 115 ezer darab Nvidia H100 és H200 chip kerülne. Az infrastruktúra léptéke szinte példátlan a kínai technológiai szektorban, különösen, ha figyelembe vesszük az amerikai exportkorlátozások szigorát. A kérdés így nem csupán technológiai, hanem politikai természetű is: miként jut hozzá Kína ezekhez a csipekhez?
Jelenleg nincsenek megbízható információk arról, hogy Kína hogyan biztosítaná a szükséges mennyiséget. Egyes jelentések szerint délkelet-ázsiai országokon – például Malajzián és Szingapúron – keresztül juthat hozzá a csúcskategóriás chipekhez, míg mások szerint hazai fejlesztésű gyorsítókat, például a H20 típusú AI-gyorsítókat vetnék be az új adatközpontokban. Mindenesetre a jelek arra utalnak, hogy a kínai technológiai stratégia aktívan keresi azokat az útvonalakat, amelyekkel az amerikai szabályozást megkerülve képes maradhat a globális versenyben.
Miközben a kínai mesterségesintelligencia-infrastruktúra fejlődik, az Nvidia történelmi magasságokat ért el a tőzsdén. Július elején a vállalat piaci értéke egy rövid időre elérte a 4 billió dollárt – elsőként a világon. A cég részvényeinek szárnyalását az AI iránti rendületlen piaci optimizmus táplálja. Bár az év elején megjelent kínai rivális, a DeepSeek által fejlesztett, olcsóbb MI-modell némi zavart okozott, az Nvidia azóta újra megerősítette pozícióját a befektetői bizalom szempontjából.
A globális AI-háború tehát nemcsak technológiai és gazdasági, hanem diplomáciai és politikai színtéren is zajlik. Az Nvidia és Kína kapcsolata ezt a bonyolult hálózatot tükrözi. Egyfelől látható az amerikai technológiai fölény, amelyet a szabályozások próbálnak megőrizni. Másfelől ott van Kína szívós törekvése, hogy megkerülje ezeket a korlátokat, és saját technológiai kapacitásait bővítse.
A helyzet folyamatosan változik, és bár a hivatalos nyilatkozatok gyakran óvatosak, a fejlemények mögött jól látható az a globális verseny, amely az adatfeldolgozás és mesterséges intelligencia korszakának egyik legmeghatározóbb küzdelmévé vált.
