Lassan éledezik Kína saját GPU ipara

A „7G” egy rövidítés, amely kínaiul szinte ugyanúgy hangzik, mint a „csoda” szó. Hogy ez pusztán egy ügyes marketingfogás vagy valóban technológiai jóslat, azt csak az idő dönti el. A Lisuan Technology által bemutatott 7G106 – belső nevén G100 – azonban kétségtelenül az első komoly próbálkozás arra, hogy Kína kilépjen az Nvidia és az AMD árnyékából. Nincs licencmegállapodás, nincs nyugati szellemi tulajdonra épülő támasz – egy teljesen saját fejlesztésű GPU, amelyet 6 nm-es DUV technológiával gyártanak egy olyan országban, amely most kezdi lerázni a nyugati technológiai export korlátait.

A 7G106 TrueGPU architektúrája egyetlen tömbből álló, átfogó rendszer. SIMD motorokra épül, 24 TFLOP/s FP32 csúcsteljesítményt kínál, és egy 192 bites memóriainterfésszel rendelkezik, amelyhez 12 GB GDDR6 memória társul. Noha ez nem számít világrekordnak, mégis ésszerű választás a célközönség – a kínai középkategóriás piac – szempontjából, ahol a sugárkövetés nem számít alapelvárásnak. A 192 textúrázó egység (TMU) és a 96 raszterizáló operációs egység (ROP) egy olyan dizájnt tükröz, amely működőképességre törekszik anélkül, hogy a gyártó eladósodna a TSMC-nél vagy belesétálna a HDMI-szabványok jogi útvesztőibe. És ha már HDMI: az nincs. Ehelyett négy DisplayPort 1.4 DSC 1.2b támogatás található – ez világos üzenet: a Lisuan nem hajlandó részt venni a nyugati licencjátékokban. A HDMI licencelése költséges, és ha már spórolni kell, a Lisuan inkább olyan technológiákat hagy el, amelyekhez nyugati jogdíjak kötődnek – ez nemcsak gazdasági döntés, hanem egyben politikai üzenet is.

Ami technikailag hiányzik (mint a sugárkövetés vagy a DirectX 12 Ultimate), azt a virtualizációs képességek teljes palettája igyekszik pótolni. Az SR-IOV technológia révén a GPU akár 16 különálló konténeren keresztül is képes vállalati szintű megosztásra. Ez egyértelmű jele annak, hogy a cél nem csupán a játékosok, hanem az állami adatközpontok és a hazai, „hazafias” felhőszolgáltatók kiszolgálása is.

A korai Geekbench-tesztek kijózanító képet festettek: mindössze 256 MB VRAM, 300 MHz-es órajel és alig 15 000 pont. A teljesítmény egy GTX 660 Ti szintjét idézte – mai szemmel ez már szinte múzeumi relikvia. Azonban, ahogy az A0-s steppingeknél lenni szokott: ha valami működik, az először mindig gyengén működik – és ez természetes. A helyzetet egy újabb szivárgás tette igazán érdekessé: hirtelen 48 számítási egységről, 2 GHz-es órajellel, 12 GB VRAM-ról és 111 000 pontos OpenCL-eredményről kezdtek beszélni – ez már egy RTX 4060 szintje. Ez nem forradalom, hanem erőfitogtatás: meg tudjuk csinálni. Még nem hibátlanul, de legalább bizonyítjuk, hogy képesek vagyunk rá. Ha ezek az adatok valósak – és nem csupán túlhúzott, idealizált benchmark-eredmények –, a Lisuan válhat Ázsia első valóban független GPU-gyártójává.

Egy GPU azonban nem pusztán a hardver specifikációiról szól, hanem egy teljes ökoszisztéma része. És ezen a téren még hatalmas a lemaradás: nincs fejlesztői csomag a játékstúdiók számára, hiányzik az Nvidia Game Ready-hez hasonló illesztőprogram-támogatás, nincs tapasztalat a játékmotorok optimalizálásában, nincs DirectML, sem mesterséges intelligencia integráció, és természetesen nincs DLSS-hez hasonló technológia sem. Egy GPU szoftver nélkül olyan, mint egy repülőgép hajtómű nélkül: lenyűgöző lehet a papíron, de repülni nem fog.

A Lisuan jelenleg egy vékony mezsgyén egyensúlyoz a technológiai szimbólum és a tényleges termék között. Egyrészt a 7G106 egyfajta technológiai kiáltvány, sőt: geopolitikai állásfoglalás a nyugati technológiai dominancia ellen. Másrészt azonban erősen emlékeztet az AMD Vega 10 korai időszakára, amikor még nem volt megfelelő driver-támogatás. A GPU elvileg támogatja a PCIe 4.0 szabványt, képes 8K videók dekódolására, AV1 kódolásra, és akár 16 virtuális gép párhuzamos kiszolgálására is VGPU módban. Ez mind jól hangzik – de amíg nincsenek stabil órajelek, pontos fogyasztási keretek és működő illesztőprogramok, minden csak elméleti síkon létezik. Ráadásul a nyomtatott áramkörön hol egy 8 tűs, hol egy 16 tűs tápcsatlakozót látni – de hogy végül melyik kerül a végleges modellre, azt senki sem tudja. Az ár? Ismeretlen. A megjelenés időpontja? Talán jövőre. Talán soha.

A Lisuan Tech azonban ledobta az első követ – és ez a kő nem apró kavics, hanem egy 6 nm-es szilícium-monolit, komoly ambícióval. A 7G106 nem az RTX vagy a Radeon trónfosztója, hanem figyelmeztetés a nyugati GPU-duopólium számára: Kína nem csak másolni akar többé. Játszani akar – és ha ehhez 1-2 év gyakorlásra van szükség, hát legyen. Ha a Lisuan képes leküzdeni a szoftveres kihívásokat, és megbízható sorozatgyártásra áll át, az nem lesz csoda – hanem az első komoly lépés egy olyan piac felé, amelyet eddig az Nvidia uralt, és amelynek peremén az AMD lavírozott. De hogy ez elegendő lesz-e? Azt nem a Geekbench pontszám dönti el, hanem azok a játékosok, akiknek van pénzük, ambíciójuk – és kíváncsiságuk egy alternatívára. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
A Neuralink riválisai már a klinikán vannak – Európa válasza Musk agychipjeire
Miközben a Szilícium-völgy hangos az agy-számítógép interfészek (BCI) körüli felhajtástól, a figyelem gyakran egyetlen, nagy visszhangot keltő névre összpontosul: Elon Musk Neuralink nevű cégére. A színfalak mögött azonban Európa csendben, de rendkívül céltudatosan építi saját neurotechnológiai jövőjét. A kontinens startupjai nem csupán követik a trendeket, hanem egyedi, gyakran a gyakorlati gyógyászat és az anyagtudomány felől közelítő megoldásokkal formálják a piacot. Felmerül a kérdés: a harsány amerikai marketing árnyékában képes-e Európa csendes innovációja valódi áttörést hozni és vezető szerepet betölteni ezen a forradalmi területen?
NVIDIA driver támogatás változások, ketyeg az óra a GTX 900–10 széria számára
Az NVIDIA bejelentette, hogy átalakítja a meghajtóprogram-támogatási stratégiáját. Ez a lépés felhasználók millióit érinti, de mit is jelent ez a gyakorlatban? Valóban eljött az idő, hogy mindenki új hardver után nézzen, vagy a helyzet ennél árnyaltabb? A válasz megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy felkészülten nézzünk szembe a következő évek technológiai változásaival.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.