Lassan éledezik Kína saját GPU ipara

A „7G” egy rövidítés, amely kínaiul szinte ugyanúgy hangzik, mint a „csoda” szó. Hogy ez pusztán egy ügyes marketingfogás vagy valóban technológiai jóslat, azt csak az idő dönti el. A Lisuan Technology által bemutatott 7G106 – belső nevén G100 – azonban kétségtelenül az első komoly próbálkozás arra, hogy Kína kilépjen az Nvidia és az AMD árnyékából. Nincs licencmegállapodás, nincs nyugati szellemi tulajdonra épülő támasz – egy teljesen saját fejlesztésű GPU, amelyet 6 nm-es DUV technológiával gyártanak egy olyan országban, amely most kezdi lerázni a nyugati technológiai export korlátait.

A 7G106 TrueGPU architektúrája egyetlen tömbből álló, átfogó rendszer. SIMD motorokra épül, 24 TFLOP/s FP32 csúcsteljesítményt kínál, és egy 192 bites memóriainterfésszel rendelkezik, amelyhez 12 GB GDDR6 memória társul. Noha ez nem számít világrekordnak, mégis ésszerű választás a célközönség – a kínai középkategóriás piac – szempontjából, ahol a sugárkövetés nem számít alapelvárásnak. A 192 textúrázó egység (TMU) és a 96 raszterizáló operációs egység (ROP) egy olyan dizájnt tükröz, amely működőképességre törekszik anélkül, hogy a gyártó eladósodna a TSMC-nél vagy belesétálna a HDMI-szabványok jogi útvesztőibe. És ha már HDMI: az nincs. Ehelyett négy DisplayPort 1.4 DSC 1.2b támogatás található – ez világos üzenet: a Lisuan nem hajlandó részt venni a nyugati licencjátékokban. A HDMI licencelése költséges, és ha már spórolni kell, a Lisuan inkább olyan technológiákat hagy el, amelyekhez nyugati jogdíjak kötődnek – ez nemcsak gazdasági döntés, hanem egyben politikai üzenet is.

Ami technikailag hiányzik (mint a sugárkövetés vagy a DirectX 12 Ultimate), azt a virtualizációs képességek teljes palettája igyekszik pótolni. Az SR-IOV technológia révén a GPU akár 16 különálló konténeren keresztül is képes vállalati szintű megosztásra. Ez egyértelmű jele annak, hogy a cél nem csupán a játékosok, hanem az állami adatközpontok és a hazai, „hazafias” felhőszolgáltatók kiszolgálása is.

A korai Geekbench-tesztek kijózanító képet festettek: mindössze 256 MB VRAM, 300 MHz-es órajel és alig 15 000 pont. A teljesítmény egy GTX 660 Ti szintjét idézte – mai szemmel ez már szinte múzeumi relikvia. Azonban, ahogy az A0-s steppingeknél lenni szokott: ha valami működik, az először mindig gyengén működik – és ez természetes. A helyzetet egy újabb szivárgás tette igazán érdekessé: hirtelen 48 számítási egységről, 2 GHz-es órajellel, 12 GB VRAM-ról és 111 000 pontos OpenCL-eredményről kezdtek beszélni – ez már egy RTX 4060 szintje. Ez nem forradalom, hanem erőfitogtatás: meg tudjuk csinálni. Még nem hibátlanul, de legalább bizonyítjuk, hogy képesek vagyunk rá. Ha ezek az adatok valósak – és nem csupán túlhúzott, idealizált benchmark-eredmények –, a Lisuan válhat Ázsia első valóban független GPU-gyártójává.

Egy GPU azonban nem pusztán a hardver specifikációiról szól, hanem egy teljes ökoszisztéma része. És ezen a téren még hatalmas a lemaradás: nincs fejlesztői csomag a játékstúdiók számára, hiányzik az Nvidia Game Ready-hez hasonló illesztőprogram-támogatás, nincs tapasztalat a játékmotorok optimalizálásában, nincs DirectML, sem mesterséges intelligencia integráció, és természetesen nincs DLSS-hez hasonló technológia sem. Egy GPU szoftver nélkül olyan, mint egy repülőgép hajtómű nélkül: lenyűgöző lehet a papíron, de repülni nem fog.

A Lisuan jelenleg egy vékony mezsgyén egyensúlyoz a technológiai szimbólum és a tényleges termék között. Egyrészt a 7G106 egyfajta technológiai kiáltvány, sőt: geopolitikai állásfoglalás a nyugati technológiai dominancia ellen. Másrészt azonban erősen emlékeztet az AMD Vega 10 korai időszakára, amikor még nem volt megfelelő driver-támogatás. A GPU elvileg támogatja a PCIe 4.0 szabványt, képes 8K videók dekódolására, AV1 kódolásra, és akár 16 virtuális gép párhuzamos kiszolgálására is VGPU módban. Ez mind jól hangzik – de amíg nincsenek stabil órajelek, pontos fogyasztási keretek és működő illesztőprogramok, minden csak elméleti síkon létezik. Ráadásul a nyomtatott áramkörön hol egy 8 tűs, hol egy 16 tűs tápcsatlakozót látni – de hogy végül melyik kerül a végleges modellre, azt senki sem tudja. Az ár? Ismeretlen. A megjelenés időpontja? Talán jövőre. Talán soha.

A Lisuan Tech azonban ledobta az első követ – és ez a kő nem apró kavics, hanem egy 6 nm-es szilícium-monolit, komoly ambícióval. A 7G106 nem az RTX vagy a Radeon trónfosztója, hanem figyelmeztetés a nyugati GPU-duopólium számára: Kína nem csak másolni akar többé. Játszani akar – és ha ehhez 1-2 év gyakorlásra van szükség, hát legyen. Ha a Lisuan képes leküzdeni a szoftveres kihívásokat, és megbízható sorozatgyártásra áll át, az nem lesz csoda – hanem az első komoly lépés egy olyan piac felé, amelyet eddig az Nvidia uralt, és amelynek peremén az AMD lavírozott. De hogy ez elegendő lesz-e? Azt nem a Geekbench pontszám dönti el, hanem azok a játékosok, akiknek van pénzük, ambíciójuk – és kíváncsiságuk egy alternatívára. 

Osszd meg ezt a cikket
Mi az a WhoFi?
A vezeték nélküli internet, vagyis a WiFi, ma már életünk szinte mindenütt jelenlévő, nélkülözhetetlen része. Arra használjuk, hogy eszközeinket a világhálóra csatlakoztassuk, kommunikáljunk és információt cseréljünk. Képzeljük el azonban, ha ugyanez a technológia, amely láthatatlanul szövi be otthonainkat és városainkat, képes lenne arra is, hogy kamerák nélkül, akár falakon keresztül is azonosítson és kövessen bennünket. Ez a gondolat nem a távoli jövő sci-fi forgatókönyve, hanem egy újonnan kifejlesztett technológia, a WhoFi valósága, amely a WiFi jelek egy eddig kiaknázatlan tulajdonságát használja fel. A helyzetet bonyolítja, hogy a „WhoFi” név egy teljesen más, közösségi célokat szolgáló szolgáltatást is takar, így a kifejezés hallatán fontos tisztázni, melyik jelentéséről van szó.
A Zen 5 ereje a professzionális és csúcskategóriás asztali gépekben
Az AMD a 2025 júliusában bemutatott Threadripper 9000 szériával ismételten bebizonyította, hogy a teljesítmény határait folyamatosan feszegetni kell, egy olyan kiélezett küzdelemben, ahol már nem csak az Intellel kell megküzdenie mint versenytárssal. Az új processzorcsalád nem csupán egy egyszerű frissítés; egy alapjaiban újraértelmezett platformot hoz el a professzionális munkaállomások és a kompromisszumokat nem ismerő csúcskategóriás (HEDT) asztali számítógépek piacán. A Zen 5 architektúrára épülő lapkák minden eddiginél több processzormagot, fejlettebb memóriatámogatást és hatalmas I/O sávszélességet kínálnak, új távlatokat nyitva a tartalomgyártók, mérnökök és adatszakértők számára.
Felfokozott a várakozás GPT-5 megjelenése kapcsán, de mégis mire kell számítanunk?
Az OpenAI következő nyelvi modellje, a GPT-5, az elmúlt hónapok egyik legjobban várt technológiai fejlesztése lett. A GPT-4o és a speciális o1 modellek megjelenése után a figyelem most a következő generációs nyelvi modellre irányul, amely a pletykák és a vállalat vezetőinek elejtett megjegyzései szerint jelentős előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia képességeiben. De mit tudunk eddig, és mi az, ami csupán spekuláció?
Megéri a gyerekeknek az Amazon új Kindle Colorsoft Kids modelljére váltani?
A fekete-fehér kijelzők hosszú ideje meghatározzák az olvasási élményt, ám az Amazon új színes modellje új lehetőségeket nyit meg a gyerekek előtt. De valóban szükség van-e színes kijelzőre egy e-könyv-olvasóban? És megéri-e az árát az új technológia?
Megéri megvenni a Realme C65 5G-t?
Az olcsóbb kategóriás okostelefonok piaca tele van kompromisszumokkal. A gyártók igyekeznek a legfontosabb specifikációkat kiemelni – nagy akkumulátor, sok megapixel, gyors töltés, modern dizájn –, miközben a részletek gyakran a felhasználói élmény rovására mennek. A Realme C65 5G pontosan ebbe a kategóriába tartozik. Papíron egy figyelemre méltó készülék: 5G-kapcsolat, 5000 mAh-s akkumulátor, 90Hz-es kijelző, 50 MP-es kamera és modern Android 14 alapú szoftver. De vajon a gyakorlatban is ilyen meggyőző?
Kettős játszma a chipek körül
A mesterséges intelligencia globális fejlődésének egyik kulcsterülete a csúcstechnológiás chipek gyártása és exportja. Az utóbbi években az Egyesült Államok és Kína között ezen a területen egyre inkább kibontakozó versengés nem csupán technológiai, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír. A közelmúltban az amerikai kormány részben feloldotta a korábban bevezetett korlátozásokat az NVIDIA által gyártott H20 típusú AI-chipek kínai exportjára vonatkozóan. Bár ez a döntés első ránézésre enyhülésnek tűnhet a technológiai blokád szorításában, valójában jóval árnyaltabb képet mutat.