Fordulat: Európai és japán autógyártók is kínai chipekre cserélik az amerikaiakat?

A kínai gyártmányú, járművekbe szánt rendszercsipek (SoC-k) egyre hangsúlyosabban jelennek meg a globális piacon. Míg a közép- és felsőkategóriás autókban az amerikai NVIDIA és Qualcomm termékei terjedtek el, addig a kínai félvezetőgyártók a tömegmodellek szegmensében növelik befolyásukat. Már nem csupán a költséghatékonyságukkal tűnnek ki, hanem teljesítmény tekintetében is felülmúlják versenytársaikat.

Ez a tendencia felgyorsítja a kínai autóipari félvezetőgyártók nemzetközi terjeszkedését, mivel európai és japán autógyártók is fontolóra veszik ezen chipek beépítését a világpiacon értékesített modelljeikbe. Ennek a versenynek a látványos bizonyítéka volt a 2025. április vége és május eleje között Sanghajban megrendezett, egyik legnagyobb autóipari kiállítás, ahol a vezető kínai félvezetőgyártók az autógyártókkal egy térben mutatták be legújabb technológiájukat, miközben a kiállítók új modelleket lepleztek le. 

Osszd meg ezt a cikket
Lassan éledezik Kína saját GPU ipara
A „7G” egy rövidítés, amely kínaiul szinte ugyanúgy hangzik, mint a „csoda” szó. Hogy ez pusztán egy ügyes marketingfogás vagy valóban technológiai jóslat, azt csak az idő dönti el. A Lisuan Technology által bemutatott 7G106 – belső nevén G100 – azonban kétségtelenül az első komoly próbálkozás arra, hogy Kína kilépjen az Nvidia és az AMD árnyékából. Nincs licencmegállapodás, nincs nyugati szellemi tulajdonra épülő támasz – egy teljesen saját fejlesztésű GPU, amelyet 6 nm-es DUV technológiával gyártanak egy olyan országban, amely most kezdi lerázni a nyugati technológiai export korlátait.
Kettős játszma a chipek körül
A mesterséges intelligencia globális fejlődésének egyik kulcsterülete a csúcstechnológiás chipek gyártása és exportja. Az utóbbi években az Egyesült Államok és Kína között ezen a területen egyre inkább kibontakozó versengés nem csupán technológiai, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír. A közelmúltban az amerikai kormány részben feloldotta a korábban bevezetett korlátozásokat az NVIDIA által gyártott H20 típusú AI-chipek kínai exportjára vonatkozóan. Bár ez a döntés első ránézésre enyhülésnek tűnhet a technológiai blokád szorításában, valójában jóval árnyaltabb képet mutat.
Kína 100 ezer Nvidia chipet szerezne be – de honnan jönnek a tiltott technológiák?
Miközben az Egyesült Államok és Kína közötti politikai és gazdasági feszültségek egyre fokozódnak, a globális technológiai verseny sem lassul. A világ egyik legfontosabb chipgyártója, az amerikai Nvidia olyan új stratégiákon dolgozik, amelyekkel a geopolitikai korlátok ellenére is fenntarthatja jelenlétét Kínában. A vállalat nem csupán üzleti, hanem diplomáciai téren is igyekszik mozgásteret teremteni magának.
A kínai-amerikai robotikai háború
A globális robotikai iparág soha nem látott fordulóponton áll, mivel Kína és az Egyesült Államok egyre intenzívebb versenyt folytatnak a humanoid robotika területén való dominanciaért. Ez több mint technológiai rivalizálás – az ipari automatizálás következő szakaszában a vezető szerepért folyó alapvető küzdelmet testesíti meg. Ahogy Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója fogalmaz: „Mi vagyunk az elsők, de a második és a tizedik helyet kínai vállalatok foglalják el”, ez pontosan tükrözi a kínai gyártási képességekkel és a robotika szektorban betöltött stratégiai pozícióval kapcsolatos mély aggodalmakat.
Miért áll le a Samsung a 1.4nm-es chipekkel – és mit jelent ez a jövő telefonjaira nézve?
A Samsung legújabb bejelentései a 1.4 nanométeres chipgyártás késlekedéséről aggasztó következményeket jeleznek előre. Bár elsőre ez csupán egy mérnöki részletkérdésnek tűnhet, a döntés következményei a mobilipar egészére és a Samsung saját chipgyártási stratégiájára is komoly hatással lehetnek. Érdemes megérteni, mit jelent ez valójában, és miért számít, hogy a jövő Exynos chipjei milyen gyártási technológián alapulnak.
 Elsöpri e az ASIC az NVIDIA GPU-kat, hová vezet a mesterséges intelligencia chipforradalma?
A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt évtizedben szorosan összefonódott az NVIDIA nevű vállalat nevével, amely grafikus processzorai (GPU) révén a piac domináns szereplőjévé vált. A mai AI-modellek jelentős része ezekre a GPU-kra épül, és az NVIDIA évtizedes szoftveres ökoszisztémája – különösen a CUDA platform – nélkülözhetetlen eszköze lett a kutatásnak, fejlesztésnek és ipari alkalmazásnak. Ugyanakkor az elmúlt néhány évben a technológiai szektor legnagyobb szereplői – köztük a Google, az Amazon, a Meta és a Microsoft – egyre nagyobb lendülettel fordulnak saját fejlesztésű, célzott feladatokra optimalizált AI-chipek, az úgynevezett ASIC-ek felé.