Az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?

Egyes iparági szakértők szerint 2025 lehet az az év, amikor az okos szemüvegek végérvényesen kilépnek a kísérleti eszközök árnyékából, és megkezdik térhódításukat a szélesebb fogyasztói rétegekben. Bár a technológia nem új, az utóbbi évek fejlesztései, piaci szereplők belépése és a mesterséges intelligencia térnyerése együttesen egy olyan fordulópontot vetítenek előre, amely indokolttá teszi a kérdést: az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?

Lassú kezdés, gyorsuló ütem

Az okos szemüvegek korábban főként szűk felhasználói körökben (például ipari dolgozók vagy technológiai rajongók) terjedtek el, és sokáig nem sikerült leküzdeniük a hordhatóság, akkumulátor-élettartam vagy társadalmi elfogadottság kihívásait. A 2010-es években megjelent első modellek, mint a Google Glass, nem váltották be a hozzájuk fűzött széles körű kereskedelmi reményeket. Azóta azonban sok minden megváltozott.

A Statista adatai szerint a világpiaci szállítások száma 2017-ben még alig haladta meg a 230 ezer darabot, míg 2022-re ez a szám már 32,7 millióra nőtt. Bár ebben a számításban az egyszerűbb, audioalapú vagy „capture-only” (azaz kijelző nélküli, főként kamerás) modellek is szerepelnek, a növekedés iránya egyértelmű.

2024-ben a szűken értelmezett, kijelző nélküli okos szemüvegek piaca önmagában is közel 2 millió darabos forgalmat generált, ami éves szinten 210%-os növekedést jelentett. Az IDC 2025-re már több mint 12 millió darabos összpiaci értékesítést prognosztizál. Ezzel párhuzamosan a Grand View Research elemzése szerint a piac bevétele 2030-ra akár a 8,26 milliárd dollárt is elérheti.

Mesterséges intelligencia: új funkciók, új lendület

A legújabb generációs eszközök egyik közös vonása az AI-asszisztensek integrálása. A Meta és az EssilorLuxottica együttműködésében kifejlesztett Ray-Ban Meta szemüvegek már jelenleg is képesek kéz nélküli fotózásra, videófelvételre, telefonhívások indítására, sőt, bizonyos esetekben a felhasználó által látott környezet értelmezésére is.

A Meta új generációs Ray-Ban szemüvegei – a kiszivárgott információk szerint – továbbfejlesztett mesterséges intelligencia funkciókat, jelentősen megnövelt akkumulátor-élettartamot, valamint két külön dizájnt kínálnak majd: egy napszemüveg változatot („Aperol”) és egy dioptriás kivitelű modellt („Bellini”). A pletykák szerint az „élő AI” funkció akár órákig is képes működni, szemben az előző modell nagyjából félórás üzemidejével.

Hasonló fejlesztési irány figyelhető meg Indiában is, ahol a Question What’s Real (QWR) nevű deep-tech startup idén mutatta be a Humbl névre keresztelt okos szemüvegét. A Humbl célja a diszkrét, kontextusérzékeny használat – az eszköz például képes beszélgetések összefoglalására, navigációra, emlékeztetők beállítására, zenelejátszásra, sőt, valós idejű fordításra is. Bár a készüléket hivatalosan még nem kezdték el szállítani, a bemutatott funkciók a Meta megoldásaihoz hasonló képességeket ígérnek – helyi, indiai nyelvi támogatással kiegészítve.

Technológiai és iparági háttér: egyre kedvezőbb feltételek

Az áttörés hátterében technológiai és gazdasági tényezők egész sora áll. A mesterséges intelligenciát támogató lapkák – például a Qualcomm Snapdragon AR1 – immár képesek a szemüvegekben helyben futtatni nyelvi és vizuális modelleket. Ezzel párhuzamosan az olyan kulcsfontosságú komponensek, mint a mikro-OLED kijelzők vagy a waveguide optikák, egyre olcsóbbá és könnyebbé válnak.

A kínálati oldal is dinamikusan bővül. 2025-re több mint 25 vállalat – a Metától a kínai Xiaomi-ig és a koreai Samsungig – tervez vagy már el is indított okos szemüveg modelleket. A TCL RayNeo például 12 MP-es kamerával és mindössze 39 grammos tömeggel hoz forgalomba szemüveget, míg a kínai Baidu és a Rokid is saját AI-megoldásaival lép piacra.

A kihívások továbbra is jelen vannak

Mindezek ellenére nem állítható, hogy az okos szemüvegek azonnal a hétköznapok részévé válnának. Számos technikai és társadalmi akadály még mindig fennáll. A kamerahasználat adatvédelmi aggályokat vet fel, és egyes országok már szabályozták is az eszközök láthatóságát. Az akkumulátor-élettartam is korlátot jelent: a legtöbb modell 3–10 percnyi folyamatos videózást tud biztosítani, bár ezen a területen gyors előrelépés várható.

Szintén kérdéses, hogy a szoftveres ökoszisztéma mennyire tud lépést tartani a hardver fejlődésével. A Meta előnye részben abban rejlik, hogy a Meta AI mögött jelentős fejlesztői háttér és felhasználói bázis áll – ezt új belépőknek, mint például a QWR, egyelőre még ki kell építeniük.

Kitekintés

A jelenlegi trendek és a nyilvánosan elérhető iparági adatok alapján valószínűsíthető, hogy az okos szemüvegek egy újabb technológiai platform hajnalán állnak. A fejlődési pálya hasonlóságot mutat más, korábban marginális, majd meghatározóvá váló eszközök (például okostelefonok, okosórák) útjával.

Noha a „robbanás” kifejezés talán túlzás lenne, számos mutató arra utal, hogy 2025 és az azt követő évek során az okos szemüvegek piaca fokozatosan, de határozottan bővülhet – különösen azokban a régiókban, ahol az AI-funkciók iránti érdeklődés magas, és a fogyasztók nyitottak az új technológiai interfészek iránt.

A szemünk előtt zajló átalakulás – szó szerint és átvitt értelemben is – már nem csupán jövőkép, hanem a jelen valósága. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
A Neuralink riválisai már a klinikán vannak – Európa válasza Musk agychipjeire
Miközben a Szilícium-völgy hangos az agy-számítógép interfészek (BCI) körüli felhajtástól, a figyelem gyakran egyetlen, nagy visszhangot keltő névre összpontosul: Elon Musk Neuralink nevű cégére. A színfalak mögött azonban Európa csendben, de rendkívül céltudatosan építi saját neurotechnológiai jövőjét. A kontinens startupjai nem csupán követik a trendeket, hanem egyedi, gyakran a gyakorlati gyógyászat és az anyagtudomány felől közelítő megoldásokkal formálják a piacot. Felmerül a kérdés: a harsány amerikai marketing árnyékában képes-e Európa csendes innovációja valódi áttörést hozni és vezető szerepet betölteni ezen a forradalmi területen?
NVIDIA driver támogatás változások, ketyeg az óra a GTX 900–10 széria számára
Az NVIDIA bejelentette, hogy átalakítja a meghajtóprogram-támogatási stratégiáját. Ez a lépés felhasználók millióit érinti, de mit is jelent ez a gyakorlatban? Valóban eljött az idő, hogy mindenki új hardver után nézzen, vagy a helyzet ennél árnyaltabb? A válasz megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy felkészülten nézzünk szembe a következő évek technológiai változásaival.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.