Az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?

Egyes iparági szakértők szerint 2025 lehet az az év, amikor az okos szemüvegek végérvényesen kilépnek a kísérleti eszközök árnyékából, és megkezdik térhódításukat a szélesebb fogyasztói rétegekben. Bár a technológia nem új, az utóbbi évek fejlesztései, piaci szereplők belépése és a mesterséges intelligencia térnyerése együttesen egy olyan fordulópontot vetítenek előre, amely indokolttá teszi a kérdést: az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?

Lassú kezdés, gyorsuló ütem

Az okos szemüvegek korábban főként szűk felhasználói körökben (például ipari dolgozók vagy technológiai rajongók) terjedtek el, és sokáig nem sikerült leküzdeniük a hordhatóság, akkumulátor-élettartam vagy társadalmi elfogadottság kihívásait. A 2010-es években megjelent első modellek, mint a Google Glass, nem váltották be a hozzájuk fűzött széles körű kereskedelmi reményeket. Azóta azonban sok minden megváltozott.

A Statista adatai szerint a világpiaci szállítások száma 2017-ben még alig haladta meg a 230 ezer darabot, míg 2022-re ez a szám már 32,7 millióra nőtt. Bár ebben a számításban az egyszerűbb, audioalapú vagy „capture-only” (azaz kijelző nélküli, főként kamerás) modellek is szerepelnek, a növekedés iránya egyértelmű.

2024-ben a szűken értelmezett, kijelző nélküli okos szemüvegek piaca önmagában is közel 2 millió darabos forgalmat generált, ami éves szinten 210%-os növekedést jelentett. Az IDC 2025-re már több mint 12 millió darabos összpiaci értékesítést prognosztizál. Ezzel párhuzamosan a Grand View Research elemzése szerint a piac bevétele 2030-ra akár a 8,26 milliárd dollárt is elérheti.

Mesterséges intelligencia: új funkciók, új lendület

A legújabb generációs eszközök egyik közös vonása az AI-asszisztensek integrálása. A Meta és az EssilorLuxottica együttműködésében kifejlesztett Ray-Ban Meta szemüvegek már jelenleg is képesek kéz nélküli fotózásra, videófelvételre, telefonhívások indítására, sőt, bizonyos esetekben a felhasználó által látott környezet értelmezésére is.

A Meta új generációs Ray-Ban szemüvegei – a kiszivárgott információk szerint – továbbfejlesztett mesterséges intelligencia funkciókat, jelentősen megnövelt akkumulátor-élettartamot, valamint két külön dizájnt kínálnak majd: egy napszemüveg változatot („Aperol”) és egy dioptriás kivitelű modellt („Bellini”). A pletykák szerint az „élő AI” funkció akár órákig is képes működni, szemben az előző modell nagyjából félórás üzemidejével.

Hasonló fejlesztési irány figyelhető meg Indiában is, ahol a Question What’s Real (QWR) nevű deep-tech startup idén mutatta be a Humbl névre keresztelt okos szemüvegét. A Humbl célja a diszkrét, kontextusérzékeny használat – az eszköz például képes beszélgetések összefoglalására, navigációra, emlékeztetők beállítására, zenelejátszásra, sőt, valós idejű fordításra is. Bár a készüléket hivatalosan még nem kezdték el szállítani, a bemutatott funkciók a Meta megoldásaihoz hasonló képességeket ígérnek – helyi, indiai nyelvi támogatással kiegészítve.

Technológiai és iparági háttér: egyre kedvezőbb feltételek

Az áttörés hátterében technológiai és gazdasági tényezők egész sora áll. A mesterséges intelligenciát támogató lapkák – például a Qualcomm Snapdragon AR1 – immár képesek a szemüvegekben helyben futtatni nyelvi és vizuális modelleket. Ezzel párhuzamosan az olyan kulcsfontosságú komponensek, mint a mikro-OLED kijelzők vagy a waveguide optikák, egyre olcsóbbá és könnyebbé válnak.

A kínálati oldal is dinamikusan bővül. 2025-re több mint 25 vállalat – a Metától a kínai Xiaomi-ig és a koreai Samsungig – tervez vagy már el is indított okos szemüveg modelleket. A TCL RayNeo például 12 MP-es kamerával és mindössze 39 grammos tömeggel hoz forgalomba szemüveget, míg a kínai Baidu és a Rokid is saját AI-megoldásaival lép piacra.

A kihívások továbbra is jelen vannak

Mindezek ellenére nem állítható, hogy az okos szemüvegek azonnal a hétköznapok részévé válnának. Számos technikai és társadalmi akadály még mindig fennáll. A kamerahasználat adatvédelmi aggályokat vet fel, és egyes országok már szabályozták is az eszközök láthatóságát. Az akkumulátor-élettartam is korlátot jelent: a legtöbb modell 3–10 percnyi folyamatos videózást tud biztosítani, bár ezen a területen gyors előrelépés várható.

Szintén kérdéses, hogy a szoftveres ökoszisztéma mennyire tud lépést tartani a hardver fejlődésével. A Meta előnye részben abban rejlik, hogy a Meta AI mögött jelentős fejlesztői háttér és felhasználói bázis áll – ezt új belépőknek, mint például a QWR, egyelőre még ki kell építeniük.

Kitekintés

A jelenlegi trendek és a nyilvánosan elérhető iparági adatok alapján valószínűsíthető, hogy az okos szemüvegek egy újabb technológiai platform hajnalán állnak. A fejlődési pálya hasonlóságot mutat más, korábban marginális, majd meghatározóvá váló eszközök (például okostelefonok, okosórák) útjával.

Noha a „robbanás” kifejezés talán túlzás lenne, számos mutató arra utal, hogy 2025 és az azt követő évek során az okos szemüvegek piaca fokozatosan, de határozottan bővülhet – különösen azokban a régiókban, ahol az AI-funkciók iránti érdeklődés magas, és a fogyasztók nyitottak az új technológiai interfészek iránt.

A szemünk előtt zajló átalakulás – szó szerint és átvitt értelemben is – már nem csupán jövőkép, hanem a jelen valósága. 

Osszd meg ezt a cikket
Motorola Edge 60 Pro vásárlói vélemények alapján
A Motorola Edge 60 Pro a gyártó prémium-középkategóriás ajánlata, amely látványos dizájnjával, erős hardverével és hosszú üzemidejével kíván versenyezni a középkategória felső szegmensében. De vajon a gyakorlatban is hozza azt, amit a hivatalos tesztek ígérnek? A következőkben megnézzük, mit mondanak róla a professzionális tesztelők, és mit tapasztaltak azok, akik valóban használják nap mint nap.
Lenovo ThinkCentre M920q Mini PC használtan is népszerű, de mit mondanak a vásárlók?
A Lenovo ThinkCentre M920q egy népszerű mini PC, amely a "TinyMiniMicro" kategóriába tartozik, vagyis egy körülbelül 1 literes méretű asztali számítógép. Ez az összehasonlító elemzés a professzionális tesztek eredményeit és a vásárlói visszajelzéseket veti össze, hogy átfogó képet adjon a készülékről.
Kína 100 ezer Nvidia chipet szerezne be – de honnan jönnek a tiltott technológiák?
Miközben az Egyesült Államok és Kína közötti politikai és gazdasági feszültségek egyre fokozódnak, a globális technológiai verseny sem lassul. A világ egyik legfontosabb chipgyártója, az amerikai Nvidia olyan új stratégiákon dolgozik, amelyekkel a geopolitikai korlátok ellenére is fenntarthatja jelenlétét Kínában. A vállalat nem csupán üzleti, hanem diplomáciai téren is igyekszik mozgásteret teremteni magának.
 Fázisátmenet figyelhető meg a nyelvi modellek tanulásában
Mi történik a mesterséges intelligencia „elméjében”, amikor megtanulja megérteni a nyelvet? Hogyan jut el oda, hogy nem csupán a szavak sorrendjét, hanem azok jelentését is képes követni? Egy nemrég megjelent kutatás a mesterséges intelligencia e belső folyamataiba enged elméleti betekintést, és olyan átváltozást azonosít, amely a fizikából ismert fázisátmenetekhez hasonlítható.
 Hogyan segít az MI a cementipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében
A globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy nyolc százalékáért egyetlen iparág felelős: a cementgyártás. Ez több, mint amennyit az egész légi közlekedési szektor kibocsát világszerte. Miközben a világ egyre több betont használ — lakóházakhoz, infrastruktúrához, ipari létesítményekhez —, a cement előállítása továbbra is rendkívül energiaigényes és szennyező marad. Ezen a helyzeten kíván változtatni a svájci Paul Scherrer Intézet (PSI) kutatócsoportja, amely mesterséges intelligencia segítségével dolgozik ki új, környezetbarát cementrecepteket.
A kínai-amerikai robotikai háború
A globális robotikai iparág soha nem látott fordulóponton áll, mivel Kína és az Egyesült Államok egyre intenzívebb versenyt folytatnak a humanoid robotika területén való dominanciaért. Ez több mint technológiai rivalizálás – az ipari automatizálás következő szakaszában a vezető szerepért folyó alapvető küzdelmet testesíti meg. Ahogy Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója fogalmaz: „Mi vagyunk az elsők, de a második és a tizedik helyet kínai vállalatok foglalják el”, ez pontosan tükrözi a kínai gyártási képességekkel és a robotika szektorban betöltött stratégiai pozícióval kapcsolatos mély aggodalmakat.