Bejelentették a Csillagkapu projektet

Trump beiktatásával kezdetét vette a Csillagkapu (Stargate) projekt, amelynek célja egy nagyszabású infrastrukturális beruházás végrehajtása, annak érdekében, hogy az Egyesült Államok vezető szerepét biztosítsa a mesterséges intelligencia területén. A Stargate maga egy Delaware államban bejegyzett cég, amelynek feladata a projekt levezénylése. A tervek azzal számolnak, hogy az százezer munkahelyet fog létrehozni szinte azonnal.

Finanszírozás és partnerek

A projekt költségvetése 500 milliárd dollárral számol a következő négy évben, azonban ez az összeg még nem áll teljes egészében rendelkezésre. A bejelentések alapján 100 milliárd dollár az amit most azonnal be tudnak fektetni, ami hatalmas összeg ha figyelembe vesszük hogy a NASA éves költségvetése a 25 milliárd dollárt sem éri el és mégis húszezer embert foglalkoztatnak. Ennek alapján a százezer munkahely valóban reális cél lehet.

A Stargate fő befektetői a tokió székhelyű SoftBank, az OpenAI, az Oracle és az Abu-Dzabi állami AI-alap az MGX, amelyek közül a SoftBank biztosítja a pénzügyi hátteret, míg az OpenAI az üzemeltetési felelősséget vállalja. A projekt technológiai partnerei közé tartozik az Arm, a Microsoft, az NVIDIA, az Oracle és az OpenAI. Az első létesítmény építése már megkezdődött Texasban, de további helyszínek is vizsgálat alatt állnak.

A projektet Donald Trump elnök személyesen jelentette be a Fehér Házban, ahol az OpenAI vezetője, Sam Altman és más technológiai vezetők is jelen voltak. Trump szerint a Stargate az Egyesült Államok technológiai jövőjének biztosítéka, amely amellett, hogy hatalmas munkahelyteremtési potenciállal bír, támogatja az Egyesült Államok újraiparosítását, valamint stratégiai védelmi képességeket biztosít az USA és szövetségesei számára. A bejelentés ugyanakkor egyes források szerint politikai céllal is történt, hogy erős üzenetet küldjön az új kormányzat technológiai stratégiájáról. Az állam a projektet a Nemzeti Energetikai Sürgősségi Nyilatkozatán keresztül fogja támogatni.

Kihívások és kritikák

Bár a projekt grandiózus tervekkel rendelkezik, több kérdés is felmerült a finanszírozásával kapcsolatban. Egyes források szerint a Stargate még nem biztosította teljes mértékben a szükséges pénzügyi forrásokat, és egyelőre nincs kormányzati finanszírozás sem. Az OpenAI és a SoftBank egyaránt több mint 15 milliárd dollárt kíván befektetni, de további tőkeforrásokat kell bevonni.

Elon Musk is élesen bírálta a projektet, állítva, hogy az OpenAI nem rendelkezik elegendő forrással a megvalósítására. Az X platformon tett bejegyzéseiben Musk kétségbe vonta a beruházás pénzügyi stabilitását, míg Altman visszautasította a kritikát, és meghívta Muskot a texasi építkezési helyszínre.

Konklúzió

A Stargate egy többéves, komplex fejlesztési projekt, amely még kezdeti fázisban van. Bár a célja világos – egy új mesterséges intelligencia infrastruktúra kiépítése –, a finanszírozási és strukturális kérdések megoldása kulcsfontosságú lesz a sikerhez. Az OpenAI és partnerei optimisták, hogy a projekt hosszú távon megalapozza az Egyesült Államok dominanciáját a mesterséges intelligencia területén, de a végső eredmény nagyban függ a gazdasági és politikai környezet alakulásától.

Összességében a Stargate projekt az egyik legnagyobb mesterséges intelligenciával kapcsolatos infrastrukturális beruházási kezdeményezés, amely nemcsak technológiai, hanem geopolitikai és gazdasági szempontból is jelentős hatással lehet az Egyesült Államok és a világ jövőjére. Ugyanakkor szívesen látnék hasonló konkrét terveket az Európai Unió részéről is nem csupán homályos irányelveket, valamint rendkívül bürokratikus szabályozásokat, megfejelve 1-2 milliárd eurós ötlettelen enervált támogatásokkal.   

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Megjelent a TypeScript 5.9
A TypeScript 5.9 egyik legfontosabb újítása a halasztott modulkiértékelés (deferred module evaluation) támogatása az import defer szintaxison keresztül, amely az ECMAScript egy jövőbeli szabványjavaslatát ülteti át a gyakorlatba.
Ennyi ‘utálom a CSS-t’ cikk után hogy lehet, hogy a CSS mégis ennyire sikeres?
Ha valaha rákerestél arra, hogy „miért utálják a fejlesztők a CSS-t”, akkor tudod: az interneten a siralmak özöne vár. Fórumposztok, tweetek, mémek és hosszú blogbejegyzések ezrei panaszkodnak a CSS „érthetetlen viselkedésére”, a „nem-igazi programozás” mivoltára vagy a „csak dizájnereknek való vacak” narratívára. Mintha a fejlesztői kultúra egyik csendes alaptétele lenne, hogy a CSS egy szükséges rossz: valami, amit csak akkor használunk, ha muszáj, és lehetőleg minél gyorsabban letudjuk. De ha ennyire sokan utálják — miért nem tűnt még el? Sőt, miért látjuk azt, hogy a CSS szemantikáját egyre több nem-webes UI platform is lemásolja?
A Replit vezérigazgatója szerint emberibb jövő vár a programozókra az MI-nek köszönhetően
A mesterséges intelligencia térnyerése számos iparágat átalakít, és a szoftverfejlesztés sem kivétel. Sokan aggódnak, hogy az MI elveszi majd a munkahelyeket, és disztópikus jövőképeket festenek. Azonban Amjad Masad, a Replit vezérigazgatója szerint a valóság sokkal inkább az, hogy az MI emberibbé, interaktívabbá és sokoldalúbbá teszi a munkát. Ezt a gondolatot fejtette ki a Y Combinator YouTube csatornáján adott interjújában, amelyből a cikk főbb információi is származnak.