Természetvédelem és Technológia: A Google program felhívásai a környezetvédelmi megoldások támogatására

 Az elmúlt évtizedekben a biológiai sokféleség drámai csökkenése új kihívásokat jelent a globális környezeti egyensúly és az emberi jólét számára. A Google legújabb bejelentése ebben a kontextusban három új kezdeményezést ismertet, amelyek célja a természet és az ökoszisztémák védelmének, valamint helyreállításának támogatása a legkritikusabb területeken.

Az elmúlt öt évtizedben az emlősök, madarak, halak, hüllők és kétéltűek populációja átlagosan 73%-kal csökkent világszerte. Ezt a tendenciát súlyosbítja az éghajlatváltozás, a vízhiány és az erőforrások kimerülése, amelyek tovább növelik a természetre nehezedő stresszt.

A globális gazdaság, melynek 55%-a – mintegy 58 milliárd dollár értékű – jelentős mértékben ki van téve ennek az ökológiai hanyatlásnak. Az adatok arra utalnak, hogy azonnali cselekvés hiányában a környezeti problémák közvetlenül veszélyeztetik a gazdasági stabilitást is.

A Google több mint húsz éve dolgozik olyan eszközök és technológiák kifejlesztésén, amelyek segítik a partnereket, nem kormányzati szervezeteket, kormányokat és az akadémiai közösséget a természet és a biológiai sokféleség csökkenésének kezelésében. Ezek a technológiák elősegítik az adatok gyűjtését, a modellezést, valamint a döntéshozatali folyamatok támogatását. Ennek megfelelően további három programot jelentettek be, amelyre a jelentkezőket várják.

1. Startup Accelerator program

A program célja a a természet védelmére, kezelésére és helyreállítására fókuszáló startupok támogatása. Az idei davosi Világgazdasági Fórum a következő 10 év legnagyobb globális kockázataként a biodiverzitás csökkenését jelölte meg. A Google ezért olyan startupokat kíván támogatni, amelyek az ez irányú adatgyűjtést, modellezést, döntéshozatali rendszerek felépítését tűzték ki célul. A program részeként 10 hétig tartó képzést kínálnak, valamint mérnöki és szakértői támogatást. A jelentkezéseket 2025. március 3-tól 2025. március 31-ig lehet benyújtani, a program pedig 2025 májusában indul. További részletek a itt érhetőek el.

2. Mesterséges intelligencia a természetért program

Hárommillió dolláros támogatást nyújtanak brazil nonprofit szervezetek és kutatóközpontok számára mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlesztésére. A támogatás három kulcsfontosságú területre fókuszál:

  • A biodiverzitás csökkenésének visszafordítása, védett és őslakos területek létrehozása.

  • Biogazdaságok támogatása, beleértve az erdei termékek és a brazil szocio-biológiai sokféleséghez kapcsolódó szolgáltatások értékláncát támogató technológiák.

  • Regeneratív mezőgazdaság elősegítése főleg kistermelők számára.

A programmal kapcsolatban itt találhatóak további információk.

3. SpeciesNet nyílt forráskódú mesterséges intelligencia modell

A SpeciesNet egy mesterséges intelligencia modell, amelyet az állatfajok azonosítására fejlesztettek ki a kameracsapdák fényképeinek elemzésével. 2019 óta több ezer vadbiológus használja ezt az eszközt a Google Cloud-alapú Wildlife Insights platformon, ezzel támogatva a biológiai sokféleség megfigyelését és a természetvédelmi döntéshozatalt. A jelenlegi program keretében modell nyílt forráskódúvá válik ezzel lehetőséget adva a tudósoknak, eszközfejlesztőknek és startupoknak a természetben zajló monitorozási folyamatok skálázására. A projekt a GitHub-on lett közzétéve.

A programokkal kapcsolatos további részletek megtekinthetők a Google által közzétett blogbejegyzésben

Osszd meg ezt a cikket
Az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?
Egyes iparági szakértők szerint 2025 lehet az az év, amikor az okos szemüvegek végérvényesen kilépnek a kísérleti eszközök árnyékából, és megkezdik térhódításukat a szélesebb fogyasztói rétegekben. Bár a technológia nem új, az utóbbi évek fejlesztései, piaci szereplők belépése és a mesterséges intelligencia térnyerése együttesen egy olyan fordulópontot vetítenek előre, amely indokolttá teszi a kérdést: az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?
Kína 100 ezer Nvidia chipet szerezne be – de honnan jönnek a tiltott technológiák?
Miközben az Egyesült Államok és Kína közötti politikai és gazdasági feszültségek egyre fokozódnak, a globális technológiai verseny sem lassul. A világ egyik legfontosabb chipgyártója, az amerikai Nvidia olyan új stratégiákon dolgozik, amelyekkel a geopolitikai korlátok ellenére is fenntarthatja jelenlétét Kínában. A vállalat nem csupán üzleti, hanem diplomáciai téren is igyekszik mozgásteret teremteni magának.
 Fázisátmenet figyelhető meg a nyelvi modellek tanulásában
Mi történik a mesterséges intelligencia „elméjében”, amikor megtanulja megérteni a nyelvet? Hogyan jut el oda, hogy nem csupán a szavak sorrendjét, hanem azok jelentését is képes követni? Egy nemrég megjelent kutatás a mesterséges intelligencia e belső folyamataiba enged elméleti betekintést, és olyan átváltozást azonosít, amely a fizikából ismert fázisátmenetekhez hasonlítható.
 Hogyan segít az MI a cementipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében
A globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy nyolc százalékáért egyetlen iparág felelős: a cementgyártás. Ez több, mint amennyit az egész légi közlekedési szektor kibocsát világszerte. Miközben a világ egyre több betont használ — lakóházakhoz, infrastruktúrához, ipari létesítményekhez —, a cement előállítása továbbra is rendkívül energiaigényes és szennyező marad. Ezen a helyzeten kíván változtatni a svájci Paul Scherrer Intézet (PSI) kutatócsoportja, amely mesterséges intelligencia segítségével dolgozik ki új, környezetbarát cementrecepteket.
Hol tart ma valójában a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia fejlesztése az elmúlt években látványos és gyakran lenyűgöző eredményeket produkált. Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, képesek természetes nyelvű szövegeket generálni, problémákat megoldani és sokszor az emberi teljesítményt is meghaladni különféle feladatokban. Ugyanakkor egyre több neves kutató és technológiai vezető – köztük John Carmack és François Chollet – hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül jelentik az általános mesterséges intelligencia (AGI) közeledtét. A színfalak mögött most új típusú problémák és kérdések kerültek a figyelem középpontjába, amelyek messze túlmutatnak a puszta teljesítményen.
SEAL az önmagát tanító mesterséges intelligencia előhírnöke
Hosszú évek óta tartja magát az elképzelés, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének kulcsa az emberi tanítás: adatok, címkék, finomhangolás, gondosan megtervezett beavatkozások. Most azonban egy új megközelítés látott napvilágot. Az MIT kutatóinak legújabb munkája, a SEAL (Self-Adapting Language Models) névre keresztelt rendszer olyan nyelvi modelleket mutat be, amelyek képessé válnak saját maguk tanítására. Az eredmények nemcsak technológiai újdonságot jelentenek, hanem felvetik a kérdést: vajon milyen szerepet szánunk a jövőben az embernek az intelligens rendszerek képzésében?