Humanoid robotok a Meta-tól

 A Meta új fejezetet nyit a mesterséges intelligencia és a robotika területén azáltal, hogy a Reality Labs részlegén belül új csoportot hoz létre AI-alapú humanoid robotok fejlesztésére. Ezek a robotok célja, hogy fizikai feladatokban nyújtsanak segítséget, és ezzel a Meta csatlakozik olyan versenytársakhoz, mint a Tesla és az Nvidia által támogatott Figure AI.

Andrew Bosworth, a Meta technológiai igazgatója egy belső vállalati feljegyzésben kifejtette, hogy az új robotikai termékcsoport a "fogyasztói humanoid robotok" kutatására és fejlesztésére összpontosít, különös tekintettel a vállalat Llama nevű AI-alapmodell-sorozatának képességeire. A Llama platform már jelenleg is számos generatív AI-terméket támogat a Meta közösségi médiaplatformjain.

A csoport vezetésére Marc Whittent nevezték ki, aki korábban a Cruise önvezető autós cég vezérigazgatója volt. Emellett John Koryl is csatlakozik a Metához, mint a kiskereskedelemért felelős alelnök, azzal a céllal, hogy növelje a Meta Quest vegyes valóság fejhallgatók és a Ray-Ban Meta okosszemüvegek közvetlen fogyasztói értékesítését.

A Meta tervei között szerepel saját humanoid robot hardver fejlesztése, kezdetben a háztartási feladatok ellátására fókuszálva. Hosszú távú céljuk olyan AI, érzékelők és szoftverek létrehozása, amelyek más vállalatok által gyártott robotokban is alkalmazhatók. Ennek érdekében a Meta már tárgyalásokat folytat olyan robotikai cégekkel, mint az Unitree Robotics és a Figure AI.

Ez a lépés jelentős befektetést jelent a Meta Reality Labs részlegébe, amelynek célja a jövőbeli növekedést elősegítő technológiák kifejlesztése. Annak ellenére, hogy az egység a tavalyi negyedik negyedévben mintegy 5 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, a vállalat úgy véli, hogy ez az irány kulcsfontosságú a jövőbeni fejlődés szempontjából.

A humanoid robotok fejlesztése világszerte egyre nagyobb figyelmet kap. Például az Apptronik nevű texasi székhelyű vállalat nemrégiben 350 millió dolláros finanszírozást gyűjtött AI-alapú humanoid robotjainak gyártásának bővítésére, amelyek célja, hogy feladatokat lássanak el raktárakban és gyártóüzemekben.

Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója szerint 2040-re legalább 10 milliárd humanoid robot lesz világszerte, darabonként 20 000 és 25 000 dollár közötti áron.

A Meta új kezdeményezései azt mutatják, hogy a vállalat elkötelezett a mesterséges intelligencia és a robotika területén való innováció mellett, céljuk, hogy a legújabb technológiákat integrálják a mindennapi életbe, és ezzel új lehetőségeket teremtsenek a felhasználók számára. 

Osszd meg ezt a cikket
A kínai-amerikai robotikai háború
A globális robotikai iparág soha nem látott fordulóponton áll, mivel Kína és az Egyesült Államok egyre intenzívebb versenyt folytatnak a humanoid robotika területén való dominanciaért. Ez több mint technológiai rivalizálás – az ipari automatizálás következő szakaszában a vezető szerepért folyó alapvető küzdelmet testesíti meg. Ahogy Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója fogalmaz: „Mi vagyunk az elsők, de a második és a tizedik helyet kínai vállalatok foglalják el”, ez pontosan tükrözi a kínai gyártási képességekkel és a robotika szektorban betöltött stratégiai pozícióval kapcsolatos mély aggodalmakat.
Realme C61 – Megéri az árát? Vásárlói tapasztalatok és a szakértői vélemények tükrében
A Realme C61 az egyik legújabb belépőszintű készülék a gyártó kínálatában, amely a kedvező ár és a divatos megjelenés kombinációjával próbál hódítani. De vajon mit gondolnak róla azok, akik valóban használják? Ebben a cikkben professzionális tesztelők és vásárlói véleményekre támaszkodva igyekszünk megállapítani, hogy valóban jó vétel-e a Realme C61.
Hol tart ma valójában a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia fejlesztése az elmúlt években látványos és gyakran lenyűgöző eredményeket produkált. Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, képesek természetes nyelvű szövegeket generálni, problémákat megoldani és sokszor az emberi teljesítményt is meghaladni különféle feladatokban. Ugyanakkor egyre több neves kutató és technológiai vezető – köztük John Carmack és François Chollet – hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül jelentik az általános mesterséges intelligencia (AGI) közeledtét. A színfalak mögött most új típusú problémák és kérdések kerültek a figyelem középpontjába, amelyek messze túlmutatnak a puszta teljesítményen.
SEAL az önmagát tanító mesterséges intelligencia előhírnöke
Hosszú évek óta tartja magát az elképzelés, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének kulcsa az emberi tanítás: adatok, címkék, finomhangolás, gondosan megtervezett beavatkozások. Most azonban egy új megközelítés látott napvilágot. Az MIT kutatóinak legújabb munkája, a SEAL (Self-Adapting Language Models) névre keresztelt rendszer olyan nyelvi modelleket mutat be, amelyek képessé válnak saját maguk tanítására. Az eredmények nemcsak technológiai újdonságot jelentenek, hanem felvetik a kérdést: vajon milyen szerepet szánunk a jövőben az embernek az intelligens rendszerek képzésében?
Elég egy fotó és egy hang – az Alibaba új mesterséges intelligenciája teljes testű avatárt készít belőle
Egyetlen hangfelvétel és egy fotó is elegendő ahhoz, hogy élethű, teljes testtel mozgó, arcjátékkal és érzelmekkel teli virtuális karaktereket hozzunk létre – stúdió, színész vagy zöld háttér nélkül. Az Alibaba legújabb fejlesztése, az OmniAvatar nevű nyílt forráskódú mesterséges intelligencia-modell legalábbis éppen ezt ígéri. Bár a technológia még formálódik, már most is érdemes figyelmet szentelni annak, amit lehetővé tesz – és annak is, hogy mindez milyen új kérdéseket vet fel.
A térbeli intelligencia a következő leküzdendő akadály az AGI előtt
Az LLM megszületésével a gépek lenyűgöző képességekre tettek szert. Ráadásul fejlődési sebességük is nagyobb tempóra kapcsolt, nap mint nap jelennek meg újabb modellek, amelyek még hatékonyabbak még jobb képességekkel ruházzák fel a gépeket. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk, ezzel a technológiával még csak most értük el, hogy a gépek képesek egy dimenzióban gondolkodni. A világ amelyben élünk azonban az emberi érzékelés alapján három dimenziós. Egy ember számára nem okoz gondot, hogy megállapítsa, hogy valami egy szék alatt van, vagy mögött, vagy egy felénk repülő labda körülbelül hová fog érkezni. Számos mesterséges intelligencia kutató szerint az AGI azaz a mesterséges általános intelligencia megszületéséhez el kell érni, hogy a gépek három dimenzióban gondolkodjanak, ehhez pedig ki kell fejleszteni a térbeli intelligenciát.

Az elmúlt néhány napban megjelent Linux disztribúció frissítések