Humanoid robotok a Meta-tól

 A Meta új fejezetet nyit a mesterséges intelligencia és a robotika területén azáltal, hogy a Reality Labs részlegén belül új csoportot hoz létre AI-alapú humanoid robotok fejlesztésére. Ezek a robotok célja, hogy fizikai feladatokban nyújtsanak segítséget, és ezzel a Meta csatlakozik olyan versenytársakhoz, mint a Tesla és az Nvidia által támogatott Figure AI.

Andrew Bosworth, a Meta technológiai igazgatója egy belső vállalati feljegyzésben kifejtette, hogy az új robotikai termékcsoport a "fogyasztói humanoid robotok" kutatására és fejlesztésére összpontosít, különös tekintettel a vállalat Llama nevű AI-alapmodell-sorozatának képességeire. A Llama platform már jelenleg is számos generatív AI-terméket támogat a Meta közösségi médiaplatformjain.

A csoport vezetésére Marc Whittent nevezték ki, aki korábban a Cruise önvezető autós cég vezérigazgatója volt. Emellett John Koryl is csatlakozik a Metához, mint a kiskereskedelemért felelős alelnök, azzal a céllal, hogy növelje a Meta Quest vegyes valóság fejhallgatók és a Ray-Ban Meta okosszemüvegek közvetlen fogyasztói értékesítését.

A Meta tervei között szerepel saját humanoid robot hardver fejlesztése, kezdetben a háztartási feladatok ellátására fókuszálva. Hosszú távú céljuk olyan AI, érzékelők és szoftverek létrehozása, amelyek más vállalatok által gyártott robotokban is alkalmazhatók. Ennek érdekében a Meta már tárgyalásokat folytat olyan robotikai cégekkel, mint az Unitree Robotics és a Figure AI.

Ez a lépés jelentős befektetést jelent a Meta Reality Labs részlegébe, amelynek célja a jövőbeli növekedést elősegítő technológiák kifejlesztése. Annak ellenére, hogy az egység a tavalyi negyedik negyedévben mintegy 5 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, a vállalat úgy véli, hogy ez az irány kulcsfontosságú a jövőbeni fejlődés szempontjából.

A humanoid robotok fejlesztése világszerte egyre nagyobb figyelmet kap. Például az Apptronik nevű texasi székhelyű vállalat nemrégiben 350 millió dolláros finanszírozást gyűjtött AI-alapú humanoid robotjainak gyártásának bővítésére, amelyek célja, hogy feladatokat lássanak el raktárakban és gyártóüzemekben.

Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója szerint 2040-re legalább 10 milliárd humanoid robot lesz világszerte, darabonként 20 000 és 25 000 dollár közötti áron.

A Meta új kezdeményezései azt mutatják, hogy a vállalat elkötelezett a mesterséges intelligencia és a robotika területén való innováció mellett, céljuk, hogy a legújabb technológiákat integrálják a mindennapi életbe, és ezzel új lehetőségeket teremtsenek a felhasználók számára. 

Osszd meg ezt a cikket
A mesterséges intelligencia végleg kinyírja a vírusirtókat?
A szakmai diskurzus egyre gyakrabban tér ki arra a kérdésre, vajon az MI alkalmas lehet-e arra, hogy a kiberbűnözés eszközévé váljon. Bár a médiában időnként túlfűtött állítások is megjelennek, a valóság ennél összetettebb, és megértése árnyalt megközelítést igényel.
Realme C55 – Valóban pénztárcabarát csúcsteljesítmény?
A Realme C55 a gyártó egyik belépő-középkategóriás telefonja, amelyet elérhető árán túl látványos dizájnnal és figyelemfelkeltő funkciókkal próbál a riválisok elé helyezni. De vajon mit nyújt a készülék a mindennapokban? Mit mondanak róla a független tesztelők, és hogyan látják azok, akik valóban használják nap mint nap?
Milyen böngészőt készít az OpenAI – és miért érdemes odafigyelni rá?
Az internetes böngészők évtizedek óta ugyanarra az alaplogikára épülnek: a felhasználó beírja, amit keres, majd linkeket követve, oldalak között navigálva próbál eljutni a kívánt információig vagy szolgáltatáshoz.
A mesterséges intelligencia által hajtott startupok korszaka
A startupok mindig is a gyors alkalmazkodásról és az új ötletek megvalósításáról szóltak. Az utóbbi években azonban a mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban változtatta meg a startupok működési sebességét és stratégiáját. Andrew Ng, a világszerte ismert MI-szakértő és az AI Fund vezetője, egy friss előadásában arról beszélt, hogyan tudják a vállalkozások kihasználni az MI adta lehetőségeket a villámgyors végrehajtás és az üzleti siker érdekében.
Svájc új nyelvi modellje megmutatja, hogyan lehet az AI valóban közjó
Miközben a mesterséges intelligencia (AI) gyors ütemben formálja a tudományos kutatást, az ipart és a közszolgáltatásokat, egyre több kérdés merül fel a technológia átláthatóságával, társadalmi hasznosságával és szabályozhatóságával kapcsolatban. A svájci kutatók egy új kezdeményezéssel kívánnak választ adni ezekre a kérdésekre: teljesen nyílt forráskódú, közfinanszírozású nagy nyelvi modellt (LLM) fejlesztettek, amelyet idén nyáron terveznek nyilvánosan elérhetővé tenni. A projekt hátterében az ETH Zürich, az EPFL és a Svájci Nemzeti Szuperszámítógépes Központ (CSCS) áll, a számítási kapacitást pedig a „Alps” nevű, kifejezetten AI-feladatokra tervezett szuperszámítógép biztosította.
Az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?
Egyes iparági szakértők szerint 2025 lehet az az év, amikor az okos szemüvegek végérvényesen kilépnek a kísérleti eszközök árnyékából, és megkezdik térhódításukat a szélesebb fogyasztói rétegekben. Bár a technológia nem új, az utóbbi évek fejlesztései, piaci szereplők belépése és a mesterséges intelligencia térnyerése együttesen egy olyan fordulópontot vetítenek előre, amely indokolttá teszi a kérdést: az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?