Humanoid robotok a Meta-tól

 A Meta új fejezetet nyit a mesterséges intelligencia és a robotika területén azáltal, hogy a Reality Labs részlegén belül új csoportot hoz létre AI-alapú humanoid robotok fejlesztésére. Ezek a robotok célja, hogy fizikai feladatokban nyújtsanak segítséget, és ezzel a Meta csatlakozik olyan versenytársakhoz, mint a Tesla és az Nvidia által támogatott Figure AI.

Andrew Bosworth, a Meta technológiai igazgatója egy belső vállalati feljegyzésben kifejtette, hogy az új robotikai termékcsoport a "fogyasztói humanoid robotok" kutatására és fejlesztésére összpontosít, különös tekintettel a vállalat Llama nevű AI-alapmodell-sorozatának képességeire. A Llama platform már jelenleg is számos generatív AI-terméket támogat a Meta közösségi médiaplatformjain.

A csoport vezetésére Marc Whittent nevezték ki, aki korábban a Cruise önvezető autós cég vezérigazgatója volt. Emellett John Koryl is csatlakozik a Metához, mint a kiskereskedelemért felelős alelnök, azzal a céllal, hogy növelje a Meta Quest vegyes valóság fejhallgatók és a Ray-Ban Meta okosszemüvegek közvetlen fogyasztói értékesítését.

A Meta tervei között szerepel saját humanoid robot hardver fejlesztése, kezdetben a háztartási feladatok ellátására fókuszálva. Hosszú távú céljuk olyan AI, érzékelők és szoftverek létrehozása, amelyek más vállalatok által gyártott robotokban is alkalmazhatók. Ennek érdekében a Meta már tárgyalásokat folytat olyan robotikai cégekkel, mint az Unitree Robotics és a Figure AI.

Ez a lépés jelentős befektetést jelent a Meta Reality Labs részlegébe, amelynek célja a jövőbeli növekedést elősegítő technológiák kifejlesztése. Annak ellenére, hogy az egység a tavalyi negyedik negyedévben mintegy 5 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, a vállalat úgy véli, hogy ez az irány kulcsfontosságú a jövőbeni fejlődés szempontjából.

A humanoid robotok fejlesztése világszerte egyre nagyobb figyelmet kap. Például az Apptronik nevű texasi székhelyű vállalat nemrégiben 350 millió dolláros finanszírozást gyűjtött AI-alapú humanoid robotjainak gyártásának bővítésére, amelyek célja, hogy feladatokat lássanak el raktárakban és gyártóüzemekben.

Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója szerint 2040-re legalább 10 milliárd humanoid robot lesz világszerte, darabonként 20 000 és 25 000 dollár közötti áron.

A Meta új kezdeményezései azt mutatják, hogy a vállalat elkötelezett a mesterséges intelligencia és a robotika területén való innováció mellett, céljuk, hogy a legújabb technológiákat integrálják a mindennapi életbe, és ezzel új lehetőségeket teremtsenek a felhasználók számára. 

Osszd meg ezt a cikket
 A Google bemutatta az Agent2Agent (A2A) nyílt forráskódú protokollt
Jensen Huang (az NVIDIA CEO-ja) nemrégiben elmondott beszédében a mesterséges intelligencia fejlődését több szakaszra osztotta és a jelenlegi szakaszra az Agentic AI korszakaként hivatkozott. Bár előadásában már a főként a következő szakaszra fókuszált a fizikai AI korszakára, nem szabad elfelejtenünk, hogy az Agentic AI korszaka is még csak idén indult el, így annak kifejlett érett formáját nem láthattuk. Hogy milyen lesz majd ez a fejlettebb forma abba enged betekintést a Google legújabb bejelentése amelyben bemutatták a nyílt forráskódú Agener2Agent protokollt. A protokoll célja, hogy hidat képezzen a különböző platformok, keretrendszerek és gyártók által létrehozott MI ágensek között, elősegítve ezzel a zökkenőmentes kommunikációt és együttműködést.
Bajban az Apple a mesterséges intelligencia fejlesztések terén?
Trump vámjainak hatására úgy tűnik egyre több gonddal kell az Apple-nek megküzdenie. Ennek egyik oka, hogy a vámokon túl, amik eléggé megtépázták az Apple részvényeit, belső konfliktusok is vannak, különösen az AI integrációért felelős részlegnél. Tripp Mickle a The New Yourk Times újságírója egyenesen arról ír, hogy az Apple nem képes semmilyen új innovatív dologgal előrukkolni mostanában. Bár ez valószínűleg nincs így, hiszen hosszas huzavona után az Apple Intelligence-t végül sikerült elindítania a cégnek, de az kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia területén vannak lemaradásai a versenytársakhoz képest.
Új együttműködés a Netflix és az OpenAI között
A Netflix nemrégiben kezdte el tesztelni az új, mesterséges intelligencia alapú keresési funkciót, amely az OpenAI technológiáját használja a tartalomkeresés javítására. Ez a funkció jelentős változást jelent a hagyományos keresési módszerekhez képest, mivel lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy filmeket és tévéműsorokat találjanak konkrét kifejezések, például hangulatuk vagy szituációs preferenciáik alapján, nem pedig csak címek, műfajok vagy színésznevek alapján.
Erős turbulencia a Meta Llama modelljei körül
Még egy hete sincs a piacon a Llama 4 máris erős kritikákat kapott a felhasználóktól. Mint korábban írtam a Llama 4 egyik újdonsága, hogy egy olyan architektúrát használ, amely különböző modulokból épül fel ezért lehetővé teszi, hogy sokkal nagyobb tényleges paraméterrel rendelkezzen, mint amennyit aktívan használ, ezért elméletileg jóval jobb teljesítményt kellene nyújtania. Több független felhasználói teszt alapján azonban, mégsem hozza az elvárt eredményeket főleg matematikai és kódolási feladatok esetében. Egyesek szerint a Meta erősen manipulálta a benchmarkokat, hogy minél jobb eredményeket tudjon felmutatni. Míg mások úgy vélik, hogy elképzelhető, hogy valamilyen belső modellverziót futtattak a benchmarkokon és a piacra már egy jóval szerényebb képességű modellt dobtak.