Mesterséges intelligencia a hálózat irányításban és karbantartásban

Az Ericsson nemrég bemutatta a 2025-re vonatkozó stratégiai terveit a Mobile World Congress 2025 (MWC25) keretében. Az itt ismertetett elképzelések azért különösen érdekesek, mert jól mutatják, miként épül be a mesterséges intelligencia olyan ipari folyamatokba, amelyek mindennapi életünket érintik, ám addig rejtve maradnak, amíg zökkenőmentesen működnek.

Stratégiai elemek

A bemutatott stratégiának több eleme van. Egyes intézkedések már régebb óta tervezett megoldások, amelyek célja a hálózati elemek központi vezérlésének megkönnyítése, és a terhelésváltozásokra való gyorsabb reagálás. Ezek mellett azonban új, innovatív megközelítések is megjelennek, például az automatizált hibalehárítás és a prediktív karbantartás területén.

Automatizált hibalehárítás és prediktív karbantartás

Az Ericsson azt állítja, hogy sikerült olyan mesterséges intelligencia rendszert kifejleszteniük, amely folyamatosan figyeli a hálózat állapotát, és képes előre jelezni a potenciális problémákat. Ennek köszönhetően a karbantartó csapatok már akkor beavatkozhatnak, mielőtt egy esetleges üzemzavar bekövetkezne. Ez a megoldás nemcsak a cég belső működését javítja, hanem előrevetíti azt a jövőképet is, ahol a váratlan üzemzavarok jelentősen ritkábbá válnak, és az önállóan alkalmazkodó rendszerek, amelyeket ma még sci-finek tartunk, valósággá válnak.

Hálózati forgalom optimalizálása és energiahatékonyság

A mesterséges intelligencia alkalmazása egy másik izgalmas terület a hálózati forgalom optimalizálása. Az Ericsson által bevezetni kívánt gépi tanulási algoritmusok képesek lesznek dinamikusan szabályozni az adatátvitelt, így a csúcsidőszakokban is zavartalan és gyors kommunikációt biztosítanak. Emellett ezek az algoritmusok az energiaellátást is képesek lesznek optimalizálni, hiszen a hálózati forgalom adta lehetőségeket kihasználva dinamikusan szabályozzák az erőforrásokat.

Az ilyen technológiák elterjedése jelentős hatással lehet a globális energiafogyasztásra, elősegítve egy tisztább és energiahatékonyabb környezet megteremtését. Az Ericsson elmondása szerint ezáltal olyan környezetbarát megoldások válhatnak elérhetővé, mint például a fejlett hűtési rendszerek, melyek nagy mértékben támaszkodnak az alternatív energiaforrásokra, például a nap- vagy szélenergiára. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
A Neuralink riválisai már a klinikán vannak – Európa válasza Musk agychipjeire
Miközben a Szilícium-völgy hangos az agy-számítógép interfészek (BCI) körüli felhajtástól, a figyelem gyakran egyetlen, nagy visszhangot keltő névre összpontosul: Elon Musk Neuralink nevű cégére. A színfalak mögött azonban Európa csendben, de rendkívül céltudatosan építi saját neurotechnológiai jövőjét. A kontinens startupjai nem csupán követik a trendeket, hanem egyedi, gyakran a gyakorlati gyógyászat és az anyagtudomány felől közelítő megoldásokkal formálják a piacot. Felmerül a kérdés: a harsány amerikai marketing árnyékában képes-e Európa csendes innovációja valódi áttörést hozni és vezető szerepet betölteni ezen a forradalmi területen?
NVIDIA driver támogatás változások, ketyeg az óra a GTX 900–10 széria számára
Az NVIDIA bejelentette, hogy átalakítja a meghajtóprogram-támogatási stratégiáját. Ez a lépés felhasználók millióit érinti, de mit is jelent ez a gyakorlatban? Valóban eljött az idő, hogy mindenki új hardver után nézzen, vagy a helyzet ennél árnyaltabb? A válasz megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy felkészülten nézzünk szembe a következő évek technológiai változásaival.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.