Új DRAM a következő generációs AI GPU-khoz

Az NVIDIA megbízta a Samsung Electronics, az SK hynix és a Micron vállalatokat a SoCEM fejlesztésével. Ez egy új memóriamodul-szabvány, amelyet az NVIDIA talált ki, és a Micron állítólag elsőként kapott engedélyt a tömeggyártásra. Ezzel az amerikai memóriagyártó megelőzte dél-koreai riválisait.

Dél-koreai médiajelentések szerint az új SoCEM szabvány egy NVIDIA által kitalált memóriamodul, amely 16 egymásra helyezett LPDDR5X chipből áll, négyes csoportokba rendezve.

A SoCEM egy olyan új DRAM, amely a CPU-hoz kapcsolódik, és elsődleges feladata az AI-gyorsítók csúcsteljesítményének biztosítása. A SoCEM várhatóan megjelenik az NVIDIA következő generációs AI GPU-iban – a Rubinban –, amelyek 2026-ban kerülnek forgalomba.

A HBM-mel ellentétben (ez egy a GPU-hoz kapcsolt DRAM), amely a DRAM-ot vertikális fúrással köti össze, a SoCEM gyártása huzalhegesztési módszerrel történik, amely 16 chipet köt össze rézvezetékekkel. A réz hővezető képessége magas, fő előnye az, hogy minimalizálja az egyes DRAM chipek hőtermelését. A Micron szerint a legújabb alacsony fogyasztású DRAM-jának energiahatékonysága 20%-kal magasabb, mint versenytársaié.

Az NVIDIA következő generációs AI-szerverje (Rubin AI GPU-kkal és Vera CPU-kkal) 4 x SoCEM memóriamodult fog használni, ami az LPDDR5X memóriamodulok számából számolva összesen 256 chipet jelent. Az iparág szerint a Micron későbbi EUV litográfiai berendezések bevezetése miatt tudta korábban szállítani a SoCEM memóriamodulokat, mint az SK hynix vagy a Samsung, állítja az új jelentés.

Ez azt jelenti, hogy ellentétben a DRAM-gyártó versenytársaival, amelyek EUV-vel növelik a DRAM teljesítményét, az amerikai Micron alacsony hőtermelési technológiát alkalmazott, miközben javította a memória teljesítményét.

A SoCEM nem az egyetlen példa a Micron fejlett technológiai képességeire. A Micron állítólag a Samsung félvezetőit megelőzve szállította az idei Galaxy S25 sorozat kezdeti alacsony fogyasztású DRAM-jainak nagy részét. Ezzel a Micron először lett a Samsung okostelefonok „fő memóriaszállítója”. A Micron fejlesztette ki 2022-ben a világ első LPDDR5X-ét is, amelyet az iPhone 15 sorozatba szereltek be. 

Osszd meg ezt a cikket
Mi az a WhoFi?
A vezeték nélküli internet, vagyis a WiFi, ma már életünk szinte mindenütt jelenlévő, nélkülözhetetlen része. Arra használjuk, hogy eszközeinket a világhálóra csatlakoztassuk, kommunikáljunk és információt cseréljünk. Képzeljük el azonban, ha ugyanez a technológia, amely láthatatlanul szövi be otthonainkat és városainkat, képes lenne arra is, hogy kamerák nélkül, akár falakon keresztül is azonosítson és kövessen bennünket. Ez a gondolat nem a távoli jövő sci-fi forgatókönyve, hanem egy újonnan kifejlesztett technológia, a WhoFi valósága, amely a WiFi jelek egy eddig kiaknázatlan tulajdonságát használja fel. A helyzetet bonyolítja, hogy a „WhoFi” név egy teljesen más, közösségi célokat szolgáló szolgáltatást is takar, így a kifejezés hallatán fontos tisztázni, melyik jelentéséről van szó.
A Zen 5 ereje a professzionális és csúcskategóriás asztali gépekben
Az AMD a 2025 júliusában bemutatott Threadripper 9000 szériával ismételten bebizonyította, hogy a teljesítmény határait folyamatosan feszegetni kell, egy olyan kiélezett küzdelemben, ahol már nem csak az Intellel kell megküzdenie mint versenytárssal. Az új processzorcsalád nem csupán egy egyszerű frissítés; egy alapjaiban újraértelmezett platformot hoz el a professzionális munkaállomások és a kompromisszumokat nem ismerő csúcskategóriás (HEDT) asztali számítógépek piacán. A Zen 5 architektúrára épülő lapkák minden eddiginél több processzormagot, fejlettebb memóriatámogatást és hatalmas I/O sávszélességet kínálnak, új távlatokat nyitva a tartalomgyártók, mérnökök és adatszakértők számára.
Lassan éledezik Kína saját GPU ipara
A „7G” egy rövidítés, amely kínaiul szinte ugyanúgy hangzik, mint a „csoda” szó. Hogy ez pusztán egy ügyes marketingfogás vagy valóban technológiai jóslat, azt csak az idő dönti el. A Lisuan Technology által bemutatott 7G106 – belső nevén G100 – azonban kétségtelenül az első komoly próbálkozás arra, hogy Kína kilépjen az Nvidia és az AMD árnyékából. Nincs licencmegállapodás, nincs nyugati szellemi tulajdonra épülő támasz – egy teljesen saját fejlesztésű GPU, amelyet 6 nm-es DUV technológiával gyártanak egy olyan országban, amely most kezdi lerázni a nyugati technológiai export korlátait.
Felfokozott a várakozás GPT-5 megjelenése kapcsán, de mégis mire kell számítanunk?
Az OpenAI következő nyelvi modellje, a GPT-5, az elmúlt hónapok egyik legjobban várt technológiai fejlesztése lett. A GPT-4o és a speciális o1 modellek megjelenése után a figyelem most a következő generációs nyelvi modellre irányul, amely a pletykák és a vállalat vezetőinek elejtett megjegyzései szerint jelentős előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia képességeiben. De mit tudunk eddig, és mi az, ami csupán spekuláció?
Megéri a gyerekeknek az Amazon új Kindle Colorsoft Kids modelljére váltani?
A fekete-fehér kijelzők hosszú ideje meghatározzák az olvasási élményt, ám az Amazon új színes modellje új lehetőségeket nyit meg a gyerekek előtt. De valóban szükség van-e színes kijelzőre egy e-könyv-olvasóban? És megéri-e az árát az új technológia?
Kettős játszma a chipek körül
A mesterséges intelligencia globális fejlődésének egyik kulcsterülete a csúcstechnológiás chipek gyártása és exportja. Az utóbbi években az Egyesült Államok és Kína között ezen a területen egyre inkább kibontakozó versengés nem csupán technológiai, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír. A közelmúltban az amerikai kormány részben feloldotta a korábban bevezetett korlátozásokat az NVIDIA által gyártott H20 típusú AI-chipek kínai exportjára vonatkozóan. Bár ez a döntés első ránézésre enyhülésnek tűnhet a technológiai blokád szorításában, valójában jóval árnyaltabb képet mutat.