Az Intel gyártási részlegét érintő leépítések híre először a múlt héten látott napvilágot, ám a részletek akkor még nem voltak ismertek. A friss értesülések szerint azonban a helyzet súlyosabb, mint korábban gondolták: a világ egyik legnagyobb chipgyártója 15–20%-os létszámcsökkentést tervez az Intel Foundry (öntödéi gyártás) területén. Ez világszerte több mint 10 000 gyári dolgozót érinthet – írja az OregonLive.
Az elbocsátásokról Naga Chandrasekaran, az Intel Foundry vezetője tájékoztatta a dolgozókat. Elmondása szerint a lépés elkerülhetetlen a vállalat pénzügyi helyzetének stabilizálása érdekében. A döntések üzleti prioritások, egyéni teljesítményértékelések, valamint az alapján születnek, hogy mely projekteket kívánják tovább finanszírozni.
Az Intel 2024. december 28-i adatai szerint világszerte 108 900 főt foglalkoztatott – ez körülbelül 16 000-rel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az Oregon állambeli üzemekben például tavaly 3 000 munkahely szűnt meg, de a régióban így is megmaradt mintegy 20 000 alkalmazott.
Az Intel jelenleg 15 aktív wafergyárat üzemeltet világszerte, 10 különböző helyszínen. Bár a vállalat hivatalosan nem közli, pontosan hány dolgozó tartozik a termelési szférába, becslések szerint a teljes állomány körülbelül fele (kb. 54 450 fő) közvetlenül gyártással vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozik. Ennek alapján a mostani leépítés 8 170–10 890 dolgozót érinthet.
Az Intel nem kínál önkéntes kilépési csomagokat vagy leépítési bónuszokat: célzott, szelektív elbocsátásokkal kívánja megtartani a legértékesebb munkatársakat. A vállalat már tavasszal bejelentette, hogy 2025-ben csökkenteni kívánja a vezetői szintek számát és az adminisztratív terheket. A friss információk szerint ugyanakkor az elbocsátások nem csak a menedzsmentet, hanem a gyártósorokon és azok közvetlen közelében dolgozó technikusokat, gépkezelőket és támogató személyzetet is érinthetik.
Vannak azonban olyan pozíciók, amelyeket nem valószínű, hogy megszüntetnek. Ilyenek például a legmodernebb félvezetőgyártási technológiákon dolgozó mérnökök, vagy azok a technikusok, akik az extrém ultraibolya (EUV) litográfiás eszközöket kezelik. Ezek a munkakörök létfontosságúak a vállalat technológiai előnyének megőrzéséhez.
A leépítések részben az automatizálás előretörésének és a szervezeti átszervezéseknek is betudhatók. Az olyan munkakörök, amelyeket a technológiai fejlődés vagy a racionalizálás feleslegessé tett, különösen veszélyeztetettek. Bár a nem alapvető fontosságú feladatok megszüntetése csökkentheti a költségeket, ezzel párhuzamosan nőhet a megmaradt dolgozókra nehezedő nyomás, ami a morál romlásához, lassabb problémamegoldáshoz és végső soron termeléskieséshez is vezethet.
Az Intel hosszú távú fejlesztési terveihez kapcsolódó állami és szövetségi támogatások sorsa is bizonytalanná vált. Bár a cég 7,9 milliárd dollárt nyert el az amerikai CHIPS-törvény keretében – ebből 1 milliárdot már meg is kapott –, a fennmaradó összeg sorsát a Trump-adminisztráció felülvizsgálat alá vette. Emellett Oregon állam is ígért 115 millió dollárnyi támogatást, azonban ennek kifizetése feltételekhez kötött: ha az Intel nem teljesíti a vállalt munkahelyteremtési és adóbevételi célokat, a támogatás elmaradhat.
Összegzésként elmondható: Az Intel drasztikus lépései jól tükrözik a félvezetőipar jelenlegi kihívásait: a technológiai verseny, a gazdasági nyomás és a geopolitikai bizonytalanságok egyaránt komoly hatást gyakorolnak a gyártási stratégiákra. A következő hónapokban derül majd ki, hogy a vállalat hogyan tudja megőrizni versenyképességét a csökkentett létszám mellett.
