Intel új 18A chipgyártási eljárása: mérsékelt előrelépés vagy fordulópont a globális félvezetőiparban?

Intel nemrég publikált részletes műszaki elemzést legújabb, 18A néven ismert gyártástechnológiájáról, amely a vállalat szerint jelentős előrelépést képvisel a teljesítmény, fogyasztás és tranzisztorsűrűség terén. A VLSI 2025 szimpóziumon bemutatott anyag alapján az új gyártási csomópont a korábbi, Intel 3 eljáráshoz képest akár 25%-kal nagyobb sebességet, 36%-kal alacsonyabb energiafelhasználást és körülbelül 30%-kal nagyobb tranzisztorsűrűséget ígér. Bár ezek az értékek önmagukban is figyelemre méltók, az eljárás jelentősége leginkább abban áll, hogy ez az első alkalom évek óta, amikor az Intel valóban versenyképes alternatívát kínálhat a világ vezető chipgyártójával, a tajvani TSMC-vel szemben.

Az új technológia két kulcsfontosságú újításon alapul: a RibbonFET nevű, második generációs gate-all-around (GAA) tranzisztorarchitektúrán, illetve a PowerVia nevű, hátoldali tápellátási rendszer bevezetésén. Ezek együttesen lehetővé teszik, hogy a logikai blokkok kisebb helyet foglaljanak, miközben nő a működési frekvencia, és csökken a hőtermelés. A teljes tranzisztorstruktúra áttervezésének célja nem pusztán a teljesítmény növelése, hanem a gyártás egyszerűsítése is, például az extrém ultraibolya (EUV) litográfiás maszkok számának csökkentésével.

Az Intel 18A gyártási technológia különféle alkalmazásokhoz kínál optimalizált könyvtárakat: nagy teljesítményű és nagy sűrűségű változatokat, eltérő cellamagassággal. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a technológia egyaránt alkalmas legyen PC-khez, szerverekhez vagy akár mesterséges intelligencia-gyorsítókhoz.

A PowerVia hátoldali tápellátás bevezetése különösen figyelemre méltó, mivel ez az első ilyen típusú technológia, amely tömegtermelésre alkalmas. Lényege, hogy a tápvezetékeket nem a chip felső, hanem annak alsó rétegében vezetik el, ami jelentősen csökkenti a jelzavarásokat, valamint növeli a logikai elemek integrációjának hatékonyságát. A PowerVia továbbá csökkenti a feszültségesést, és egyszerűsíti a lapkatervezést – ez utóbbi különösen fontos a fejlett, 3D-s tokozási megoldások, mint például a Foveros esetében. Az Intel belső megbízhatósági tesztjei – köztük extrém hőmérsékleti és páratartalmi stresszvizsgálatok – azt mutatják, hogy a PowerVia stabilan működik hosszú távon is.

A RibbonFET technológia másik fontos újdonsága, hogy pontosan hangolható tranzisztorküszöb-feszültséget kínál, nyolc különböző logikai küszöbértékkel. Ez finomabb kontrollt tesz lehetővé a fogyasztás és a sebesség között, anélkül, hogy a tranzisztorok fizikai méretét módosítani kellene. Ez különösen hasznos, mivel a nanoszálakból álló szerkezetekben a klasszikus technikák már nem alkalmazhatók hatékonyan.

Technológiai szempontból tehát az Intel 18A valóban jelentős újítást képvisel, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezzel az eljárással a vállalat újra egy szintre kerülhet a TSMC következő generációs, 2 nanométeres technológiájával. Ez a pozícióváltás nemcsak technológiai, hanem geopolitikai szempontból is jelentős lehet, különösen egy olyan világban, ahol Tajvan stabilitása egyre inkább kérdésessé válik. Egyes tőkepiaci elemzők szerint a tajvani politikai helyzet alakulása – például egy kínai „karantén” forgatókönyv – drámaian megnövelheti az Intel stratégiai értékét mint alternatív, nyugati gyártási lánccal rendelkező félvezetőóriás.

Az iparági szereplők is fokozott figyelemmel követik az eseményeket. Az Intel több új gyárat épít Arizonában (Fab 52, Fab 62), miközben TSMC is saját létesítményt hoz létre ugyanott. A vállalat stratégiai célja egyre inkább az, hogy ne csak önálló termékeit gyártsa, hanem más cégek számára is bérgyártóként szolgáljon – egyfajta „nyugati TSMC”-ként.

A vállalat pénzügyi vezetése mindemellett szigorúbb szemléletet hirdetett: csak olyan termékek kutatás-fejlesztését folytatják, amelyek legalább 50%-os bruttó haszonkulcsot ígérnek. Ez a fókuszáltabb működés arra utal, hogy az Intel nem pusztán technológiai, hanem működési oldalról is próbálja újrapozícionálni magát.

Összességében az Intel 18A gyártástechnológiája nem forradalom, de komoly és tudatos lépés egy olyan irányba, amely hosszú távon stabilabb alapokra helyezheti a vállalat szerepét a globális félvezetőpiacon. Az eljárás sikerességét nem kizárólag műszaki paraméterei, hanem azok gyakorlati alkalmazhatósága, ipari elfogadottsága és a gyártás gazdaságossága fogja meghatározni. A következő időszakban az is kiderül majd, hogy a Panther Lake és Clearwater Forest processzorok mennyire tudják kihasználni az új platform adta lehetőségeket – és hogy mindez elegendő-e ahhoz, hogy az Intel valóban visszatérjen a globális technológiai élvonalba. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
A Neuralink riválisai már a klinikán vannak – Európa válasza Musk agychipjeire
Miközben a Szilícium-völgy hangos az agy-számítógép interfészek (BCI) körüli felhajtástól, a figyelem gyakran egyetlen, nagy visszhangot keltő névre összpontosul: Elon Musk Neuralink nevű cégére. A színfalak mögött azonban Európa csendben, de rendkívül céltudatosan építi saját neurotechnológiai jövőjét. A kontinens startupjai nem csupán követik a trendeket, hanem egyedi, gyakran a gyakorlati gyógyászat és az anyagtudomány felől közelítő megoldásokkal formálják a piacot. Felmerül a kérdés: a harsány amerikai marketing árnyékában képes-e Európa csendes innovációja valódi áttörést hozni és vezető szerepet betölteni ezen a forradalmi területen?
A Zen 5 ereje a professzionális és csúcskategóriás asztali gépekben
Az AMD a 2025 júliusában bemutatott Threadripper 9000 szériával ismételten bebizonyította, hogy a teljesítmény határait folyamatosan feszegetni kell, egy olyan kiélezett küzdelemben, ahol már nem csak az Intellel kell megküzdenie mint versenytárssal. Az új processzorcsalád nem csupán egy egyszerű frissítés; egy alapjaiban újraértelmezett platformot hoz el a professzionális munkaállomások és a kompromisszumokat nem ismerő csúcskategóriás (HEDT) asztali számítógépek piacán. A Zen 5 architektúrára épülő lapkák minden eddiginél több processzormagot, fejlettebb memóriatámogatást és hatalmas I/O sávszélességet kínálnak, új távlatokat nyitva a tartalomgyártók, mérnökök és adatszakértők számára.
Spanyolország lehet Európa új chipközpontja?
Az elmúlt években egyre többször kerültek reflektorfénybe az apró, mégis létfontosságú mikrochipek, amelyek szinte minden modern technológiai eszköz működésének alapját képezik. Az ellátási láncok bizonytalanságai, a geopolitikai feszültségek és a digitalizációs verseny arra késztették az Európai Uniót, hogy saját lábra álljon ezen a stratégiai területen. Ebben a törekvésben Spanyolország ambiciózus szerepre tör: nem csupán részesedni szeretne a növekvő európai chipiparból, hanem akár annak élére is állna. De reális-e ez az elképzelés? Vagy a realitás inkább azt mutatja, hogy Spanyolország szerepe korlátozott marad?
Miért áll le a Samsung a 1.4nm-es chipekkel – és mit jelent ez a jövő telefonjaira nézve?
A Samsung legújabb bejelentései a 1.4 nanométeres chipgyártás késlekedéséről aggasztó következményeket jeleznek előre. Bár elsőre ez csupán egy mérnöki részletkérdésnek tűnhet, a döntés következményei a mobilipar egészére és a Samsung saját chipgyártási stratégiájára is komoly hatással lehetnek. Érdemes megérteni, mit jelent ez valójában, és miért számít, hogy a jövő Exynos chipjei milyen gyártási technológián alapulnak.
Ötször nagyobb számítási teljesítménnyel érkezik a Tesla új FSD chipje
A Tesla következő generációs FSD (Full Self-Driving) chipje, az AI5/HW5, jelentős előrelépést képvisel a vállalat önvezető technológiájának fejlődésében. Bár a korábbi, HW4 néven ismert modell már önmagában is erőteljes teljesítményt kínált, az új chip 2000–2500 TOPS (tera művelet másodpercenként) számítási teljesítményével gyakorlatilag új szintet teremt a járműbe épített mesterséges intelligencia alkalmazások számára. Ez az ötszörös növekedés nem pusztán technikai bravúr, hanem lehetővé teszi, hogy a rendszer bonyolultabb, finomhangoltabb és kevesebb emberi beavatkozást igénylő algoritmusokkal dolgozzon – olyanokkal, amelyek egyre közelebb hozzák a teljesen felügyelet nélküli közlekedés lehetőségét.