Ötször nagyobb számítási teljesítménnyel érkezik a Tesla új FSD chipje

A Tesla következő generációs FSD (Full Self-Driving) chipje, az AI5/HW5, jelentős előrelépést képvisel a vállalat önvezető technológiájának fejlődésében. Bár a korábbi, HW4 néven ismert modell már önmagában is erőteljes teljesítményt kínált, az új chip 2000–2500 TOPS (tera művelet másodpercenként) számítási teljesítményével gyakorlatilag új szintet teremt a járműbe épített mesterséges intelligencia alkalmazások számára. Ez az ötszörös növekedés nem pusztán technikai bravúr, hanem lehetővé teszi, hogy a rendszer bonyolultabb, finomhangoltabb és kevesebb emberi beavatkozást igénylő algoritmusokkal dolgozzon – olyanokkal, amelyek egyre közelebb hozzák a teljesen felügyelet nélküli közlekedés lehetőségét.

A hardver fejlesztése ugyanakkor nem csupán az abszolút teljesítmény növelését célozza. A Tesla megközelítése továbbra is fokozatos: a rendszer csak akkor válik alapértelmezetten önállóvá, ha az bizonyíthatóan biztonságosabban képes működni, mint az emberi sofőr. Ezzel a mércével a vállalat egyértelműen elhatárolódik az egyszerre végrehajtott tömeges frissítésektől – még akkor is, ha a technológia egyes járművek esetében már rendelkezésre áll. A döntés mögött nem csupán technikai vagy piaci megfontolások állnak, hanem egyfajta biztonságközpontú fejlesztési filozófia is.

Az új chip fejlesztése szoros összefüggésben áll az FSD kamerarendszer továbbfejlesztésével is. A frissített érzékelők, amelyek immár időjárásálló kivitelben és integrált fűtéssel készülnek, jelentősen javítják a rendszer észlelési képességeit, különösen szélsőséges környezeti körülmények között. Ez kulcsfontosságú előrelépés, hiszen a kameraalapú észlelés továbbra is az FSD rendszer egyik meghatározó pillére. A Tesla által nemrégiben indított robotaxi kísérleti program – amelyben elsőként HW4 chipes Model Y járművek vesznek részt – jól mutatja, hogy a vállalat nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is vizsgálja új hardverének valós környezetben nyújtott teljesítményét. 

Osszd meg ezt a cikket
A kínai-amerikai robotikai háború
A globális robotikai iparág soha nem látott fordulóponton áll, mivel Kína és az Egyesült Államok egyre intenzívebb versenyt folytatnak a humanoid robotika területén való dominanciaért. Ez több mint technológiai rivalizálás – az ipari automatizálás következő szakaszában a vezető szerepért folyó alapvető küzdelmet testesíti meg. Ahogy Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója fogalmaz: „Mi vagyunk az elsők, de a második és a tizedik helyet kínai vállalatok foglalják el”, ez pontosan tükrözi a kínai gyártási képességekkel és a robotika szektorban betöltött stratégiai pozícióval kapcsolatos mély aggodalmakat.
Realme C61 – Megéri az árát? Vásárlói tapasztalatok és a szakértői vélemények tükrében
A Realme C61 az egyik legújabb belépőszintű készülék a gyártó kínálatában, amely a kedvező ár és a divatos megjelenés kombinációjával próbál hódítani. De vajon mit gondolnak róla azok, akik valóban használják? Ebben a cikkben professzionális tesztelők és vásárlói véleményekre támaszkodva igyekszünk megállapítani, hogy valóban jó vétel-e a Realme C61.
Miért áll le a Samsung a 1.4nm-es chipekkel – és mit jelent ez a jövő telefonjaira nézve?
A Samsung legújabb bejelentései a 1.4 nanométeres chipgyártás késlekedéséről aggasztó következményeket jeleznek előre. Bár elsőre ez csupán egy mérnöki részletkérdésnek tűnhet, a döntés következményei a mobilipar egészére és a Samsung saját chipgyártási stratégiájára is komoly hatással lehetnek. Érdemes megérteni, mit jelent ez valójában, és miért számít, hogy a jövő Exynos chipjei milyen gyártási technológián alapulnak.
 Elsöpri e az ASIC az NVIDIA GPU-kat, hová vezet a mesterséges intelligencia chipforradalma?
A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt évtizedben szorosan összefonódott az NVIDIA nevű vállalat nevével, amely grafikus processzorai (GPU) révén a piac domináns szereplőjévé vált. A mai AI-modellek jelentős része ezekre a GPU-kra épül, és az NVIDIA évtizedes szoftveres ökoszisztémája – különösen a CUDA platform – nélkülözhetetlen eszköze lett a kutatásnak, fejlesztésnek és ipari alkalmazásnak. Ugyanakkor az elmúlt néhány évben a technológiai szektor legnagyobb szereplői – köztük a Google, az Amazon, a Meta és a Microsoft – egyre nagyobb lendülettel fordulnak saját fejlesztésű, célzott feladatokra optimalizált AI-chipek, az úgynevezett ASIC-ek felé.
Intel új 18A chipgyártási eljárása: mérsékelt előrelépés vagy fordulópont a globális félvezetőiparban?
Intel nemrég publikált részletes műszaki elemzést legújabb, 18A néven ismert gyártástechnológiájáról, amely a vállalat szerint jelentős előrelépést képvisel a teljesítmény, fogyasztás és tranzisztorsűrűség terén. A VLSI 2025 szimpóziumon bemutatott anyag alapján az új gyártási csomópont a korábbi, Intel 3 eljáráshoz képest akár 25%-kal nagyobb sebességet, 36%-kal alacsonyabb energiafelhasználást és körülbelül 30%-kal nagyobb tranzisztorsűrűséget ígér. Bár ezek az értékek önmagukban is figyelemre méltók, az eljárás jelentősége leginkább abban áll, hogy ez az első alkalom évek óta, amikor az Intel valóban versenyképes alternatívát kínálhat a világ vezető chipgyártójával, a tajvani TSMC-vel szemben.
 Nanomásodpercek alatt dönt az új AI-chip ami épp most forradalmasítja az orvoslást és a távközlést
Ahogy egyre több eszköz kapcsolódik az internetre, és nő az igény az azonnali, nagy sávszélességet igénylő alkalmazások iránt – ilyenek például a felhőalapú játékok, a videóhívások vagy az okosotthonok –, egyre komolyabb kihívást jelent a vezeték nélküli hálózatok hatékony működtetése. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a vezeték nélküli spektrum – vagyis a rendelkezésre álló frekvenciasáv – korlátozott. A megoldás keresése során a mérnökök egyre inkább a mesterséges intelligenciához fordulnak, ám a jelenlegi rendszerek sokszor lassúak és energiaigényesek. Ezen a helyzeten változtathat egy új fejlesztés, amely az adattovábbítást és -feldolgozást a fénysebességre emeli.

Az elmúlt néhány napban megjelent Linux disztribúció frissítések