A Tesla következő generációs FSD (Full Self-Driving) chipje, az AI5/HW5, jelentős előrelépést képvisel a vállalat önvezető technológiájának fejlődésében. Bár a korábbi, HW4 néven ismert modell már önmagában is erőteljes teljesítményt kínált, az új chip 2000–2500 TOPS (tera művelet másodpercenként) számítási teljesítményével gyakorlatilag új szintet teremt a járműbe épített mesterséges intelligencia alkalmazások számára. Ez az ötszörös növekedés nem pusztán technikai bravúr, hanem lehetővé teszi, hogy a rendszer bonyolultabb, finomhangoltabb és kevesebb emberi beavatkozást igénylő algoritmusokkal dolgozzon – olyanokkal, amelyek egyre közelebb hozzák a teljesen felügyelet nélküli közlekedés lehetőségét.
A hardver fejlesztése ugyanakkor nem csupán az abszolút teljesítmény növelését célozza. A Tesla megközelítése továbbra is fokozatos: a rendszer csak akkor válik alapértelmezetten önállóvá, ha az bizonyíthatóan biztonságosabban képes működni, mint az emberi sofőr. Ezzel a mércével a vállalat egyértelműen elhatárolódik az egyszerre végrehajtott tömeges frissítésektől – még akkor is, ha a technológia egyes járművek esetében már rendelkezésre áll. A döntés mögött nem csupán technikai vagy piaci megfontolások állnak, hanem egyfajta biztonságközpontú fejlesztési filozófia is.
Az új chip fejlesztése szoros összefüggésben áll az FSD kamerarendszer továbbfejlesztésével is. A frissített érzékelők, amelyek immár időjárásálló kivitelben és integrált fűtéssel készülnek, jelentősen javítják a rendszer észlelési képességeit, különösen szélsőséges környezeti körülmények között. Ez kulcsfontosságú előrelépés, hiszen a kameraalapú észlelés továbbra is az FSD rendszer egyik meghatározó pillére. A Tesla által nemrégiben indított robotaxi kísérleti program – amelyben elsőként HW4 chipes Model Y járművek vesznek részt – jól mutatja, hogy a vállalat nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is vizsgálja új hardverének valós környezetben nyújtott teljesítményét.
