Új mágneses jelenséget figyeltek meg – áttörés a jövő adattárolásában

Egy amerikai kutatócsoport a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezetésével egy új, eddig csak elméletben létező mágneses állapotot azonosított, amely jelentős hatással lehet a jövő számítógépes adattároló eszközeire. Az új jelenséget p-hullámú mágnesességnek nevezték el, és elsőként sikerült azt laboratóriumi körülmények között kimutatniuk.

A felfedezés alapjául a nikkel-jodid (NiI₂) nevű anyag szolgált, amelyet a kutatók kétdimenziós kristályos szerkezetben állítottak elő. A mágnesesség ismert két alapvető formája – a ferromágnesesség (mint például hűtőmágnesek esetén) és az antiferromágnesesség (amely mikroszkopikus szinten jelen van, de kívülről nem érzékelhető) – egyfajta keverékeként írható le ez az új állapot.

A kulcs a nikkel atomok úgynevezett spinjeinek spirálszerű elrendeződése volt. A spin az elektronok egyik kvantummechanikai tulajdonsága, amely a mágneses viselkedés alapját képezi. Ebben az anyagban a spinek nem egyszerűen ugyanabba vagy ellentétes irányba állnak be, hanem spirált formáznak, amely lehet balra vagy jobbra csavarodó – hasonlóan ahhoz, ahogy a bal és a jobb kéz egymás tükörképei.

A kutatók azt is kimutatták, hogy egy kis elektromos mező alkalmazásával ez a spirális irány megfordítható, vagyis balmenetes spirál jobbra csavarodóvá alakítható és fordítva. Ez az irányváltás közvetlen hatással van az elektronok spinjére is, vagyis szabályozhatóvá válik, hogy az elektronok milyen spinállapotban haladjanak az anyagon keresztül.

Ez az úgynevezett spintronika alapja: az elektron töltése helyett annak spinjét használják információ tárolására és kezelésére. Az ilyen típusú eszközök jóval gyorsabbak és energiatakarékosabbak lehetnek a hagyományos elektronikus rendszereknél. A MIT kutatója, Qian Song szerint ez az új mágneses állapot az alapja lehet „ultragyors, kompakt, energiatakarékos és nem felejtő mágneses memóriaeszközök” új generációjának.

A kutatás során a csapat apró nikkel-jodid kristályokat készített, majd az anyagot vékony rétegekre bontotta. Ezeket speciális fény segítségével vizsgálták, amellyel sikerült igazolniuk az új mágneses állapot jelenlétét. Ez volt az első alkalom, hogy a p-hullámú mágnesességet közvetlenül is megfigyelték.

A kísérleteket ugyanakkor rendkívül alacsony hőmérsékleten – körülbelül -213 °C-on – kellett elvégezni. Ez jelenleg még akadályt jelent a mindennapi alkalmazásokban, de a kutatók abban bíznak, hogy más anyagokban is sikerül kimutatniuk ezt a jelenséget, akár szobahőmérsékleten is.

A vizsgálatok nemcsak egy újfajta mágnesesség létezését igazolták, hanem egyben megnyitották az utat a jövő energiatakarékos, mágneses alapú számítástechnikai eszközei előtt. A kutatást az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapja, az Energiaügyi Minisztérium és a Légierő Tudományos Kutatási Hivatala is támogatta. 

Osszd meg ezt a cikket
A kínai-amerikai robotikai háború
A globális robotikai iparág soha nem látott fordulóponton áll, mivel Kína és az Egyesült Államok egyre intenzívebb versenyt folytatnak a humanoid robotika területén való dominanciaért. Ez több mint technológiai rivalizálás – az ipari automatizálás következő szakaszában a vezető szerepért folyó alapvető küzdelmet testesíti meg. Ahogy Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója fogalmaz: „Mi vagyunk az elsők, de a második és a tizedik helyet kínai vállalatok foglalják el”, ez pontosan tükrözi a kínai gyártási képességekkel és a robotika szektorban betöltött stratégiai pozícióval kapcsolatos mély aggodalmakat.
Realme C61 – Megéri az árát? Vásárlói tapasztalatok és a szakértői vélemények tükrében
A Realme C61 az egyik legújabb belépőszintű készülék a gyártó kínálatában, amely a kedvező ár és a divatos megjelenés kombinációjával próbál hódítani. De vajon mit gondolnak róla azok, akik valóban használják? Ebben a cikkben professzionális tesztelők és vásárlói véleményekre támaszkodva igyekszünk megállapítani, hogy valóban jó vétel-e a Realme C61.
Xiaomi Redmi 14C a vásárlói vélemények alapján
A Xiaomi Redmi 14C az olcsó okostelefonok szegmensében próbálja meg felvenni a versenyt a vetélytársaival. Papíron figyelemre méltó tulajdonságokat kínál, mint például 120 Hz-es kijelző és 50 megapixeles kamera, de a valódi kérdés az: vajon hogyan teljesít a hétköznapokban? Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogyan vélekednek a tesztelők és mit mondanak azok, akik már használják a készüléket.
Az Apple új képérzékelő szabadalommal sokkolja a versenytársakat
A digitális képalkotás a telefonoknál ha a vásárlóknál nem is mindig, de a tesztek során a figyelem középpontjában van. Nem csoda, hogy a cégek ezen a területen igyekeznek némi fejlődést felmutat, így előfordul, hogy ami ma csúcstechnológiának számít, holnapra már iparági alapkövetelménnyé válhat. Ezen a dinamikusan változó terepen mégis ritka, hogy egy szabadalmi bejegyzés akkora figyelmet kapjon, mint amekkorát az Apple nemrégiben nyilvánosságra került találmánya generált. A "Image Sensor With Stacked Pixels Having High Dynamic Range And Low Noise" című dokumentum ugyanis nem kevesebbet ígér, mint egy új, saját fejlesztésű képérzékelőt, amely a vállalat szerint a jelenleg elérhető legjobb filmes kamerák teljesítményét is meghaladhatja – legalábbis bizonyos szempontból.
Miért áll le a Samsung a 1.4nm-es chipekkel – és mit jelent ez a jövő telefonjaira nézve?
A Samsung legújabb bejelentései a 1.4 nanométeres chipgyártás késlekedéséről aggasztó következményeket jeleznek előre. Bár elsőre ez csupán egy mérnöki részletkérdésnek tűnhet, a döntés következményei a mobilipar egészére és a Samsung saját chipgyártási stratégiájára is komoly hatással lehetnek. Érdemes megérteni, mit jelent ez valójában, és miért számít, hogy a jövő Exynos chipjei milyen gyártási technológián alapulnak.
Forradalmi AI memóriarendszer MemOS
A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) központi szerepet játszanak az általános mesterséges intelligencia (AGI) fejlesztésében, azonban jelenleg jelentős korlátokkal szembesülnek a memóriakezelés terén. A mai LLM-ek működésük során általában a rögzített súlyokba ágyazott tudásra és egy korlátozott kontextusablakra támaszkodnak, ami gátolja őket abban, hogy hosszabb ideig megőrizzék vagy frissítsék az információkat. Bár az olyan megközelítések, mint a visszakereséssel kiegészített generálás (RAG), integrálják a külső tudást, gyakran hiányzik belőlük a memóriára vonatkozó strukturált megközelítés. Ez gyakran olyan problémákhoz vezet, mint a korábbi interakciók elfelejtése, a csökkent alkalmazkodóképesség és a különböző platformok közötti elszigetelt memória. Lényegében a jelenlegi LLM-ek nem kezelik a memóriát tartós, kezelhető vagy megosztható erőforrásként, ami korlátozza gyakorlati hasznosságukat.

Az elmúlt néhány napban megjelent Linux disztribúció frissítések