Forradalmi AI memóriarendszer MemOS

A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) központi szerepet játszanak az általános mesterséges intelligencia (AGI) fejlesztésében, azonban jelenleg jelentős korlátokkal szembesülnek a memóriakezelés terén. A mai LLM-ek működésük során általában a rögzített súlyokba ágyazott tudásra és egy korlátozott kontextusablakra támaszkodnak, ami gátolja őket abban, hogy hosszabb ideig megőrizzék vagy frissítsék az információkat. Bár az olyan megközelítések, mint a visszakereséssel kiegészített generálás (RAG), integrálják a külső tudást, gyakran hiányzik belőlük a memóriára vonatkozó strukturált megközelítés. Ez gyakran olyan problémákhoz vezet, mint a korábbi interakciók elfelejtése, a csökkent alkalmazkodóképesség és a különböző platformok közötti elszigetelt memória. Lényegében a jelenlegi LLM-ek nem kezelik a memóriát tartós, kezelhető vagy megosztható erőforrásként, ami korlátozza gyakorlati hasznosságukat.

Ezekre a kihívásokra válaszul a MemTensor (Shanghai) Technology Co., Ltd., a Shanghai Jiao Tong University, a Renmin University of China és a China Telecom Kutatóintézet kutatói közösen fejlesztették ki a MemOS-t. Ez az újszerű memóriaoperációs rendszer a memóriát alapvető erőforrásként kezeli a nyelvi modellekben. A MemOS egyik kulcsfontosságú eleme a MemCube, egy egységes absztrakció, amely felügyeli a paraméteres, aktivációs és szöveges memóriát. A MemOS elősegíti a strukturált, nyomon követhető és feladatok közötti memóriakezelést, lehetővé téve a modellek folyamatos alkalmazkodását, a felhasználói preferenciák internalizálását és a konzisztens viselkedés fenntartását. Ez jelentős változást jelent, amely az LLM-eket statikus generátorokból dinamikus, fejlődő rendszerekké alakítja, amelyek képesek hosszú távú tanulásra és koordinációra különböző platformokon.

Ahogy az AI-rendszerek egyre összetettebbé válnak, és egyre többféle feladatot, szerepet és adattípust kezelnek, a nyelvi modelleknek túl kell lépniük a puszta szövegértésen, és magukba kell foglalniuk a memória megtartását és a folyamatos tanulást is. A jelenlegi LLM-ek strukturált memóriakezelés terén mutatkozó hiányosságai korlátozzák alkalmazkodási és növekedési képességüket az idő múlásával. A MemOS ezt úgy oldja meg, hogy a memóriát alapvető, ütemezhető erőforrásként kezeli, lehetővé téve a hosszú távú tanulást strukturált tárolás, verziókezelés és egységes memóriahozzáférés révén. A hagyományos képzési módszerekkel ellentétben a MemOS támogatja a folyamatos „memória-képzés” paradigmát, amely elmosja a tanulás és a következtetés közötti különbséget. Ezenkívül irányítási funkciókat is tartalmaz, amelyek biztosítják a nyomon követhetőséget, a hozzáférés-ellenőrzést és a biztonságos felhasználást a fejlődő AI-rendszerekben.

A MemOS-t memóriaközpontú operációs rendszerként tervezték nyelvi modellek számára, amely a memóriát nem csupán tárolt adatokként, hanem a modell kognitív folyamatainak aktív, fejlődő elemeként fogja fel. A memóriát három különálló típusba sorolja: a paraméteres memóriát, amely a modellek súlyaiba előzetes képzés vagy finomhangolás révén kódolt tudást foglalja magában; az aktivációs memóriát, amely az ideiglenes belső állapotokra utal, mint például a KV-cache-ek és a következtetés során használt figyelem-minták; valamint a sima szöveges memóriát, amely szerkeszthető és visszakereshető külső adatokból áll, beleértve a dokumentumokat és a promptokat. Ezek a memóriatípusok egy MemoryCube (MemCube) nevű egységes keretrendszerben működnek együtt, amely mind a tartalmat, mind a metaadatokat magában foglalja. Ez lehetővé teszi a dinamikus ütemezést, verziókezelést, hozzáférés-vezérlést és a memóriatípusok közötti átalakításokat. Ez a strukturált rendszer lehetővé teszi az LLM-ek számára, hogy alkalmazkodjanak, releváns információkat idézzenek fel és hatékonyan fejlesszék képességeiket, túllépve statikus generátorok szerepén.

A MemOS háromrétegű architektúrán működik: az interfészréteg feldolgozza a felhasználói beviteleket és memóriával kapcsolatos feladatokká alakítja őket; az operációs réteg kezeli a különböző memóriatípusok ütemezését, szervezését és fejlődését; az infrastruktúra réteg pedig biztosítja a biztonságos tárolást, a hozzáférés-irányítást és az ügynökök közötti együttműködést. A MemOS-on belüli összes interakciót a MemCubes segíti elő, biztosítva a nyomon követhető, szabályalapú memória műveleteket.

Összefoglalva, a MemOS egy memóriaoperációs rendszer, amely a memóriát az LLM-ek központi és kezelhető komponenseként pozícionálja. A hagyományos modellekkel ellentétben, amelyek elsősorban statikus modell súlyokra és rövid távú futási állapotokra támaszkodnak, a MemOS egységes keretrendszert vezet be a paraméteres, aktivációs és sima szöveges memória kezelésére. Központi eleme a MemCube, egy szabványosított memóriaegység, amely támogatja a strukturált tárolást, az életciklus-kezelést és a feladat-érzékeny memória-bővítést. Ez a rendszer elősegíti a koherensebb érvelést, a jobb alkalmazkodóképességet és a jobb ügynökök közötti együttműködést. A MemOS jövőbeli céljai között szerepel a modellek közötti memóriamegosztás lehetővé tétele, az önfejlődő memóriablokkok fejlesztése és egy decentralizált memóriapiac létrehozása a folyamatos tanulás és az intelligens fejlődés támogatása érdekében. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.