2025 júniusában a Trump család bejelentette a Trump Mobile elnevezésű új mobilkommunikációs márkát, melynek zászlóshajója a T1 nevű okostelefon. A készüléket, illetve a hozzá tartozó mobilcsomagot a Trump Towerben mutatták be, a volt elnök első elnökválasztási kampányának 10 éves évfordulójára időzítve. A projekt célja – legalábbis kommunikációs szinten – az amerikai gyártás és munkahelyteremtés ösztönzése, valamint a hazai technológiai szektor fellendítése.
A T1 telefont a bejelentések szerint az Egyesült Államokban tervezik és készítik, ennek megfelelően a márka az „amerikaiak által amerikaiaknak” készült készülék képét vetíti előre. A készülék hivatalos ára 499 dollár, ami – a közlemények szerint – prémium szolgáltatásokat, hazai ügyfélszolgálatot és amerikai minőséget takar. A marketingkampány hangsúlyosan épít a „Made in USA” ígéretre, valamint a Trump márka hazafias arculatára.
Ugyanakkor független források és iparági elemzők alaposabban megvizsgálták a T1 telefont és annak gyártási hátterét. A megállapításaik szerint a készülék valójában egy meglévő, kínai gyártású modell – nevezetesen a T-Mobile által forgalmazott REVVL 7 Pro – újracsomagolt változata. A T1 valójában nem más, mint a REVVL készülék aranyszínű burkolattal és Trump-szlogenekkel ellátott verziója, némi szoftveres módosítással kiegészítve. A telefon gyártója a kínai Wingtech nevű cég, amely már régóta beszállítója több nagyobb nyugati márkának, köztük a T-Mobile-nak is.
A készülék technikai specifikációi ugyan nem kirívóan gyengék – AMOLED kijelző, 12 GB RAM, 256 GB tárhely, tripla hátlapi kamera és 5000 mAh akkumulátor –, de ezek nem teszik különlegessé a modellt. Az Android 15 rendszerű telefon valójában a középkategóriás mezőnyben versenyez, és hasonló tudású eszközök már jóval alacsonyabb áron is elérhetők a piacon.
A telefonhoz kapcsolódó mobilhálózati szolgáltatás – „The 47 Plan” – 47,45 dollárba kerül havonta, ami az 5G hálózathoz való hozzáférést, nemzetközi hívásokat több mint 100 országba, valamint telemedicina- és autósegélyszolgáltatásokat is magában foglal. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Trump Mobile nem rendelkezik saját hálózati infrastruktúrával, hanem más nagy amerikai szolgáltatók – például az AT&T, T-Mobile és Verizon – hálózatát bérli, vagyis ún. virtuális szolgáltatóként (MVNO) működik.
A projekt kapcsán több kritika is megfogalmazódott. Szakértők szerint a „Made in USA” jelző félrevezető, hiszen sem a hardver, sem a szoftver fejlesztése, sem az összeszerelés nem zajlik az Egyesült Államokban. A hazai „módosítások” kimerülnek a dizájnelemekben és a csomagolásban. Továbbá az is kérdéses, mennyire etikus egy ilyen erősen politikai tartalmú márkát közvetlenül gazdasági célokra felhasználni – különösen úgy, hogy a termék ára magasabb, mint az eredeti modellé, miközben annak értékéhez nem ad hozzá érdemi fejlesztést.
Az is problémásnak tűnik, hogy a Trump Mobile hivatalos kommunikációjában a Trump Organization igyekszik elhatárolódni a közvetlen gyártástól és forgalmazástól. A márkanevet ugyanis licencmegállapodás révén használja a T1 Phone LLC, amely nem tartozik a Trump család tulajdonában álló vállalatcsoporthoz. Mindez tovább bonyolítja a felelősségi viszonyokat, különösen akkor, ha a készülék nem felelne meg a vásárlók elvárásainak vagy minőségi kifogások merülnének fel.
Összességében a T1 telefon körüli vita jól példázza, hogy egy erős politikai márka mögé bújtatott technológiai termék önmagában nem elegendő a piaci sikerhez. A hazafias retorika önmagában nem helyettesíti a valódi innovációt, a transzparens gyártási folyamatokat vagy a tisztességes ár-érték arányt. A vásárlóknak érdemes tájékozottnak maradniuk, és megfontolt döntést hozniuk, különösen akkor, ha a terméket politikai meggyőződésük alapján választanák.
