Elon Musk, a SpaceX, Tesla, Neuralink és xAI alapítója és vezetője egy közelmúltbeli interjúban osztotta meg gondolatait a jövő lehetséges irányairól, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára, az űrbe való terjeszkedésre és az emberiség fejlődésére.
A mesterséges intelligencia hajnala
Musk úgy véli, az intelligencia „ősrobbanásának” nagyon korai szakaszában vagyunk, és meglehetősen közel állunk a digitális szuperintelligencia megjelenéséhez. Szerinte, ha idén nem, akkor jövőre biztosan bekövetkezik ez a mérföldkő. Elképzelése szerint a jövő gazdasága akár ezerszer, vagy milliószor is nagyobb lehet a mainál, feltételezve, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése nem fordul katasztrófába. Kiemelte, hogy az xAI cégük célja egy „maximálisan igazságkereső” mesterséges intelligencia létrehozása, ami szerinte kulcsfontosságú a biztonság szempontjából, mivel az igazságtól való eltérés veszélyessé teheti az AI-t.
A mesterséges intelligencia fejlesztésében az elsődleges elveken alapuló gondolkodásmód (first principles thinking) kulcsszerepet játszik. Musk szerint ez a megközelítés – mely a dolgokat alapvető, axiómatikus elemekre bontja le, majd azokból építkezik – alkalmazható bármely területen, beleértve a szoftver- és hardverfejlesztést is. Példaként említette az xAI szuperszámítógép-klaszterének építését, ahol a „lehetetlennek” tűnő feladatot az épület, energia, hűtés és hálózati kihívásokra bontva, a problémákat egyenként megoldva sikerült megvalósítani. Jelenleg a Grok 3.5 nevű AI modellt fejlesztik, nagy hangsúlyt fektetve az érvelési képességekre.
Az űr meghódítása és a multi-planetáris faj
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése Musk szerint megköveteli az űr meghódítását, mivel egy multi-planetáris fajjá válás drámaian megnöveli a civilizáció vagy a tudatosság, illetve az intelligencia várható élettartamát – legyen az biológiai vagy digitális. Ezért tartja rendkívül fontosnak, hogy az emberiség eljusson arra a szintre, ahol egynél több bolygón képes legyen fennmaradni.
Elmondása szerint 2002-ben, miután eladta a PayPal-t, elkezdett azon gondolkodni, miért nem küldött még senki embert a Marsra. A NASA honlapján sem talált erre vonatkozó terveket, ami arra sarkallta, hogy mélyebben beleássa magát a témába. Kezdeti ötlete egy filantróp misszió volt a Marsra, egy "Life to Mars" elnevezésű projekt keretében, melynek célja egy kis üvegház elküldése lett volna magokkal és tápláló zselével. Ezzel akarta inspirálni a NASA-t és a nagyközönséget.
A Marsra jutás útját vizsgálva Musk azonban rájött, hogy a probléma nem az akarat hiánya, hanem, hogy a meglévő technológiákkal ez túl drága, sőt, a NASA költségvetését is meghaladó vállalkozás lenne. Ekkor döntött úgy, hogy megalapítja a SpaceX-et. A cég célja a rakétatechnológia olyan szintre fejlesztése, hogy embereket tudjanak küldeni a Marsra. Az első három SpaceX kilövés kudarccal végződött, és Musk becslése szerint kevesebb mint 10%, talán mindössze 1% esélyt látott a sikerre. Ennek ellenére kitartott, mondván, egy kis esély is jobb, mint a nulla. Azután, hogy a negyedik Falcon rakéta sikeresen fellőtt, és a NASA szerződést ítélt nekik az űrállomás utánpótlására, a SpaceX megmenekült.
A SpaceX megmenekülésével a technológiai akadályok elhárulni látszanak. Musk számára azonban még mindig van egy aggasztó dolog a háttérben és ez nem más mint a Fermi paradoxon, azaz hogy miért nem találkoztunk még idegenekkel. Ennek oka szerinte az lehet, hogy az intelligencia rendkívül ritka, és talán mi vagyunk az egyetlenek ebben a galaxisban. Ebben az esetben a tudatos intelligencia egy apró gyertya a hatalmas sötétségben, és mindent meg kell tennünk, hogy ez a gyertya ne aludjon ki. A multi-planetáris fajjá válás, vagy a tudatosság multi-planetárissá tétele, jelentősen növeli a civilizáció várható élettartamát. Ez a következő lépés azelőtt, hogy más csillagrendszerekbe utaznánk. Miután legalább két bolygón jelen vagyunk, ez egyfajta kényszerítő erőt jelent az űrrepülés fejlesztésére, ami végső soron a tudatosság csillagok felé való terjeszkedéséhez vezet.
Felvetette, hogy a Fermi-paradoxon talán azt is diktálja, hogy amint egy civilizáció elér egy bizonyos technológiai szintet, elpusztítja önmagát. Az emberiségnek el kell kerülnie a potenciális veszélyeket, melyek egyike a globális termonukleáris háború.
A jövő kihívásai és lehetőségei
Musk szerint a jövőben a robotika kulcsszerepet játszik majd, előrejelzése szerint száz év múlva már jóval több humanoid robot lesz, mint ember talán ötször vagy tízszer több. Az ehhez vezető úton azonban még számos dolgot fejleszteni kell. Ezzel kapcsolatban kiemelte a Neuralink projektet, amelynek célja az emberi és gépi bemeneti/kimeneti sávszélesség korlátainak áthidalása, ami lehetővé tenné a közvetlen agy-számítógép interfészt, drámaian megnövelve az emberi képességeket. Szerinte a digitális szuperintelligencia megjelenése előtt kell ennek megvalósulnia, hogy segítsen jobban megérteni a mesterséges intelligenciát.
Zárásként Elon Musk arra buzdította a fiatal mérnököket, hogy legyenek minél hasznosabbak embertársaik számára, és folyamatosan törekedjenek a szuperigaz mesterséges intelligencia létrehozására. Reményei szerint az AI segíthet megérteni az univerzum természetét, választ adhat olyan alapvető kérdésekre, mint az idegen civilizációk létezése, az univerzum keletkezése és vége, vagy arra, hogy vajon egy szimulációban élünk-e.
