A Biden-kormányzat szigorítja a mesterséges intelligencia chipek exportellenőrzését

Washington, D.C. — A Biden-kormányzat új, szigorú exportellenőrzési szabályozást jelentett be a fejlett mesterséges intelligencia (MI) chipek kapcsán, amely a kritikus amerikai technológiák védelmét célozza, különös tekintettel az ellenséges nemzetekkel szembeni korlátozásokra. Az intézkedések célja a nemzetbiztonság megerősítése, ám egyes iparági szereplők figyelmeztetnek az innovációra és a gazdasági versenyképességre gyakorolt lehetséges negatív hatásokra.

Új globális engedélyezési rendszer lép életbe

Az új szabályozás értelmében a fejlett MI chipek exportja szigorúbb ellenőrzés alá kerül. Az Egyesült Államok húsz szövetséges nemzet számára biztosít korlátlan hozzáférést, míg a nem szövetséges országok csak engedéllyel vásárolhatnak korlátozott mennyiséget. Az ellenséges nemzetek gyakorlatilag teljesen el vannak zárva az amerikai technológiai hozzáféréstől.

Gina Raimondo kereskedelmi miniszter kiemelte, hogy az intézkedések célja az Egyesült Államok vezető szerepének megőrzése az MI-technológia terén. „Ahogy a mesterséges intelligencia fejlődik, a nemzetbiztonságunkat fenyegető kockázatok egyre nőnek. Egyensúlyt kell teremtenünk a gazdasági érdekek és a nemzetbiztonság között” – nyilatkozta.

Kiemelt területek: MI súlyok és nyílt forráskód

A szabályozás új elemként az MI modellek kulcsfontosságú súlyaira is kiterjed, amelyeket eddig kevésbé érintettek a korlátozások. Ezek az adatok meghatározóak a képzett MI rendszerek működésében, így a hozzáférésük korlátozása csökkentheti az ellenséges nemzetek technológiai fejlettségét. Bár a nyílt forráskódú modellek továbbra is mentesülnek a szabályozás alól, a nem megbízható szereplők részére történő adatszolgáltatás korlátozása hangsúlyosabbá vált.

Iparági aggodalmak: Innováció és versenyképesség

Az új szabályozás nem aratott osztatlan sikert. Az olyan nagy chipgyártók, mint az NVIDIA, arra figyelmeztetnek, hogy az exportkorlátozások veszélyeztethetik az Egyesült Államok globális technológiai pozícióját. A kritikusok attól tartanak, hogy a szabályozás nem kívánt következményekkel járhat, például akadályozhatja a videojáték-ipar, az orvosi kutatás és az oktatás terén történő innovációt.

A Kereskedelmi Minisztérium azonban megkísérelte csökkenteni a szigorítások hatását. Egyetemek és kutatóintézetek például legfeljebb 1700 GPU-t vásárolhatnak engedély nélkül, és egyes szervezetek bővített vásárlási jogot is kaphatnak, amennyiben megfelelnek a szigorú biztonsági követelményeknek.

Hosszabb távú hatások és következő lépések

A szabályok 120 napos nyilvános véleményezési időszakot tartalmaznak, amely alatt a kormányzat további finomhangolásokat végezhet. Az adminisztráció emellett szorgalmazza a szövetséges nemzetekkel való együttműködést az exportellenőrzések harmonizálása érdekében.

A szabályozási váltás rávilágít a mesterséges intelligencia jövőbeli gazdasági és katonai jelentőségére. Az Egyesült Államok számára a technológiai előny megőrzése kulcsfontosságú, különösen a Kínával folytatott versenyben, ahol az amerikai fejlesztések akár 18 hónappal is megelőzik a riválisokat.

A Biden-kormányzat lépései ugyanakkor vitát generáltak arról, hogy milyen mértékben érdemes korlátozni a technológia elérhetőségét a nemzetbiztonság érdekében anélkül, hogy ezzel az innováció és gazdasági fejlődés kerüljön veszélybe. Ez az új szabályozás nemcsak az adminisztráció örökségére, hanem a mesterséges intelligencia globális szabályozásának jövőjére is jelentős hatással lehet.   

Osszd meg ezt a cikket
Mesterséges intelligencia a hálózat irányításban és karbantartásban
Az Ericsson nemrég bemutatta a 2025-re vonatkozó stratégiai terveit a Mobile World Congress 2025 (MWC25) keretében. Az itt ismertetett elképzelések azért különösen érdekesek, mert jól mutatják, miként épül be a mesterséges intelligencia olyan ipari folyamatokba, amelyek mindennapi életünket érintik, ám addig rejtve maradnak, amíg zökkenőmentesen működnek.
GTC 2025: Az NVIDIA Blackwell chipeken alapuló szerverei és a DGX Station
A 2009 óta megrendezett GTC (GPU Technológiai Konferencia) idén március 17 és 21 között kerül megrendezésre az NVIDIA által. A konferencia célja hogy bemutassa a legújabb fejlesztéseket és elősegítse a különböző iparágak közötti együttműködést és további fejlesztéseket, így többnyire fejlesztők, kutatók, technológiai vezetők vesznek részt rajta. Az NVIDIA CEO-ja Jensen Huang egy ideje emlegeti, hogy a vállalatok a jövőben token gyárrá változnak, ami alatt azt érti, hogy minden létező munkafolyamat mesterséges intelligencia által támogatott lesz. Ebben jelenleg nagy szerepet játszanak a nagy szerverek, de az AI integráció egyre inkább lecsorog majd a személyi számítógépek szintjére és a jövőben olyan számítógépek, laptopok lesznek amelyek megfelelő hardverrel rendelkeznek, ahhoz hogy akár nagy nyelvi modelleket futtassanak a háttérben. Erre azért van szükség mert a programozók, mérnökök és szinte mindenki mesterséges intelligencia által asszisztált munkát fog végezni.
A humanoid robotok sorozatgyártására készül a Figure AI
A mestergséges intelligencia és a robotika robbanásszerű fejlődése napjaink egyik legizgalmasabb iparágává tette a humanoid robotok fejlesztését, melyek célja, hogy a mindennapi munkahelyeken – például a gyártósorokon, raktárakban és logisztikai központokban – kiegészítsék vagy akár részben átvegyék az emberi munkát. A Figure AI nevű vállalat nemrég bemutatta a BotQ nevű, nagy sorozatgyártásra optimalizált üzemét, ahol hamarosan tízezres volumenben indul meg a termelés.
Kétszeres gyorsulást hoz az új PCIe 6.0 SSD technológia
A Micron és az Astera Labs együttműködésében a DesignCon 2025 keretében bemutatták a világ leggyorsabb PCIe 6.0 SSD-jét. Bár a termék még nem piacképes, de érdemes megvizsgálni a technológia alapjait és a jövőbeli kilátásokat.