Trump megválasztása után néhány hónappal Európa végre lassan ébredezni látszik. Bár még erősen kérdéses, hogy ez az ébredezés végül konkrét eredményekkel párosul e majd, de már hallani néhány ígéretes kezdeményezésről, amely legalábbis elviekben pozitív változásokat vetíthet előre. A jó hír az, hogy ezek a kezdeményezések nem csak politikai oldalról, hanem különböző üzleti szereplők felől is jönnek. A kezdeményezések bár eltérő megközelítést alkalmaznak de a céljuk egyezik abban, hogy egyre inkább a belső fogyasztás felé törekednek.
Az EU OS
Az egyik ilyen kezdeményezésről talán mondhatjuk, hogy a brüsszeli bürokrácia felől érkezik, hiszen a kezdeményező Robert Riemann a Technológiai és Adatvédelmi Osztály „Digitális átalakulás” ágazatának vezetője Brüsszelben. Riemann végzettsége szerint informatikus és honlapja szerint rajong a nyílt forráskódú szabad szoftverekért. Így talán nem csoda, hogy egy olyan nyílt forráskódú operációs rendszer megteremésére tett javaslatot, amely kellően moduláris felépítésű ahhoz, hogy a különböző európai országok, szervezetek saját igényeik szerint alakítsák, miközben megőrzik annak közös alapját.
Az általa elindított projekt, még kezdeti fázisban, így nincs részletesen kidolgozva, hogy hogyan is nézne ki ez az egész, de az alap ötlet az hogy nem új operációs rendszert hoznának létre, hanem a Fedora Linux disztribúciót vennék alapul KDE Plasma asztali környezettel. Később ez az elképzelés is akár változhat, hiszen jelenleg igazából egy koncepciópróba megvalósítása a cél, amelyből aztán egyrészt lehet tanulni és levonni a következtetéseket másrészt az egyes szektorok bevonásával tovább lehet gondolni az alapötletet.
Az ötlet alapfilozófiája mindenképpen dicséretre méltó, hiszen az a „közpénz, közkód” alapelvet vallja. Azaz ha már közpénzből valósul meg akkor annak kódja legyen licencdíjmentesen közkincs, elősegítve ezzel az innovációt és csökkentve az anyagi terheket.
Miután a tervet több Linuxal foglalkozó Youtube csatorna és blogger is felkapta élénk vita alakult ki, érdekes módon nemcsak az EU-n belül hanem világszerte, számos Linux rajongó érezte úgy, hogy érdemes ezen a projekten gondolkozni. Egyesek kritizálták a Fedora használatát mint alapszoftvert, hiszen az egy amerikai vállalat Red Hat terméke, és mint ilyen nem igazán tükrözi az európai identitást. Egyesek a Debian-t javasolják kiindulási alapnak, annak stabilitása miatt, bár a Debian is eredendően az USA-hoz köthető, míg mások pont emiatt inkább az openSUSE felé hajlanának, ami abból a szempontból valóban jó választás, hogy az legalább európai. Érdekes módon viszonylag kevesen dobták be Linux Mint-et, ami szintén európai ráadásul nagyon felhasználóbarát és emiatt rendkívül népszerű is.
Akárhogyan is alakul később az EU OS egy rendkívül jó és ambiciózus kezdeményezés, amely Európa digitális szuverenitása szempontjából előrelépés volna. Én mindenképpen örülnék egy olyan megoldásnak, amely legalább a közintézményeket nyílt forráskódú szoftverek felé terelné, kiszorítva ezzel a nem európai nagyvállalatokat és növelve ezzel az átláthatóságot.
Az EuroStack
Az EU OS-től eltérően az EuroStack egy nem termékspecifikus iparpolitikai kezdeményezés. Célja, hogy egy szuverén európai ökoszisztémát hozzon létre azáltal, hogy támogatják az európai készítésű szoftverek, technológiai megoldások használatát. Ösztönözni kívánják, hogy a különböző gazdasági szereplők beruházásaik legalább egy részét úgy tegyék meg, hogy európai termékeket vásároljanak. Elősegítve ezzel az európai vállalkozói szellem megőrzését, versenyképességét és nem utolsósorban, hogy megakadályozzák a tehetségek elvándorlását.
Az ötlet eredeti megalkotói között olyan neves személyek szerepelnek, mint Audrey Tang (Tajvan korábbi digitális minisztere), Meredith Whittaker (a Signal elnöke), Francesca Bria, Cristina Caffarra, Alexandra Geese és Kai Zenner európai parlamenti képviselők. Az ötlet több konferencián is kibontakozott, például a 2023 decemberi Európai Parlamentben tartott digitális szuverenitásról szóló konferencián, valamint a 2024 májusában Brüsszelben megrendezett rendezvényen, ahol a nagy technológiai szabályozáson túlmutató közérdekű digitális innováció állt a középpontban.
Az „EuroStack” egy széles körű, független mozgalom, amely nem képvisel semmiféle lobbiérdeket. Tagjai önkéntesen járulnak hozzá ötleteikkel és tartalmukkal annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Bizottság „megtegye a helyes dolgot” Európa érdekében. A legnagyobb problémát abban látják, hogy Európában jelenleg nehéz finanszírozáshoz jutni, így sokan elvándorolnak például az USA-ba, ahol a sokkal jobb befektető környezet miatt, és tegyük hozzá a sokkal kisebb bürokrácia miatt, lényegesen könnyebb vállalkozni.
Az anti Davos
Az EuroStack kezdeményezői köztük főként Cristina Caffarra az ügy előmozdítása érdekében Brüsszelben évente megrendezendő konferenciát hoztak létre. Caffara versenyjogászként korábban olyan nagyvállalatoknak dolgozott, mint a Microsoft és az Apple, de később felismerte, hogy az amerikai és kínai tech-óriások hatalma veszélyezteti az európai gazdasági és digitális szuverenitást. Úgy véli, hogy a jelenlegi uniós szabályozások (pl. DMA és DSA törvények) nem elegendőek a helyzet kezelésére, mivel a nagyvállalatok ügyesen kijátsszák a rendszert. Így lassan a Brüsszelben megrendezett konferenciák célja a nagy technológiai vállalatok hatalmának megtörése és Európa technológiai függetlenségének előmozdítása lett és mint ilyen az anti Davos-ként híresült el, mintegy ellenpólusaként a davosi Világgazdasági Fórumnak, ahol pont ezek a nagyvállalatok rendeznek tanácskozást minden évben.
Az anti Davos konferencián vállalkozók, akadémikusok, és politikusok vesznek részt, hogy előmozdítsák a nagyvállalatok szabályozását és elérjék, hogy a beruházások Európán belül az európai ipari szereplők felé áramoljanak. Jelszavuk a „Buy European” azaz vásárolj európait.
A csoport tisztában van a realitásokkal, Kína és az USA jelenleg megkerülhetetlen szereplők, így jelenleg a cél az, hogy a központi beruházások során legalább 30%-ot európai technológiákra kelljen költeni. De nem csak a politikai szereplőket, hanem a vállalkozókat is arra szeretnék ösztönözni, hogy hasonlóan járjanak el. Meglátásuk szerint ez már jó kezdet lehet ahhoz, hogy az európai startupok, vállalkozások több megrendeléshez jussanak, ezáltal megerősödhessenek és jobb termékeket tudjanak gyártani. Mivel Európa leginkább mesterséges intelligenciában és különböző digitális technológiákban a legkiszolgáltatottabb a nem európai székhelyű nagyvállalatoknak , így elsősorban erre a szektorra koncentrálnak.
Én mindenképpen örülnék, hogy ha az informatika területén Európa megerősödne és versenyképesebbé válna. Úgy gondolom, hogy ehhez biztosan hozzájárulna az ha lenne piaca az európai megoldásoknak, de azt is gondolom, hogy ennek nem mindig anyagi okai vannak. Számos olyan interjút hallottam Európából az USA-ba vándorolt programozóktól, hogy azért volt szükség arra, hogy elmenjenek, mert egész egyszerűen nagyon komoly bürokratikus akadályokba futottak bele, amikor főként mesterséges intelligencia területén vállalkozást akartak létrehozni. Nagyon remélem, hogy ezen területen is lesz előrelépés a jövőben.
