TxGemma – Új nyílt modell a gyógyszerfejlesztében

A gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb kihívása a klinikai fázisokon túl vezető készítmények megtalálása, hiszen a jelöltek 90%-a már az első vizsgálati szakaszban kudarcot vall. Ebben a kontextusban jelent áttörést a TxGemma, egy olyan nyílt modellgyűjtemény, melyet a Google DeepMind Gemmájára és a modern, könnyű nyílt modellek családjára építve fejlesztettek ki. A TxGemma célja, hogy a nagy nyelvi modellek erejét kihasználva javítsa a terápiás felfedezés hatékonyságát, az ígéretes célpontok azonosításától egészen a klinikai vizsgálatok kimenetelének előrejelzéséig.

A TxGemma a Tx-LLM utódja

Tavaly októberben mutatták be a Tx-LLM-et, mely számos terápiás feladatra lett kiképezve a gyógyszerfejlesztési folyamatban. A modell nagy érdeklődést váltott ki, ezért a fejlesztők azonnal nyitottak voltak a felhasználói visszajelzések alapján történő finomhangolásra, ebből született meg a TxGemma. A modell három különböző méretben érhető el – 2B, 9B és 27B –, mindegyik esetében megtalálható a „predict” verzió, mely kifejezetten szűk körű terápiás feladatokhoz lett optimalizálva, például egy molekula toxikusságának előrejelzésére vagy annak, hogy képes-e áthaladni a vér-agy gáton.

A TxGemma több millió gyakorlati példán alapszik, amelyek lehetővé teszik a modell számára, hogy különféle feladatokban – osztályozás, regresszió és generálás – kimagasló teljesítményt nyújtson. A legnagyobb, 27B méretű predict verziója szinte minden vizsgált feladatban felülmúlja, vagy legalábbis lépést tart a korábbi Tx-LLM modellel, sőt, számos speciális feladatra optimalizált modellel szemben is jobb eredményt ér el. A részletes teljesítményadatok alapján a TxGemma 66 feladatból 64 esetében hasonló vagy jobb eredményt produkált, 45 feladatban pedig jobb volt mint a korábbi modell.

Chat képességek és további finomhangolási lehetőségek

A fejlesztők nemcsak a nyers előrejelző képességekre helyezték a hangsúlyt, hanem chat képességeket is integráltak a modellekbe. Így lehetővé teszik a modellek számára, hogy összetett kérdésekre válaszoljanak, megindokolják döntéseiket, és többlépcsős beszélgetések során adják vissza a szükséges információkat. Egy kutató akár azt is megkérdezheti a rendszertől, hogy egy adott molekula miért lett mérgezőnek osztályozva, és a modell a molekula szerkezetére hivatkozva alátámaszthatja a válaszát.

A TxGemma kiadása nem csak egy végterméket, hanem egy testre szabható platformot kínál a fejlesztők és kutatók számára. A mellékelt Colab notebook segítségével könnyedén finomhangolható a modell a saját terápiás adatok és feladatok alapján – például a klinikai vizsgálatok során előforduló nemkívánatos események előrejelzésére. Továbbá, a TxGemma integrálható az Agentic-Tx rendszerrel, amely 18 speciális eszközt foglal magába, beleértve a PubMed, Wikipedia keresést, valamint molekuláris, gén- és fehérjeeszközöket. Ez a megoldás segít összekapcsolni a hétköznapi kutatási munkafolyamatokat az ágensrendszerek által nyújtott, több lépcsős következtetés lehetőségeivel.

Elérhetőség

A TxGemma a Vertex AI Model Gardenben és a Hugging Face platformon érhető el, így minden érdeklődő betekintést nyerhet a rendszer működésébe, kipróbálhatja a következtetési és finomhangolási funkciókat, illetve az Agentic-Tx által kínált komplex munkafolyamatokat. Nyílt modellként a TxGemma további fejlesztésre ad lehetőséget, hiszen a kutatók saját adataik felhasználásával alakíthatják azt az adott terápiás fejlesztési igényeknek megfelelően.

A TxGemma megjelenése új fejezetet nyithat a gyógyszerkészítmények fejlesztésében, jelentősen lerövidítve a laboratóriumtól a betegágyig tartó folyamatot és csökkentve a fejlesztési költségeket. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Ilyen lesz a Google Pixel 10, de vajon mindent tudunk már róla?
A Google Pixel sorozat, amely letisztult szoftveréről és kiemelkedő fotós képességeiről ismert, idén a 10. generációjához érkezik. A hivatalos, augusztus 20-ra várt bemutató előtt már most rengeteg információ és pletyka kering az interneten, amelyek egy olyan készülékcsaládot körvonalaznak, amely talán nem a külsőségekben, hanem a motorháztető alatt hoz el valódi, kézzelfogható újításokat a felhasználók számára. De vajon elegendőek-e ezek a fejlesztések ahhoz, hogy a Pixel 10 kiemelkedjen a zsúfolt piacról?
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.