Miért nem egyértelmű az út az általános mesterséges intelligenciához?

Az általános mesterséges intelligencia (AGI) elérése évtizedek óta az emberi technológiai fejlődés egyik legambiciózusabb célja. Azonban a vezető iparági szakértők – köztük a Microsoft AI-vezérigazgatója, Mustafa Suleyman, és az OpenAI vezére, Sam Altman – között sincs teljes egyetértés abban, hogy mikor és hogyan érhetjük el ezt a mérföldkövet. A nézeteltérések nemcsak a technológiai útvonalakat, hanem az AGI jelentőségét is érintik.

A jelenlegi hardverek és az időzítés kérdése

Sam Altman szerint az AGI akár már a mai hardvereken is megvalósítható lehet, míg Mustafa Suleyman ezzel szkeptikus. Egy nemrégiben adott interjúban Suleyman azt mondta, hogy az AGI valószínűleg csak 5-10 év múlva válhat valóra, és ehhez a jelenlegi számítási infrastruktúra több generációnyi fejlődése szükséges.

„Nem hiszem, hogy ez [Nvidia] GB200-asokkal megoldható” – „A következő öt generáció technológiai előrelépése szükséges lehet, ami akár 10 évig is eltarthat.”

Suleyman szerint a bizonytalanság hatalmas, ezért óvatosságot javasol a túlzottan optimista kijelentésekkel kapcsolatban.

Mi az AGI, és mitől különbözik a szingularitástól?

A két vezető között nemcsak az időzítésben, hanem az AGI definíciójában is különbség van. Suleyman az AGI-t úgy határozza meg, mint egy általános célú tanulási rendszert, amely képes emberi szinten teljesíteni különböző tudást igénylő munkákban. Azonban hangsúlyozza, hogy ez nem egyenlő a szingularitással – azzal az önfejlesztő, exponenciálisan gyorsuló intelligenciával, amely túlszárnyalja az emberi képességeket.

„Számomra az AGI egy olyan rendszer, amely képes jól teljesíteni emberi szintű képzési környezetekben. Ez nem vezet feltétlenül szingularitáshoz”

Ez az eltérő nézőpont arra is rávilágít, hogy míg Altman szerint az AGI hamarabb érkezhet, mint sokan gondolják, Suleyman inkább a technológia hasznos és felelős felhasználására helyezi a hangsúlyt.

Az AGI és a mindennapi élet

Altman úgy véli, hogy az AGI „kevésbé lesz fontos”, mint ahogyan azt sokan gondolják. Véleménye szerint a mesterséges intelligencia rendszerek fejlődése fokozatosan fogja átalakítani a világot, nem pedig egy drámai fordulópontként. Suleyman ezzel szemben úgy látja, hogy a legnagyobb kihívás nem az AGI létrehozása, hanem annak biztosítása, hogy a technológia valóban az embereket szolgálja.

„Az én motivációm az, hogy olyan AI-rendszereket építsünk, amelyek hasznosak és felelősek az emberek számára, nem pedig egy elméleti szuperintelligenciát keressünk”

Feszültség a Microsoft és az OpenAI között

A két vállalat közötti együttműködés új szintre emelte az AI-fejlesztést, azonban Suleyman is elismerte, hogy a partnerségek természetüknél fogva feszült helyzeteket eredményezhetnek.

„Minden partnerségben van feszültség. Ez egészséges és természetes” – nyilatkozta. Ugyanakkor hozzátette, hogy a Microsoft és az OpenAI közötti kapcsolat idővel fejlődhet, alkalmazkodva a technológiai és piaci igényekhez.

Merre Tovább?

Az AGI fejlődése kétségtelenül az emberiség egyik legizgalmasabb technológiai kihívása. A kérdés azonban nemcsak az, hogy elérhetjük-e, hanem az is, hogy milyen formában és célból tesszük ezt. Az olyan vezetők, mint Suleyman és Altman, eltérő perspektívái nem gyengítik, hanem gazdagítják a párbeszédet, amely segít a felelős és hasznos mesterséges intelligencia kialakításában. Az AGI nem csupán a technológiáról szól – hanem arról is, hogy hogyan használjuk azt a jövőnk érdekében.

Osszd meg ezt a cikket
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.
Felfokozott a várakozás GPT-5 megjelenése kapcsán, de mégis mire kell számítanunk?
Az OpenAI következő nyelvi modellje, a GPT-5, az elmúlt hónapok egyik legjobban várt technológiai fejlesztése lett. A GPT-4o és a speciális o1 modellek megjelenése után a figyelem most a következő generációs nyelvi modellre irányul, amely a pletykák és a vállalat vezetőinek elejtett megjegyzései szerint jelentős előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia képességeiben. De mit tudunk eddig, és mi az, ami csupán spekuláció?
A mesterséges intelligencia végleg kinyírja a vírusirtókat?
A szakmai diskurzus egyre gyakrabban tér ki arra a kérdésre, vajon az MI alkalmas lehet-e arra, hogy a kiberbűnözés eszközévé váljon. Bár a médiában időnként túlfűtött állítások is megjelennek, a valóság ennél összetettebb, és megértése árnyalt megközelítést igényel.
Milyen böngészőt készít az OpenAI – és miért érdemes odafigyelni rá?
Az internetes böngészők évtizedek óta ugyanarra az alaplogikára épülnek: a felhasználó beírja, amit keres, majd linkeket követve, oldalak között navigálva próbál eljutni a kívánt információig vagy szolgáltatáshoz.
Hol tart ma valójában a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia fejlesztése az elmúlt években látványos és gyakran lenyűgöző eredményeket produkált. Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, képesek természetes nyelvű szövegeket generálni, problémákat megoldani és sokszor az emberi teljesítményt is meghaladni különféle feladatokban. Ugyanakkor egyre több neves kutató és technológiai vezető – köztük John Carmack és François Chollet – hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül jelentik az általános mesterséges intelligencia (AGI) közeledtét. A színfalak mögött most új típusú problémák és kérdések kerültek a figyelem középpontjába, amelyek messze túlmutatnak a puszta teljesítményen.