Miért nem egyértelmű az út az általános mesterséges intelligenciához?

Az általános mesterséges intelligencia (AGI) elérése évtizedek óta az emberi technológiai fejlődés egyik legambiciózusabb célja. Azonban a vezető iparági szakértők – köztük a Microsoft AI-vezérigazgatója, Mustafa Suleyman, és az OpenAI vezére, Sam Altman – között sincs teljes egyetértés abban, hogy mikor és hogyan érhetjük el ezt a mérföldkövet. A nézeteltérések nemcsak a technológiai útvonalakat, hanem az AGI jelentőségét is érintik.

A jelenlegi hardverek és az időzítés kérdése

Sam Altman szerint az AGI akár már a mai hardvereken is megvalósítható lehet, míg Mustafa Suleyman ezzel szkeptikus. Egy nemrégiben adott interjúban Suleyman azt mondta, hogy az AGI valószínűleg csak 5-10 év múlva válhat valóra, és ehhez a jelenlegi számítási infrastruktúra több generációnyi fejlődése szükséges.

„Nem hiszem, hogy ez [Nvidia] GB200-asokkal megoldható” – „A következő öt generáció technológiai előrelépése szükséges lehet, ami akár 10 évig is eltarthat.”

Suleyman szerint a bizonytalanság hatalmas, ezért óvatosságot javasol a túlzottan optimista kijelentésekkel kapcsolatban.

Mi az AGI, és mitől különbözik a szingularitástól?

A két vezető között nemcsak az időzítésben, hanem az AGI definíciójában is különbség van. Suleyman az AGI-t úgy határozza meg, mint egy általános célú tanulási rendszert, amely képes emberi szinten teljesíteni különböző tudást igénylő munkákban. Azonban hangsúlyozza, hogy ez nem egyenlő a szingularitással – azzal az önfejlesztő, exponenciálisan gyorsuló intelligenciával, amely túlszárnyalja az emberi képességeket.

„Számomra az AGI egy olyan rendszer, amely képes jól teljesíteni emberi szintű képzési környezetekben. Ez nem vezet feltétlenül szingularitáshoz”

Ez az eltérő nézőpont arra is rávilágít, hogy míg Altman szerint az AGI hamarabb érkezhet, mint sokan gondolják, Suleyman inkább a technológia hasznos és felelős felhasználására helyezi a hangsúlyt.

Az AGI és a mindennapi élet

Altman úgy véli, hogy az AGI „kevésbé lesz fontos”, mint ahogyan azt sokan gondolják. Véleménye szerint a mesterséges intelligencia rendszerek fejlődése fokozatosan fogja átalakítani a világot, nem pedig egy drámai fordulópontként. Suleyman ezzel szemben úgy látja, hogy a legnagyobb kihívás nem az AGI létrehozása, hanem annak biztosítása, hogy a technológia valóban az embereket szolgálja.

„Az én motivációm az, hogy olyan AI-rendszereket építsünk, amelyek hasznosak és felelősek az emberek számára, nem pedig egy elméleti szuperintelligenciát keressünk”

Feszültség a Microsoft és az OpenAI között

A két vállalat közötti együttműködés új szintre emelte az AI-fejlesztést, azonban Suleyman is elismerte, hogy a partnerségek természetüknél fogva feszült helyzeteket eredményezhetnek.

„Minden partnerségben van feszültség. Ez egészséges és természetes” – nyilatkozta. Ugyanakkor hozzátette, hogy a Microsoft és az OpenAI közötti kapcsolat idővel fejlődhet, alkalmazkodva a technológiai és piaci igényekhez.

Merre Tovább?

Az AGI fejlődése kétségtelenül az emberiség egyik legizgalmasabb technológiai kihívása. A kérdés azonban nemcsak az, hogy elérhetjük-e, hanem az is, hogy milyen formában és célból tesszük ezt. Az olyan vezetők, mint Suleyman és Altman, eltérő perspektívái nem gyengítik, hanem gazdagítják a párbeszédet, amely segít a felelős és hasznos mesterséges intelligencia kialakításában. Az AGI nem csupán a technológiáról szól – hanem arról is, hogy hogyan használjuk azt a jövőnk érdekében.

Osszd meg ezt a cikket
Hol tart ma valójában a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia fejlesztése az elmúlt években látványos és gyakran lenyűgöző eredményeket produkált. Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, képesek természetes nyelvű szövegeket generálni, problémákat megoldani és sokszor az emberi teljesítményt is meghaladni különféle feladatokban. Ugyanakkor egyre több neves kutató és technológiai vezető – köztük John Carmack és François Chollet – hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül jelentik az általános mesterséges intelligencia (AGI) közeledtét. A színfalak mögött most új típusú problémák és kérdések kerültek a figyelem középpontjába, amelyek messze túlmutatnak a puszta teljesítményen.
A Rhino Linux új kiadással jelentkezik: 2025.3
A Linux disztribúciók körében főként kétféle szemléletmód terjedt el, vannak a stabil, ritkán frissülő rendszerek biztonságos kiszámíthatósággal, és a naprakész, de időnként kényes egyensúlyon balanszírozó, gördülő kiadású disztribúciók. A Rhino Linux ezt a két ellenpontot próbálja áthidalni, azaz egyszerre próbál naprakész lenni gördülő disztribúcióként, de alapként az Ubuntura épül, hogy megfelelő stabilitást is biztosítson.
A térbeli intelligencia a következő leküzdendő akadály az AGI előtt
Az LLM megszületésével a gépek lenyűgöző képességekre tettek szert. Ráadásul fejlődési sebességük is nagyobb tempóra kapcsolt, nap mint nap jelennek meg újabb modellek, amelyek még hatékonyabbak még jobb képességekkel ruházzák fel a gépeket. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk, ezzel a technológiával még csak most értük el, hogy a gépek képesek egy dimenzióban gondolkodni. A világ amelyben élünk azonban az emberi érzékelés alapján három dimenziós. Egy ember számára nem okoz gondot, hogy megállapítsa, hogy valami egy szék alatt van, vagy mögött, vagy egy felénk repülő labda körülbelül hová fog érkezni. Számos mesterséges intelligencia kutató szerint az AGI azaz a mesterséges általános intelligencia megszületéséhez el kell érni, hogy a gépek három dimenzióban gondolkodjanak, ehhez pedig ki kell fejleszteni a térbeli intelligenciát.
Mi rejlik a Meta mesterséges intelligencia-újjászervezése mögött?
Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója nem először lép merészet, ám ezúttal minden eddiginél átfogóbb átszervezést hajt végre a cég mesterséges intelligenciával foglalkozó részlegeiben. A frissen létrehozott Meta Superintelligence Labs (MSL) névre keresztelt új divízió alá kerül az összes eddigi AI-csapat, beleértve a kutatás-fejlesztést, a termékfejlesztést és az alapmodellek építését. A cél nem csupán az emberi gondolkodással versenyképes mesterséges intelligencia (AGI), hanem egy olyan rendszerszintű szuperintelligencia megalkotása, amely meghaladja az emberi képességeket.
Az AI jövője és az átláthatóság ára – Mit mondanak az OpenAI-akták?
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés övezi az OpenAI működését. Nem véletlenül: az általuk fejlesztett mesterséges intelligencia modellek – például a ChatGPT – széles körben használtak, miközben a mögöttük álló döntéshozatali és tulajdonosi struktúrákról csak töredékes információink vannak. Ebbe a homályba hoz némi világosságot az OpenAI Files nevű jelentés, amelyet két technológiai felügyeleti szervezet, a Midas Project és a Tech Oversight Project készített. A dokumentum nemcsak a vállalat belső működéséről szól, hanem szélesebb társadalmi kérdéseket is érint: milyen mechanizmusokra van szükség, ha egy magáncég a jövő gazdaságának kulcsát tartja a kezében?
A mesterséges intelligencia hajnala
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, egy friss beszélgetés során mélyreható betekintést nyújtott a mesterséges intelligencia (MI) jövőjébe, az OpenAI alapításának kihívásaiba és az általa elképzelt robbanásszerű fejlődésbe. Elmélkedései nem csupán technológiai víziónk határait feszegetik, hanem azt is megmutatják, miként változhat meg alapjaiban a munkánk, a mindennapjaink és a társadalmunk

Az elmúlt néhány napban megjelent Linux disztribúció frissítések