Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) 2024 augusztusában indított antitröszt pert a Google ellen. A per során jogerős megállapítást nyert, hogy a Google jogellenes monopóliumot tart fenn az online keresőpiacon. A bírói ítélet szerint a Google piaci részesedése az általános keresőszolgáltatások terén eléri a 89,2 százalékot, míg mobil eszközökön 94,9 százalékot, ami alátámasztja a monopóliumra vonatkozó megállapításokat. A döntés nyomán verseny-helyreállítási intézkedéseket írtak elő.
A jogorvoslati szakaszban a DOJ legátfogóbb javaslatai között szerepel a Chrome böngésző – amely több mint négymilliárd felhasználót és hozzávetőleg 67 százalékos globális piaci részesedést képvisel – kötelező elidegenítése, továbbá a Google által az Apple-lel és más készülékgyártókkal kötött kizárólagos keresőmotor-megállapodások feloldása, valamint a keresési adatok megosztása a versenytársakkal. A minisztérium érvelése szerint ezek az intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a Google ne tudja továbbra is torzítani a versenyfeltételeket és ne élvezzen indokolatlan előnyt a generatív mesterséges intelligencia területén sem.
A Google határozottan vitatja a javasolt szankciókat, amelyeket szerinte a fogyasztói preferenciák, nem pedig jogellenes üzleti gyakorlatok indokolnak. A vállalat szerint a Chrome kötelező eladása példátlan lépés lenne, amely rontaná a felhasználói élményt, és hátrányosan befolyásolná az internetes ökoszisztéma működését. A Google azzal érvel, hogy a keresési piacon erős versenyben áll a Meta és a Microsoft termékeivel, és kész jogi úton fellebbezni minden hátrányos döntés ellen.
A per jogorvoslati tárgyalásain Nick Turley, az OpenAI ChatGPT termékvezetője úgy nyilatkozott, hogy cégük érdeklődne a Chrome megvásárlása iránt, ha azt a bíróság értékesítésre kötelezné. Turley hangsúlyozta, hogy egy mesterséges intelligenciára alapozott böngészőélmény létrehozásához elengedhetetlen lenne a Chrome hatalmas felhasználói bázisa és a böngészési adatokhoz való közvetlen hozzáférés, hiszen ez lehetővé tenné a ChatGPT-hez és más AI-szolgáltatásokhoz kapcsolódó funkciók zökkenőmentes integrálását.
Korábbi vallomásában Turley elmondta, hogy az OpenAI 2024 nyarán megkereste a Google-t a keresési API-hozzáférés ügyében, de a Google elutasította a kérelmet, mivel túlságosan kiterjedtnek ítélte az együttműködési kérelmek spektrumát. Ennek következtében a ChatGPT jelenleg a Microsoft Bing keresőmotorjára támaszkodik, amelynél – Turley szerint – jelentős minőségi nehézségekkel kellett szembesülni. A DOJ által javasolt adatmegosztási kötelezettség viszont felgyorsítaná a ChatGPT fejlesztését, mivel lehetővé tenné a valós idejű keresési adatok bevonását.
Az OpenAI már korábban is fontolgatta saját Chromium‐alapú böngésző fejlesztését, és a projekt érdekében több korábbi Google‐mérnököt is alkalmazott. A vállalat e törekvései arra utalnak, hogy a Chrome megszerzése nem csupán piaci helyezésbeli előnyt jelentene, hanem stratégiai alapot nyújtana az OpenAI számára a mesterséges intelligencia modelljének a böngészőbe való integrálásához.
A bíróság várhatóan 2025 augusztusára hozza meg a végleges döntést a jogorvoslati intézkedésekről, de késlekedések és fellebbezések akár évekig is elhúzhatják az eljárást. Amennyiben a Chrome kényszer eladása megvalósul, az feltehetően átrendezi a böngészők piacát és precedenst teremtene más technológiai óriások későbbi trösztellenes eljárásai számára. A döntés következményei túlmutatnak a keresőszolgáltatásokon, mivel új kereteket szabhatnak a felhasználói adatokhoz való hozzáférésnek és az AI‐modellek fejlesztésének.
Az ügy irányulhat továbbá az Android operációs rendszer leválasztására is, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a Google más eszközökkel megkerüli a többi jogorvoslati követelmény hatékonyságát. Így a per kimenetele nemcsak a Google, hanem az egész digitális piac szerkezetét alakíthatja át a következő évtizedben.
