Az OpenAI megvenné a Chrome böngészőt

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) 2024 augusztusában indított antitröszt pert a Google ellen. A per során jogerős megállapítást nyert, hogy a Google jogellenes monopóliumot tart fenn az online keresőpiacon. A bírói ítélet szerint a Google piaci részesedése az általános keresőszolgáltatások terén eléri a 89,2 százalékot, míg mobil eszközökön 94,9 százalékot, ami alátámasztja a monopóliumra vonatkozó megállapításokat. A döntés nyomán verseny-helyreállítási intézkedéseket írtak elő.

A jogorvoslati szakaszban a DOJ legátfogóbb javaslatai között szerepel a Chrome böngésző – amely több mint négymilliárd felhasználót és hozzávetőleg 67 százalékos globális piaci részesedést képvisel – kötelező elidegenítése, továbbá a Google által az Apple-lel és más készülékgyártókkal kötött kizárólagos keresőmotor-megállapodások feloldása, valamint a keresési adatok megosztása a versenytársakkal. A minisztérium érvelése szerint ezek az intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a Google ne tudja továbbra is torzítani a versenyfeltételeket és ne élvezzen indokolatlan előnyt a generatív mesterséges intelligencia területén sem.

A Google határozottan vitatja a javasolt szankciókat, amelyeket szerinte a fogyasztói preferenciák, nem pedig jogellenes üzleti gyakorlatok indokolnak. A vállalat szerint a Chrome kötelező eladása példátlan lépés lenne, amely rontaná a felhasználói élményt, és hátrányosan befolyásolná az internetes ökoszisztéma működését. A Google azzal érvel, hogy a keresési piacon erős versenyben áll a Meta és a Microsoft termékeivel, és kész jogi úton fellebbezni minden hátrányos döntés ellen.

A per jogorvoslati tárgyalásain Nick Turley, az OpenAI ChatGPT termékvezetője úgy nyilatkozott, hogy cégük érdeklődne a Chrome megvásárlása iránt, ha azt a bíróság értékesítésre kötelezné. Turley hangsúlyozta, hogy egy mesterséges intelligenciára alapozott böngészőélmény létrehozásához elengedhetetlen lenne a Chrome hatalmas felhasználói bázisa és a böngészési adatokhoz való közvetlen hozzáférés, hiszen ez lehetővé tenné a ChatGPT-hez és más AI-szolgáltatásokhoz kapcsolódó funkciók zökkenőmentes integrálását.

Korábbi vallomásában Turley elmondta, hogy az OpenAI 2024 nyarán megkereste a Google-t a keresési API-hozzáférés ügyében, de a Google elutasította a kérelmet, mivel túlságosan kiterjedtnek ítélte az együttműködési kérelmek spektrumát. Ennek következtében a ChatGPT jelenleg a Microsoft Bing keresőmotorjára támaszkodik, amelynél – Turley szerint – jelentős minőségi nehézségekkel kellett szembesülni. A DOJ által javasolt adatmegosztási kötelezettség viszont felgyorsítaná a ChatGPT fejlesztését, mivel lehetővé tenné a valós idejű keresési adatok bevonását.

Az OpenAI már korábban is fontolgatta saját Chromium‐alapú böngésző fejlesztését, és a projekt érdekében több korábbi Google‐mérnököt is alkalmazott. A vállalat e törekvései arra utalnak, hogy a Chrome megszerzése nem csupán piaci helyezésbeli előnyt jelentene, hanem stratégiai alapot nyújtana az OpenAI számára a mesterséges intelligencia modelljének a böngészőbe való integrálásához.

A bíróság várhatóan 2025 augusztusára hozza meg a végleges döntést a jogorvoslati intézkedésekről, de késlekedések és fellebbezések akár évekig is elhúzhatják az eljárást. Amennyiben a Chrome kényszer eladása megvalósul, az feltehetően átrendezi a böngészők piacát és precedenst teremtene más technológiai óriások későbbi trösztellenes eljárásai számára. A döntés következményei túlmutatnak a keresőszolgáltatásokon, mivel új kereteket szabhatnak a felhasználói adatokhoz való hozzáférésnek és az AI‐modellek fejlesztésének.

Az ügy irányulhat továbbá az Android operációs rendszer leválasztására is, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a Google más eszközökkel megkerüli a többi jogorvoslati követelmény hatékonyságát. Így a per kimenetele nemcsak a Google, hanem az egész digitális piac szerkezetét alakíthatja át a következő évtizedben. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.
 Megjelent a Linux Kernel 6.16
Megjelent a Linux kernel 6.16-os verziója. Bár a kiadási folyamat a fejlesztők szerint a lehető legjobb értelemben vett „eseménytelenséggel” zajlott le, a felszín alatt jelentős fejlesztések történtek, amelyek biztonsági, teljesítménybeli és rendszerkezelési szempontból is előrelépést jelentenek. Eközben a soron következő 6.17-es verzió fejlesztése a megszokottnál kissé zavarosabban indult – ennek hátterében olyan emberi tényezők állnak, amelyek ritkán kerülnek reflektorfénybe egy ilyen méretű nyílt forráskódú projekt esetében.