A Linux disztribúciók körében főként kétféle szemléletmód terjedt el, vannak a stabil, ritkán frissülő rendszerek biztonságos kiszámíthatósággal, és a naprakész, de időnként kényes egyensúlyon balanszírozó, gördülő kiadású disztribúciók. A Rhino Linux ezt a két ellenpontot próbálja áthidalni, azaz egyszerre próbál naprakész lenni gördülő disztribúcióként, de alapként az Ubuntura épül, hogy megfelelő stabilitást is biztosítson.
A Rhino Linux története nem szokványos. Egy egyetemista fejlesztőkből álló kis csapat indította útjára, céljuk pedig az volt, hogy egy Ubuntu-alapú, gördülő kiadású rendszert hozzanak létre, amely hasonló filozófiát követ, mint az Arch Linux, de megtartja az Ubuntu stabilitásának előnyeit. A disztribúció egyik különlegessége a saját fejlesztésű csomagkezelő-rendszer, a Pacstall, amely az Arch-féle AUR mintájára működik, lehetővé téve a közösségi csomagok egyszerű telepítését és kezelését Ubuntu-alapon.
A 2025.3-as verzió egyik legfontosabb technikai újítása a csomagkezelés újragondolása: a Rhino PKG teljesen újraírt változata, az RPK2 vált az alapértelmezett eszközzé. Az új csomagkezelő Nushell-alapokra épül, ami modernebb és funkcionálisabb megközelítést tesz lehetővé, mint az előző, Bash-alapú megoldás. A fejlesztők a teljesítmény és megbízhatóság növekedését emelik ki legfőbb előnyként, a használata pedig továbbra is egyszerű maradt, különösen a részletes dokumentációnak köszönhetően.
A felhasználói élmény szempontjából is történt előrelépés: bevezetésre került a UBXI KDE Desktop, amely a jól ismert KDE Plasma 6 környezetre építve kínál alternatívát az eddig megszokott Unicorn Desktop helyett. Ez a lehetőség különösen azoknak lehet vonzó, akik a modernebb, látványosabb grafikus környezeteket részesítik előnyben.
A rendszer szívét alkotó Pacstall is több új funkcióval bővült. A frissítések listázása telepítés nélkül, bizonyos csomagok verzióváltásának letiltása, valamint a kernelfüggő telepítési lehetőségek mind azt célozzák, hogy a felhasználók rugalmasabban, célzottabban kezelhessék a szoftverkörnyezetüket. Ezek a fejlesztések különösen a technikai felhasználók és fejlesztők számára lehetnek értékesek, hiszen pontosabb kontrollt biztosítanak a rendszer viselkedése felett.
Az architektúrák szintjén is látható a rendszer folyamatos fejlődése: a Raspberry Pi és a PINE64 platformokra optimalizált kernelfrissítések, valamint az ARM64 kiadások Mozilla által szállított firefox-bin böngészője azt jelzik, hogy a projekt figyel a kisebb, de aktív közösségekre is. Emellett a fájlkezelés terén is történtek finomítások: az eddigi celeste-bin csomagot az intuitívabb rclone-browser váltotta fel.
A 2025.3-as kiadás kapcsán az egyik legnagyobb horderejű bejelentés a UBports Alapítvánnyal kötött hivatalos partnerség. Ez az együttműködés nemcsak anyagi támogatást jelent, hanem közös fejlesztési irányt is. A Rhino Linux fejlesztői a Lomiri asztali környezet Qt6-alapú átállásához is hozzájárulnak, és 2025.4-től kezdve a PINE64-es eszközökön Lomiri váltja majd fel a jelenlegi Unicorn Mobile felületet. Ez a lépés várhatóan közelebb hozza egymáshoz a Rhino Linux gördülő, változtatható frissítési modelljét és az Ubuntu Touch zárt, LTS-alapú megoldását, lehetőséget teremtve egy újfajta mobilos Ubuntu-élményre.
Az új kiadás ugyanakkor világosan jelzi a projekt korlátait is. A fenntartható növekedéshez új hozzájárulókra van szükség. A projekt aktívan keresi azokat akik hajlandóak lennének közreműködni a kódfejlesztésben, a tesztelésben, a dokumentációírásban, vagy akár az arculattervezésben.
