A mesterséges intelligencia által hajtott startupok korszaka

A startupok mindig is a gyors alkalmazkodásról és az új ötletek megvalósításáról szóltak. Az utóbbi években azonban a mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban változtatta meg a startupok működési sebességét és stratégiáját. Andrew Ng, a világszerte ismert MI-szakértő és az AI Fund vezetője, egy friss előadásában arról beszélt, hogyan tudják a vállalkozások kihasználni az MI adta lehetőségeket a villámgyors végrehajtás és az üzleti siker érdekében.

Az előadás üzenete egyszerű, de erőteljes: a végrehajtás sebessége vált a startupok sikerének legfontosabb előrejelzőjévé, különösen az MI-vezérelt világban. De hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Az alábbiakban négy összefüggő témakör mentén mutatjuk be Andrew Ng gondolatmenetét.

1. Az alkalmazások és az ügynök alapú MI új korszaka

Bár az MI-fejlesztések látványos áttörései – például az alapmodellek vagy a félvezetők területén – gyakran uralják a híreket, Andrew Ng szerint az igazi üzleti érték az alkalmazási rétegben rejlik. Az alkalmazások azok, amelyek közvetlenül hasznot hoznak, és amelyekért a felhasználók valóban hajlandók fizetni. Ezek a bevételek pedig visszacsatolódnak a technológiai fejlesztések finanszírozásába, létrehozva egy fenntartható innovációs körforgást.

Ebben az alkalmazási rétegben különösen figyelemre méltó a ügynök alapú mesterséges intelligencia (Agentic AI) térnyerése. E technológiák lehetővé teszik, hogy az MI ne csak egyszeri kérdésekre válaszoljon, hanem összetett, több lépéses feladatokat is önállóan hajtson végre: tervez, információt gyűjt, ellenőriz, majd javít. Az ilyen iteratív munkafolyamatok – hasonlóan ahhoz, ahogy egy ember dolgozik – sokkal jobb minőségű végeredményhez vezetnek.

Ez a szemléletváltás új rétegeket hozott létre a szoftverfejlesztésben: az ügynök orkesztrációs rétegek segítik a fejlesztőket abban, hogy összefogják az MI-eszközöket és hatékonyan építsenek alkalmazásokat. Ez megerősíti azt a felismerést, hogy az alkalmazási réteg nem csupán hasznos, hanem az MI-alapú innováció első számú terepe.

2. A gyors megvalósítás kulcsa: konkrét ötletek és szakértői megérzések

A gyorsaság nem önmagában érték, ha nem párosul világos és megvalósítható ötletekkel. Andrew Ng szerint a startupok gyakran elvéreznek azon, hogy túl általános elképzelésekkel próbálnak elindulni. Egy ködös vízió, például „javítsuk meg az egészségügyet MI-vel”, nem segíti a gyors előrelépést. Ezzel szemben egy konkrét cél – például „foglalási rendszer MR-gépekhez” – már azonnal mérnöki feladattá fordítható.

Az ilyen célzott ötletek megtalálásában döntő szerepet játszanak a tapasztalt szakértők. Az ő ösztönös reakcióik, amelyek gyakran egy mély szakmai háttérre épülnek, gyors és jó döntésekhez vezethetnek. Az MI korában, amikor mindenki az adatalapú döntéshozatalról beszél, ezek az ösztönök aranyat érhetnek. Fontos, hogy a startupok egy adott időszakban mindig csak egy konkrét hipotézist kövessenek, és ha az nem válik be, gyorsan irányt változtassanak – de ne túl gyorsan! Ha túl hamar váltanak, az a felületes megértés jele is lehet.

3. Az MI forradalmasítja a fejlesztés sebességét és gazdaságosságát

A mesterséges intelligencia nemcsak az ötletek kivitelezésében, hanem a szoftverfejlesztés folyamatában is radikális változást hozott. A kódolási asszisztensek – mint a GitHub Copilot vagy a Claude CodeX – lehetővé teszik, hogy a mérnökök napok alatt készítsenek működő prototípusokat, sőt, sok esetben nem is mérnökök írják őket. Az MI segítségével gyakorlatilag nullára csökkent a prototípusok előállítási költsége, így egy startup akár 20 különböző ötletet is kipróbálhat, mielőtt döntene.

Fontos, hogy ezek a prototípusok nem végleges termékek – egyelőre nem kell biztonságosnak vagy skálázhatónak lenniük. A cél a gyors tanulás, és az, hogy a csapat rájöjjön, melyik ötlet éri meg a további fejlesztést. Ez a módszer lehetővé teszi a felelősségteljes, de tempós kísérletezést.

A szoftverfejlesztés gazdaságossága is megváltozott. A kód, ami régen egy komoly erőforrásnak számított, ma már szinte „eldobható”: a technológiai döntések visszafordíthatóvá váltak, így nem kell hónapokat tölteni egy-egy struktúra véglegesítésével. Ez új szintre emeli a startupok rugalmasságát és reagálási képességét.

4. A visszajelzési körök gyorsítása és az MI-műveltség, mint új tőke

A gyors fejlesztés azonban önmagában nem elegendő – ugyanilyen gyorsan kell visszajelzést is kapni. Korábban egy termékmenedzser akár 5-6 mérnök munkáját irányította, ma viszont a technikai sebesség miatt a termékmenedzsment vált szűk keresztmetszetté. A jó termékek születése azon múlik, hogy a csapat milyen gyorsan és hatékonyan tanul a felhasználóktól.

A visszajelzési körök lehetnek spontán megérzéseken, baráti véleményeken, vagy akár nyilvános tesztelésen alapulók. A gyors visszacsatolás fejleszti a mentális modelleket is – vagyis azt a belső képet, amit a startup a felhasználóiról alkot. Minél pontosabb ez a kép, annál jobb döntések születnek, még akkor is, ha kevés adat áll rendelkezésre.

Mindezt összefoglalva: az MI nemcsak technológiai, hanem kognitív ugrást is jelent. Azok a csapatok, amelyek mélyen értik az MI működését, és tudják, mit lehet elvárni egy chatbottól, egy beszédszintetizátortól vagy egy RAG-rendszertől, gyorsabban tudnak jó döntéseket hozni. Egy rossz technikai választás ugyanis hetek vagy hónapok elvesztegetését jelentheti. Egy jó viszont napok alatt terméket eredményezhet.

A jövő embere: aki tudja, hogyan szóljon a géphez

Andrew Ng végül egy izgalmas jövőképet vázolt fel: ahelyett, hogy az MI „elveszi a programozók munkáját”, mindenkinek meg kell tanulnia kódolni – nem feltétlenül klasszikus értelemben, hanem azért, hogy meg tudja mondani a gépnek, mit szeretne. A jövő munkavállalója az lesz, aki hatékonyan tud együttműködni az MI-vel, és képes irányítani azt.

Ng csapatában már ma is a pénzügyi vezetőtől a recepciósig mindenki tud kódolni. Ez nem a gépek helyettünk való gondolkodásáról szól, hanem arról, hogy mi tudjuk pontosan megfogalmazni, mit akarunk, és az MI-t eszközként használjuk a megvalósításhoz.

Záró gondolat

Andrew Ng előadása világossá tette: a sebesség önmagában nem cél, hanem versenyelőny, ha megfelelő szakmai megértéssel, gyakorlati tapasztalattal és jó döntéshozatali rendszerekkel párosul. Az MI korában a siker kulcsa az, hogy ki tud a leggyorsabban reagálni a lehetőségekre – de úgy, hogy közben megőrzi a minőséget és a fókuszt. 

Osszd meg ezt a cikket
Milyen böngészőt készít az OpenAI – és miért érdemes odafigyelni rá?
Az internetes böngészők évtizedek óta ugyanarra az alaplogikára épülnek: a felhasználó beírja, amit keres, majd linkeket követve, oldalak között navigálva próbál eljutni a kívánt információig vagy szolgáltatáshoz.
Svájc új nyelvi modellje megmutatja, hogyan lehet az AI valóban közjó
Miközben a mesterséges intelligencia (AI) gyors ütemben formálja a tudományos kutatást, az ipart és a közszolgáltatásokat, egyre több kérdés merül fel a technológia átláthatóságával, társadalmi hasznosságával és szabályozhatóságával kapcsolatban. A svájci kutatók egy új kezdeményezéssel kívánnak választ adni ezekre a kérdésekre: teljesen nyílt forráskódú, közfinanszírozású nagy nyelvi modellt (LLM) fejlesztettek, amelyet idén nyáron terveznek nyilvánosan elérhetővé tenni. A projekt hátterében az ETH Zürich, az EPFL és a Svájci Nemzeti Szuperszámítógépes Központ (CSCS) áll, a számítási kapacitást pedig a „Alps” nevű, kifejezetten AI-feladatokra tervezett szuperszámítógép biztosította.
Az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?
Egyes iparági szakértők szerint 2025 lehet az az év, amikor az okos szemüvegek végérvényesen kilépnek a kísérleti eszközök árnyékából, és megkezdik térhódításukat a szélesebb fogyasztói rétegekben. Bár a technológia nem új, az utóbbi évek fejlesztései, piaci szereplők belépése és a mesterséges intelligencia térnyerése együttesen egy olyan fordulópontot vetítenek előre, amely indokolttá teszi a kérdést: az okos szemüvegek piaca valóban robbanás előtt áll?
 Fázisátmenet figyelhető meg a nyelvi modellek tanulásában
Mi történik a mesterséges intelligencia „elméjében”, amikor megtanulja megérteni a nyelvet? Hogyan jut el oda, hogy nem csupán a szavak sorrendjét, hanem azok jelentését is képes követni? Egy nemrég megjelent kutatás a mesterséges intelligencia e belső folyamataiba enged elméleti betekintést, és olyan átváltozást azonosít, amely a fizikából ismert fázisátmenetekhez hasonlítható.
 Hogyan segít az MI a cementipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében
A globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy nyolc százalékáért egyetlen iparág felelős: a cementgyártás. Ez több, mint amennyit az egész légi közlekedési szektor kibocsát világszerte. Miközben a világ egyre több betont használ — lakóházakhoz, infrastruktúrához, ipari létesítményekhez —, a cement előállítása továbbra is rendkívül energiaigényes és szennyező marad. Ezen a helyzeten kíván változtatni a svájci Paul Scherrer Intézet (PSI) kutatócsoportja, amely mesterséges intelligencia segítségével dolgozik ki új, környezetbarát cementrecepteket.
Hol tart ma valójában a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia fejlesztése az elmúlt években látványos és gyakran lenyűgöző eredményeket produkált. Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, képesek természetes nyelvű szövegeket generálni, problémákat megoldani és sokszor az emberi teljesítményt is meghaladni különféle feladatokban. Ugyanakkor egyre több neves kutató és technológiai vezető – köztük John Carmack és François Chollet – hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül jelentik az általános mesterséges intelligencia (AGI) közeledtét. A színfalak mögött most új típusú problémák és kérdések kerültek a figyelem középpontjába, amelyek messze túlmutatnak a puszta teljesítményen.