A mesterséges intelligencia által hajtott startupok korszaka

A startupok mindig is a gyors alkalmazkodásról és az új ötletek megvalósításáról szóltak. Az utóbbi években azonban a mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban változtatta meg a startupok működési sebességét és stratégiáját. Andrew Ng, a világszerte ismert MI-szakértő és az AI Fund vezetője, egy friss előadásában arról beszélt, hogyan tudják a vállalkozások kihasználni az MI adta lehetőségeket a villámgyors végrehajtás és az üzleti siker érdekében.

Az előadás üzenete egyszerű, de erőteljes: a végrehajtás sebessége vált a startupok sikerének legfontosabb előrejelzőjévé, különösen az MI-vezérelt világban. De hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Az alábbiakban négy összefüggő témakör mentén mutatjuk be Andrew Ng gondolatmenetét.

1. Az alkalmazások és az ügynök alapú MI új korszaka

Bár az MI-fejlesztések látványos áttörései – például az alapmodellek vagy a félvezetők területén – gyakran uralják a híreket, Andrew Ng szerint az igazi üzleti érték az alkalmazási rétegben rejlik. Az alkalmazások azok, amelyek közvetlenül hasznot hoznak, és amelyekért a felhasználók valóban hajlandók fizetni. Ezek a bevételek pedig visszacsatolódnak a technológiai fejlesztések finanszírozásába, létrehozva egy fenntartható innovációs körforgást.

Ebben az alkalmazási rétegben különösen figyelemre méltó a ügynök alapú mesterséges intelligencia (Agentic AI) térnyerése. E technológiák lehetővé teszik, hogy az MI ne csak egyszeri kérdésekre válaszoljon, hanem összetett, több lépéses feladatokat is önállóan hajtson végre: tervez, információt gyűjt, ellenőriz, majd javít. Az ilyen iteratív munkafolyamatok – hasonlóan ahhoz, ahogy egy ember dolgozik – sokkal jobb minőségű végeredményhez vezetnek.

Ez a szemléletváltás új rétegeket hozott létre a szoftverfejlesztésben: az ügynök orkesztrációs rétegek segítik a fejlesztőket abban, hogy összefogják az MI-eszközöket és hatékonyan építsenek alkalmazásokat. Ez megerősíti azt a felismerést, hogy az alkalmazási réteg nem csupán hasznos, hanem az MI-alapú innováció első számú terepe.

2. A gyors megvalósítás kulcsa: konkrét ötletek és szakértői megérzések

A gyorsaság nem önmagában érték, ha nem párosul világos és megvalósítható ötletekkel. Andrew Ng szerint a startupok gyakran elvéreznek azon, hogy túl általános elképzelésekkel próbálnak elindulni. Egy ködös vízió, például „javítsuk meg az egészségügyet MI-vel”, nem segíti a gyors előrelépést. Ezzel szemben egy konkrét cél – például „foglalási rendszer MR-gépekhez” – már azonnal mérnöki feladattá fordítható.

Az ilyen célzott ötletek megtalálásában döntő szerepet játszanak a tapasztalt szakértők. Az ő ösztönös reakcióik, amelyek gyakran egy mély szakmai háttérre épülnek, gyors és jó döntésekhez vezethetnek. Az MI korában, amikor mindenki az adatalapú döntéshozatalról beszél, ezek az ösztönök aranyat érhetnek. Fontos, hogy a startupok egy adott időszakban mindig csak egy konkrét hipotézist kövessenek, és ha az nem válik be, gyorsan irányt változtassanak – de ne túl gyorsan! Ha túl hamar váltanak, az a felületes megértés jele is lehet.

3. Az MI forradalmasítja a fejlesztés sebességét és gazdaságosságát

A mesterséges intelligencia nemcsak az ötletek kivitelezésében, hanem a szoftverfejlesztés folyamatában is radikális változást hozott. A kódolási asszisztensek – mint a GitHub Copilot vagy a Claude CodeX – lehetővé teszik, hogy a mérnökök napok alatt készítsenek működő prototípusokat, sőt, sok esetben nem is mérnökök írják őket. Az MI segítségével gyakorlatilag nullára csökkent a prototípusok előállítási költsége, így egy startup akár 20 különböző ötletet is kipróbálhat, mielőtt döntene.

Fontos, hogy ezek a prototípusok nem végleges termékek – egyelőre nem kell biztonságosnak vagy skálázhatónak lenniük. A cél a gyors tanulás, és az, hogy a csapat rájöjjön, melyik ötlet éri meg a további fejlesztést. Ez a módszer lehetővé teszi a felelősségteljes, de tempós kísérletezést.

A szoftverfejlesztés gazdaságossága is megváltozott. A kód, ami régen egy komoly erőforrásnak számított, ma már szinte „eldobható”: a technológiai döntések visszafordíthatóvá váltak, így nem kell hónapokat tölteni egy-egy struktúra véglegesítésével. Ez új szintre emeli a startupok rugalmasságát és reagálási képességét.

4. A visszajelzési körök gyorsítása és az MI-műveltség, mint új tőke

A gyors fejlesztés azonban önmagában nem elegendő – ugyanilyen gyorsan kell visszajelzést is kapni. Korábban egy termékmenedzser akár 5-6 mérnök munkáját irányította, ma viszont a technikai sebesség miatt a termékmenedzsment vált szűk keresztmetszetté. A jó termékek születése azon múlik, hogy a csapat milyen gyorsan és hatékonyan tanul a felhasználóktól.

A visszajelzési körök lehetnek spontán megérzéseken, baráti véleményeken, vagy akár nyilvános tesztelésen alapulók. A gyors visszacsatolás fejleszti a mentális modelleket is – vagyis azt a belső képet, amit a startup a felhasználóiról alkot. Minél pontosabb ez a kép, annál jobb döntések születnek, még akkor is, ha kevés adat áll rendelkezésre.

Mindezt összefoglalva: az MI nemcsak technológiai, hanem kognitív ugrást is jelent. Azok a csapatok, amelyek mélyen értik az MI működését, és tudják, mit lehet elvárni egy chatbottól, egy beszédszintetizátortól vagy egy RAG-rendszertől, gyorsabban tudnak jó döntéseket hozni. Egy rossz technikai választás ugyanis hetek vagy hónapok elvesztegetését jelentheti. Egy jó viszont napok alatt terméket eredményezhet.

A jövő embere: aki tudja, hogyan szóljon a géphez

Andrew Ng végül egy izgalmas jövőképet vázolt fel: ahelyett, hogy az MI „elveszi a programozók munkáját”, mindenkinek meg kell tanulnia kódolni – nem feltétlenül klasszikus értelemben, hanem azért, hogy meg tudja mondani a gépnek, mit szeretne. A jövő munkavállalója az lesz, aki hatékonyan tud együttműködni az MI-vel, és képes irányítani azt.

Ng csapatában már ma is a pénzügyi vezetőtől a recepciósig mindenki tud kódolni. Ez nem a gépek helyettünk való gondolkodásáról szól, hanem arról, hogy mi tudjuk pontosan megfogalmazni, mit akarunk, és az MI-t eszközként használjuk a megvalósításhoz.

Záró gondolat

Andrew Ng előadása világossá tette: a sebesség önmagában nem cél, hanem versenyelőny, ha megfelelő szakmai megértéssel, gyakorlati tapasztalattal és jó döntéshozatali rendszerekkel párosul. Az MI korában a siker kulcsa az, hogy ki tud a leggyorsabban reagálni a lehetőségekre – de úgy, hogy közben megőrzi a minőséget és a fókuszt. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.