AI chatbotok a személytelen ügyfélszolgálati bánásmód ellen

    A Lyft egy Európában nem annyira ismert az Uberhez hasonló cég, amely többféle közlekedési szolgáltatást kínál elsősorban az Egy e sült Államokban. Egyrészt az Uberhez hasonlóan egy utazásmegosztó platform, ahol a sofőrök saját autójukkal szállíthatnak utasokat. Másrészt elektromos robogókat és kerékpármegosztó rendszereket is üzemeltet.

Általános probléma az ilyen jellegű cégeknél, hogy mivel a sofőrök nem integráns részei a cégnek, személytelenül bánnak velük. Az egyik leggyakoribb panasz, hogy nincs ügyfélszolgálati támogatás, nehezen lehet hozzájutni információkhoz.

Ennek kezelését a Lyft úgy próbálja megoldani, hogy partnerséget kötött a Claude AI-t fejlesztő Anthropic-al, hogy annak a chatbotja kezelje az ügyfélszolgálati kéréseket. A sofőrök számára egy alkalmazást biztosítanak, amelyben fel tehetik a kérdéseiket. Például megtudhatják az AI-tól, hogy ha az adott körzetben akarnak utasokat felvenni milyen kritériumoknak kell megfelelniük. A vállalat úgy nyilatkozott, hogy ez a megoldás 87%-al csökkentette egy átlagos kérés megoldási idejét.

A Lyft szerint a chatbotot csak mint elsődleges réteget fogják használni, a leggyakoribb kérések kezelésére és emberi szakemberekhez irányítják át azokat akiknek részletesebb segítségre van szükségük.

Hamarosan azonban más cégeknél is elterjedhet ez a megoldás és mindannyian megtapasztalhatjuk, mennyit segít ez a személytelen bánásmód enyhítésében.   

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.