Az MI főleg a nők munkahelyére hajt

 A Deutsche Welle (DW) nemrég interjút készített Gilbert Houngbo-val a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) főigazgatójával. A téma a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása volt. Az, hogy az MI elveheti a munkánkat általános félelelm jelenleg az emberekben. Számtalan YouTube-videó és blogbejegyzés foglalkozik a témával, és sokan találgatják, vajon őket is érinti-e a változás.

Houngbo az interjú során kifejtette, hogy ez a folyamat már javában zajlik és már százezrek veszítették el az állásukat a mesterséges intelligencia miatt. A kép azonban nem ennyire drámai, mivel új munkahelyek is jönnek létre és ezzel kapcsolatban mindenképpen biztató, hogy ennek mérlege jelenleg pozitív. A kihívás szerinte inkább az, hogy hogyan készítsék fel a dolgozókat az átmenetre.

Az automatizálás, eddig is a repetitív munkaköröket érintette, hiszen mesterséges intelligencia nélkül azokat a munkafolyamatokat lehetett automatizálni, amelyek szabályok mentén jól leírható folyamatok voltak. A mesterséges intelligenciával ezeket a folyamatokat jóval könnyebb felismerni és helyettesíteni. Az ilyen folyamatok ráadásul nem csupán a fizikai munkában jelentkeznek, hanem az irodai munkakörökben is. A mostani helyzet újszerűségét az adja, hogy amíg a gyárakban a fizikai munka automatizálása már évek óta zajlik, az ipari robotok folyamatosan növekvő arányban helyettesítik az emberi munkát, addig az irodai munkával kapcsolatban nem volt még ilyen jellegű tapasztalatunk.

Az irodákban a különböző titkársági, fordítói, szövegírói, adminisztratív állásokat jelenleg főként nők végzik. A főigazgató rámutatott, hogy nem csak az a gond, hogy pont ezeket veszi át a mesterséges intelligencia, hiszen átképzéssel ezen lehet segíteni, hanem az, hogy a nők átképzése sokszor nehéz, hiszen a családi kötelezettségek miatt nehezen tudnak a tanulásra is fókuszálni. Houngbo szerint egy speciális szociális hálót kellene a nők számára kiépíteni, amely támogatja őket abban hogy átképeztessék magukat.

Egy másik probléma, hogy ez az egyenlőtlenség amit a mesterséges intelligencia okoz nem csak a nők és a férfiak között jelentkezik, hanem a kevésbé fejlett országok és a fejlett országok között is. A digitális infrastruktúra hiánya megakadályozza a kevésbé fejlett országokat abban, hogy érdemeben részesüljenek a mesterséges intelligencia pozitívumaiból, míg azok az egyszerűbb munkák amikben eddig az olcsó munkaerővel tudtak részt venni is elvesznek a számukra, hiszen a mesterséges intelligencia adott esetben jóval olcsóbban hatékonyabban tudja ugyanazt elvégezni. Ebben segíthet az infrastruktúra kiépítése, de a képlet nem ilyen egyszerű, hiszen gondoljunk bele, hogy azok az adatok amikkel a mesterséges intelligencia modellek be lettek tanítva a fejlett országokból származnak, így az nem minden esetben fedi le azt a valóságot amiben a szegényebb országok lakói élnek és a modell számukra szükségszerűen torzítani fog.

Az interjú rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia elkerülhetetlenül átalakítja a munkaerőpiacot, de megfelelő stratégiákkal és szakpolitikákkal biztosítani kell, hogy az MI fejlődése mindenki számára előnyös és elérhető legyen. Houngbo összességében bizakodó, és a mesterséges intelligenciát inkább lehetőségnek, semmint fenyegetésnek látja. Én csupán remélni tudom, hogy ez a bizakodás abból is fakad, hogy nem csak elvi szinten filozofálgatnak a megoldáson, hanem a problémákat felismerve aktívan is tesznek a megoldásuk érdekében. 

Osszd meg ezt a cikket
 Fázisátmenet figyelhető meg a nyelvi modellek tanulásában
Mi történik a mesterséges intelligencia „elméjében”, amikor megtanulja megérteni a nyelvet? Hogyan jut el oda, hogy nem csupán a szavak sorrendjét, hanem azok jelentését is képes követni? Egy nemrég megjelent kutatás a mesterséges intelligencia e belső folyamataiba enged elméleti betekintést, és olyan átváltozást azonosít, amely a fizikából ismert fázisátmenetekhez hasonlítható.
Mesterséges intelligencia szakember hiány Indiában, amely hamarosan más országokat is megrázhat
India hosszú ideje világviszonylatban is jelentős szereplő az informatikai szolgáltatásokban, így természetesnek vehetjük, hogy az utóbbi években a mesterséges intelligencia kutatások élvonalába is igyekszik bekerülni. A szakértők szerint a cégek többsége (a Deloitte felmérése szerint mintegy 80%-a) már az autonóm, „ügynök‑alapú” MI-rendszerek fejlesztésén dolgozik​. Ezek az alkalmazások most olyan új kihívások elé állították az országot, amely az egész világon végigsöpörhet. A kereslet a speciális tudással rendelkező szakemberek iránt meredeken nő, miközben a jelenlegi kínálat nem elegendő a tervezett igények kielégítésére​.
Deep Research új funkció a ChatGPT-ben
Az OpenAI nemrégiben bemutatta a Deep Research nevű fizetős eszközt, amely egy az internetes kutatást segítő funkció. A mesterséges intelligencia alapú rendszer képes több tucat vagy akár száz weboldal információit feldolgozni, majd ezeket strukturált, hivatkozásokkal ellátott jelentések formájában összegzi. Az eszköz a Google nemrégiben kiadott hasonló megoldásával (Google Deep Research) versenyez, és a kutatási folyamat jelentős gyorsítását ígéri.
A térben is tájékozódó nagy nyelvi modell
Képzelj el egy mesterséges intelligenciát, amely képes egyszerű szöveges utasítások alapján háromdimenziós (3D) modelleket létrehozni – például egy „piramis” szóból egy igazi 3D piramist. Az NVIDIA kutatói most bemutatták a LLaMA-Mesh nevű úttörő technológiát, amely a mesterséges intelligenciát (AI) egy új szintre emeli: egyszerre érti a szöveges információkat és a térbeli adatokat.
Vajon 2025 már az AGI éve lesz?
A mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatban sokan kérdezik, vajon 2025 már az általános mesterséges intelligencia (AGI) éve lesz-e.
Google MI mód
A Google hamarosan forradalmasíthatja keresési platformját egy új mesterséges intelligencia (MI) alapú funkcióval.