A Deutsche Welle (DW) nemrég interjút készített Gilbert Houngbo-val a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) főigazgatójával. A téma a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása volt. Az, hogy az MI elveheti a munkánkat általános félelelm jelenleg az emberekben. Számtalan YouTube-videó és blogbejegyzés foglalkozik a témával, és sokan találgatják, vajon őket is érinti-e a változás.
Houngbo az interjú során kifejtette, hogy ez a folyamat már javában zajlik és már százezrek veszítették el az állásukat a mesterséges intelligencia miatt. A kép azonban nem ennyire drámai, mivel új munkahelyek is jönnek létre és ezzel kapcsolatban mindenképpen biztató, hogy ennek mérlege jelenleg pozitív. A kihívás szerinte inkább az, hogy hogyan készítsék fel a dolgozókat az átmenetre.
Az automatizálás, eddig is a repetitív munkaköröket érintette, hiszen mesterséges intelligencia nélkül azokat a munkafolyamatokat lehetett automatizálni, amelyek szabályok mentén jól leírható folyamatok voltak. A mesterséges intelligenciával ezeket a folyamatokat jóval könnyebb felismerni és helyettesíteni. Az ilyen folyamatok ráadásul nem csupán a fizikai munkában jelentkeznek, hanem az irodai munkakörökben is. A mostani helyzet újszerűségét az adja, hogy amíg a gyárakban a fizikai munka automatizálása már évek óta zajlik, az ipari robotok folyamatosan növekvő arányban helyettesítik az emberi munkát, addig az irodai munkával kapcsolatban nem volt még ilyen jellegű tapasztalatunk.
Az irodákban a különböző titkársági, fordítói, szövegírói, adminisztratív állásokat jelenleg főként nők végzik. A főigazgató rámutatott, hogy nem csak az a gond, hogy pont ezeket veszi át a mesterséges intelligencia, hiszen átképzéssel ezen lehet segíteni, hanem az, hogy a nők átképzése sokszor nehéz, hiszen a családi kötelezettségek miatt nehezen tudnak a tanulásra is fókuszálni. Houngbo szerint egy speciális szociális hálót kellene a nők számára kiépíteni, amely támogatja őket abban hogy átképeztessék magukat.
Egy másik probléma, hogy ez az egyenlőtlenség amit a mesterséges intelligencia okoz nem csak a nők és a férfiak között jelentkezik, hanem a kevésbé fejlett országok és a fejlett országok között is. A digitális infrastruktúra hiánya megakadályozza a kevésbé fejlett országokat abban, hogy érdemeben részesüljenek a mesterséges intelligencia pozitívumaiból, míg azok az egyszerűbb munkák amikben eddig az olcsó munkaerővel tudtak részt venni is elvesznek a számukra, hiszen a mesterséges intelligencia adott esetben jóval olcsóbban hatékonyabban tudja ugyanazt elvégezni. Ebben segíthet az infrastruktúra kiépítése, de a képlet nem ilyen egyszerű, hiszen gondoljunk bele, hogy azok az adatok amikkel a mesterséges intelligencia modellek be lettek tanítva a fejlett országokból származnak, így az nem minden esetben fedi le azt a valóságot amiben a szegényebb országok lakói élnek és a modell számukra szükségszerűen torzítani fog.
Az interjú rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia elkerülhetetlenül átalakítja a munkaerőpiacot, de megfelelő stratégiákkal és szakpolitikákkal biztosítani kell, hogy az MI fejlődése mindenki számára előnyös és elérhető legyen. Houngbo összességében bizakodó, és a mesterséges intelligenciát inkább lehetőségnek, semmint fenyegetésnek látja. Én csupán remélni tudom, hogy ez a bizakodás abból is fakad, hogy nem csak elvi szinten filozofálgatnak a megoldáson, hanem a problémákat felismerve aktívan is tesznek a megoldásuk érdekében.
