A térben is tájékozódó nagy nyelvi modell

    Képzelj el egy mesterséges intelligenciát, amely képes egyszerű szöveges utasítások alapján háromdimenziós (3D) modelleket létrehozni – például egy „piramis” szóból egy igazi 3D piramist. Az NVIDIA kutatói most bemutatták a LLaMA-Mesh nevű úttörő technológiát, amely a mesterséges intelligenciát (AI) egy új szintre emeli: egyszerre érti a szöveges információkat és a térbeli adatokat.

De hogyan működik mindez, és miért izgalmas ez a technológia? Nézzük meg!

Mitől különleges a LLaMA-Mesh?

A LLaMA-Mesh alapja az a felismerés, hogy a 3D-s adatok (mint például egy épület modellje vagy egy tárgy formája) is szöveggé alakíthatók. Az AI általában szöveges információkat ért meg, így a kutatók azt találták ki, hogy a 3D hálókat – amelyek egy tárgy geometriai felépítését írják le – egyszerű szöveggé „fordítják”.

Ez azt jelenti, hogy az AI képes a következőkre:

  • Szövegből 3D hálókat létrehozni: Írd be, hogy „háromszög alapú piramis”, és az AI elkészíti a modelljét.
  • 3D modellek magyarázata: Egy meglévő modell alapján szövegben megmondja, hogy mit ábrázol.
  • Térbeli problémák megoldása: Például azt, hogy hogyan illeszkednek egymáshoz az alkatrészek egy gépben.

Miért nehéz ez?

A mesterséges intelligencia eddig nagyrészt a szöveg lineáris struktúrájával dolgozott, például szövegek írásával vagy kérdések megválaszolásával. A 3D adatok azonban bonyolultabbak: többdimenziósak, és logikai kapcsolatok sokaságát tartalmazzák (pontok, vonalak, felületek). Ezt nehéz olyan formába önteni, amit egy AI „megérthet”.

A LLaMA-Mesh áttörése abban rejlik, hogy a 3D adatokat szöveges formátumba tokenizálja, így a meglévő nagy nyelvi modellek (LLM-ek) is képesek ezeket kezelni, anélkül hogy különleges képességekkel kellene őket felruházni.

Milyen problémákat oldhat meg?

Ez a technológia számos területen hozhat forradalmat:

  1. Tervezés és építészet

    Egy építész szöveges utasításokat adhat a szoftvernek – például „egy kétszintes ház, nagy üvegablakokkal” –, és az AI elkészíti az alapmodellt.

  2. Játékfejlesztés és animáció

    Képzeld el, hogy egy videojáték tervezője csak leírja, milyen karaktereket szeretne, és az AI automatikusan elkészíti a 3D modelleket.

  3. Robotika és mesterséges intelligencia

    A robotok „láthatják” és „érthetik” a környezetüket a 3D adatok révén, így hatékonyabban navigálhatnak és végezhetik a feladataikat.

  4. Térbeli problémák megoldása

    Olyan komplex kérdéseknél, ahol térbeli kapcsolatokat kell átlátni (például egy gép összeszerelésénél), a LLaMA-Mesh segíthet egyszerűsíteni és vizualizálni a folyamatot.

A kihívások és lehetőségek

Persze a LLaMA-Mesh sem tökéletes még:

  • Tokenhatárok: Egyelőre csak 4096 szöveges „egységből” álló adatot kezel egyszerre, ami nagy és komplex 3D modellek esetén korlát lehet.
  • Pontosság: Néha a generált modellek hiányosak vagy pontatlanok lehetnek, különösen bonyolultabb leírások esetén.
  • Egyszerűbb utasításkészlet hiánya: A felhasználók rámutattak, hogy az AI időnként nem veszi figyelembe az összes megadott részletet, ami frusztráló lehet.

Ennek ellenére a LLaMA-Mesh már most bebizonyította, hogy képes a térbeli és szöveges világ összekapcsolására, ami hatalmas előrelépés az AI fejlődésében.

Hogyan próbálhatod ki?

A LLaMA-Mesh demója elérhető a Hugging Face platformján, ahol az érdeklődők kipróbálhatják a modell képességeit. A teljes funkcionalitás pedig a GitHubon érhető el, ahol a kutatók a szükséges eszközöket és dokumentációt is megosztották.

Miért izgalmas ez?

Ez a technológia nemcsak az AI-képességeket tolja új határok közé, hanem új lehetőségeket nyit meg mindennapi problémák megoldására. A térbeli gondolkodás és a nyelvi modellek közötti szakadék áthidalása közelebb hozhat minket az általános mesterséges intelligencia (AGI) megvalósításához – egy olyan AI-hoz, amely valóban „érti” a világot, legyen az szöveg, kép vagy térbeli modell.   

Osszd meg ezt a cikket
Az Apple Anthropic-ra támaszkodva kíván saját „Vibe-Coding” platformot létrehozni
Az Apple számos nehézséggel nézett szembe az utóbbi időben saját mesterséges intelligencia megoldásainak kifejlesztése során, ezért talán nem meglepő, hogy a továbbiakban inkább külső AI-szakértelemre támaszkodna a további fejlesztések érdekében. Most úgy döntöttek, hogy az Anthropic-al egyesítik erőiket egy forradalmi „vibe-coding” szoftverplatform létrehozására, amely a generatív mesterséges intelligenciát használja fel a programozók kódjának írására, szerkesztésére és tesztelésére - derül ki a legfrissebb jelentésekből.
A JetBrains Mellum nyílt forráskódúvá vált
2025. április 30-tól a JetBrains jelentős lépést tett az AI-fejlesztés területén azzal, hogy nyílt forráskódúvá tette a Mellumot, a kifejezetten kódkiegészítésre tervezett, célzottan erre a célra kifejlesztett nyelvi modelljét. Ez a speciális 4B paraméteres modell, amely korábban csak a JetBrains kereskedelmi kínálatának részeként volt elérhető, mostantól szabadon hozzáférhető a Hugging Face-en, új lehetőségeket nyitva meg a kutatók, oktatók és fejlesztőcsapatok előtt.
Megkezdődött a stablecoin forradalom
A Stripe megkezdte a fejlett világon kívüli országokban a stablecoin alapú fizetések tesztelését. A kezdeményezést a Bridge stablecoin platform felvásárlása előzte meg, amelyet a Coinbase korábbi vezetői Zach Abrams és Sean Yu alapítottak. A Stripe által alkalmazott stablecoin a dollár értékéhez van rögzítve, és elsősorban olyan vállalkozások számára kívánják megkönnyíteni a kifizetéseket vele, amelyek olyan országokban működnek, ahol a nemzeti valuta árfolyamának erős ingadozása, vagy egyéb infrastrukturális okok miatt a hagyományos valutákban való pénz mozgás rendkívül költséges.
QnodeOS az első kvantum operációs rendszer
A kvantumhálózatok eddig elérhetetlenül bonyolultnak tűntek a fejlesztők számára, hiszen minden hardvertípushoz külön szoftverréteg készült. Március közepén azonban a Quantum Internet Alliance (QIA) kutatócsoportja bejelentette a QNodeOS névre keresztelt kvantumoperációs rendszert, amely – a klasszikus világ operációs rendszereihez hasonlóan – elrejti a hardver alacsony szintű részleteit, és lehetővé teszi a magasabb szintű alkalmazások fejlesztését különböző kvantumprocesszorokon. Az első bemutatót a Nature online kiadványa közölte 2025. március 12-én, és azóta a QNodeOS gyorsan a kvantumhálózati kutatások középpontjába került.