Erős turbulencia a Meta Llama modelljei körül

Még egy hete sincs a piacon a Llama 4 máris erős kritikákat kapott a felhasználóktól. Mint korábban írtam a Llama 4 egyik újdonsága, hogy egy olyan architektúrát használ, amely különböző modulokból épül fel ezért lehetővé teszi, hogy sokkal nagyobb tényleges paraméterrel rendelkezzen, mint amennyit aktívan használ, ezért elméletileg jóval jobb teljesítményt kellene nyújtania. Több független felhasználói teszt alapján azonban, mégsem hozza az elvárt eredményeket főleg matematikai és kódolási feladatok esetében. Egyesek szerint a Meta erősen manipulálta a benchmarkokat, hogy minél jobb eredményeket tudjon felmutatni. Míg mások úgy vélik, hogy elképzelhető, hogy valamilyen belső modellverziót futtattak a benchmarkokon és a piacra már egy jóval szerényebb képességű modellt dobtak.

A Llama 4 másik nagy újdonsága a 10 millió token nagyságú kontextus ablak, amely lehetővé tenné hogy nagyobb kódbázisokat is kezelni tudjon a modell. A kritikusok megjegyzik, hogy a modell betanítása során 256 ezer tokennél nagyobb adatsorokat nem használtak, így az egyáltalán nem bizonyos, hogy ez a 10 milliós tokenszám valós. Azt állítják, hogy az ígért méretű bemeneti adatok esetében, a modell kimenetének minősége erősen kérdéses.

A Meta egyelőre azzal hárítja a kritikákat, hogy a kezdeti szakaszban hibák előfordulhatnak. Valamint azt mondják, hogy ezek egy része a felhasználói finomhangolások miatt adódnak, ezért láthatunk ennyire eltérő eredményeket. A szakmai közösségeket ez nem igazán nyugtatta meg, többen aggodalmukat fejezték ki az iránt, hogy nem átlátható módon kezeli a Meta a benchmarkokat.

Miközben a Llama 4 körül továbbra is erős turbulencia tapasztalható, két új modell is megjelent a Llama korábbi verziójának továbbfejlesztéseként. Mindkét új modell törekvése, hogy csökkentsék a modellek számítási igényét. Az NVIDIA Llama 3.1 Nemotron Ultra modellt mutatta be, amely 253 milliárd paraméteres, fejlett következtetési képességekkel rendelkezik és kifejezetten AI asszisztensi munkafolyamatok támogatására tervezték.

Az eredeti Llama 3.1 modellt többfázisú utótanítási műveletekkel sikerült úgy módosítani, hogy az lényegesen kevesebb memórián is elfusson, valamint a számítási igény is csökkent. Az NVIDIA azt állítja hogy az eredmény fele annyi paraméter mellett jobb eredményt mutat mint a DeepSeek R1.

A modell nyílt forráskódú és bárki számára elérhető a Hugging Face oldalon. Futtatásához elegendő egyetlen 8x H100 GPU node, így letöltése is annak javasolt akinek H100-as szerver node-ok állnak rendelkezésére. Ez nyilván továbbra is korlátozott számú otthoni felhasználást sejtet.

A másik fejlesztés a Deep Cogito által kiadott Cogito v1 modell, mely a Meta Llama 3.2 modelljéből lett finomhangolva. Az új modell célja, hogy a hibrid következtetési képességeken túl az önreflexiót is lehetővé tegye, így a modell iteratív módon képes finomítani saját érvelési stratégiáit. A modell több változatban is elérhető (3B, 8B, 14B, 32B és 70B paraméteres változatok), amelyek már több nemzetközi benchmarkon is kimagasló eredményeket produkáltak, például az MMLU, ARC és a különböző eszközhívási feladatok terén. Ugyanakkor bizonyos matematikai értékelésekben a Cogito egyelőre nem hozza a remélt eredményeket. 

Osszd meg ezt a cikket
Bajban az Apple a mesterséges intelligencia fejlesztések terén?
Trump vámjainak hatására úgy tűnik egyre több gonddal kell az Apple-nek megküzdenie. Ennek egyik oka, hogy a vámokon túl, amik eléggé megtépázták az Apple részvényeit, belső konfliktusok is vannak, különösen az AI integrációért felelős részlegnél. Tripp Mickle a The New Yourk Times újságírója egyenesen arról ír, hogy az Apple nem képes semmilyen új innovatív dologgal előrukkolni mostanában. Bár ez valószínűleg nincs így, hiszen hosszas huzavona után az Apple Intelligence-t végül sikerült elindítania a cégnek, de az kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia területén vannak lemaradásai a versenytársakhoz képest.
Új együttműködés a Netflix és az OpenAI között
A Netflix nemrégiben kezdte el tesztelni az új, mesterséges intelligencia alapú keresési funkciót, amely az OpenAI technológiáját használja a tartalomkeresés javítására. Ez a funkció jelentős változást jelent a hagyományos keresési módszerekhez képest, mivel lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy filmeket és tévéműsorokat találjanak konkrét kifejezések, például hangulatuk vagy szituációs preferenciáik alapján, nem pedig csak címek, műfajok vagy színésznevek alapján.
Google Geospatial Reasoning új AI eszköz a térinformatikai problémák megoldására
A térinformatika napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete, amely a földrajzi térhez kapcsolódó adatok gyűjtésével, elemzésével és megjelenítésével foglalkozik. A szakterület a földtudományokat és az informatikát ötvözve szolgálja az olyan gyakorlati célokat, mint a várostervezés, az infrastruktúra-fejlesztés, a természeti katasztrófák kezelése vagy a közegészségügy. Bár a technológia számos területen már régóta jelen van – elég a GPS-navigációra, vagy a Google Maps-re gondolnunk –, az utóbbi években tapasztalt adatrobbanás, valamint a valós idejű döntéshozatal iránti növekvő igény új típusú megoldásokat követelt meg. Itt lép be a képbe a mesterséges intelligencia, különösen a Google által fejlesztett Geospatial Reasoning keretrendszer.
Számos fontos újdonsággal jelent meg a Llama 4
A Meta legújabb mesterséges intelligencia modellcsaládja a Llama 4 jelentős újításokat hozott a multimodális modellek fejlesztésében. A modellcsalád két azonnal elérhető változata – a Llama 4 Scout és a Llama 4 Maverick – mellett egy, még fejlesztés alatt álló, rendkívül nagy teljesítményű Llama 4 Behemoth is készül, amely a jövőben várhatóan további jelentős szerepet játszik majd a STEM (Science, Technology, Engineering, and Mathematics) fókuszú feladatokban.