Gödel gép az MI, amely saját magát fejleszti

Képzeljük el, hogy egy számítógépes program képes önállóan, emberi beavatkozás nélkül módosítani a saját kódját, hogy még jobbá, okosabbá váljon! Ez a futurisztikusnak hangzó koncepció, a "Gödel gép".

Jürgen Schmidhuber, az MI-kutatás egyik neves alakja már több mint két évtizede felvetette az önmagát fejlesztő MI gondolatát, és "Gödel gépnek" nevezte el. Az eredeti elképzelés szerint a Gödel gép akkor írja újra saját kódját, ha matematikailag bizonyítani tudja, hogy egy adott önkorrekció teljesítményjavuláshoz vezet. Azonban az ilyen matematikai bizonyítások rendkívül nehezek, így a Gödel gép eddig csupán elméleti koncepció maradt.

Májusban azonban az internetes közösségi médiát is lázba hozta egy kutatási cikk, amely jelentős lépést tehet a Gödel gép megvalósítása felé. A "Darwin Gödel gép: Önmódosító ügynökök nyílt végű evolúciója" című tanulmányt a Kanadai Brit Columbia Egyetem és a Sakana AI kutatói jegyzik.

A most bemutatott "Darwin Gödel gép (DGM)" azonban egy elegáns megoldással kerüli meg a matematikai bizonyítás nehézségeit. A DGM evolúciós algoritmusokat és empirikus (tapasztalati) értékelési módszereket használ. Ez azt jelenti, hogy több, önkorrekcióra képes MI rendszert versenyeztetnek egymással különböző feladatok (benchmarkok) során. A folyamatos versengés és értékelés ösztönzi az MI-k önmódosítását és folyamatos fejlődését.

A kutatócsoport a DGM megközelítést olyan "kódoló ügynökökön" alkalmazta, amelyek automatikusan generálnak programkódot. Lehetővé tették ezeknek az ügynököknek, hogy módosítsák saját Python kódjukat, például új eszközöket adjanak hozzá, vagy eltérő munkafolyamatokat javasoljanak. A módosított ügynököket ezután kódolási teszteken értékelték. Érdekesség, hogy még a rosszabbul teljesítő ügynököket is archiválták, ha viselkedésük egyedi volt, ezzel biztosítva az evolúciós sokszínűséget. Ez az ötlet segít megelőzni, hogy az ügynökök "beragadjanak" egy helyi optimumba, és ösztönzi az innovatív megoldások felfedezését.

Ennek az "evolúciónak" köszönhetően a kódoló ügynökök teljesítménye jelentősen javult. A GitHub valós problémáinak megoldására szolgáló SWE-bench benchmarkon 20-50%-os, a többnyelvű kódolást mérő Polyglot benchmarkon pedig 14,2-30,7%-os növekedést értek el.

Természetesen felmerülnek biztonsági aggályok az ilyen önfejlesztő MI kutatásokkal kapcsolatban. Sokan félnek, hogy az MI evolúciója kicsúszik az emberi ellenőrzés alól, vagy hogy az MI "csalni" fog a tesztek során. A kutatócsoport ezekre az aggodalmakra úgy reagál, hogy az MI-k önfejlesztését emberi felügyelet mellett, egy "homokozó" (sandbox) környezetben teszik lehetővé.

Májusban a második legtöbbet emlegetett kutatási cikk az NVIDIA-tól érkezett, és az MI logikai gondolkodásának rejtélyét boncolgatja. A "ProRL: Hosszútávú megerősítő tanulás kiterjeszti a gondolkodási határokat a nagyméretű nyelvi modellekben" című tanulmány azzal foglalkozik, hogy az OpenAI o1-hez és DeepSeek-R1-hez hasonló legújabb MI modellek hogyan érik el kivételes logikai érvelési képességüket.

Élénk vita zajlik az MI kutatók között arról, hogy a megerősítő tanulás (reinforcement learning) mennyire befolyásolja az alapmodellek (foundation models) érvelési képességét. A vita lényege: a megerősítő tanulás csupán felszabadítja az alapmodellekben már meglévő érvelési képességeket, vagy teljesen új érvelési képességeket ruház át rájuk? A legújabb kutatások inkább az előbbi nézetet támasztották alá.

Az NVIDIA kutatása azonban megkérdőjelezi ezt a trendet. "ProRL" nevű, hosszú távú, stabil tanulást lehetővé tevő megerősítő tanulási módszerük alkalmazásával azt mutatták be, hogy a modell képes volt új következtetési stratégiákat "felfedezni", és olyan feladatokra is megoldást találni, amelyekre az eredeti alapmodell nem tudott helyes választ adni. Ez arra utal, hogy a megerősítő tanulás valóban új érvelési képességekkel ruházhatja fel az alapmodelleket.

Ezek a kutatási áttörések azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése elképesztő sebességgel halad. Az önfejlesztő MI-k, mint a Darwin Gödel gép, forradalmasíthatják a szoftverfejlesztést és számos más területet. Ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy felelősségteljesen és átgondoltan kezeljük az ezzel járó etikai és biztonsági kérdéseket, biztosítva, hogy az MI fejlődése az emberiség javát szolgálja. 

Osszd meg ezt a cikket
Hol tart ma valójában a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia fejlesztése az elmúlt években látványos és gyakran lenyűgöző eredményeket produkált. Az olyan rendszerek, mint a ChatGPT, képesek természetes nyelvű szövegeket generálni, problémákat megoldani és sokszor az emberi teljesítményt is meghaladni különféle feladatokban. Ugyanakkor egyre több neves kutató és technológiai vezető – köztük John Carmack és François Chollet – hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül jelentik az általános mesterséges intelligencia (AGI) közeledtét. A színfalak mögött most új típusú problémák és kérdések kerültek a figyelem középpontjába, amelyek messze túlmutatnak a puszta teljesítményen.
A Rhino Linux új kiadással jelentkezik: 2025.3
A Linux disztribúciók körében főként kétféle szemléletmód terjedt el, vannak a stabil, ritkán frissülő rendszerek biztonságos kiszámíthatósággal, és a naprakész, de időnként kényes egyensúlyon balanszírozó, gördülő kiadású disztribúciók. A Rhino Linux ezt a két ellenpontot próbálja áthidalni, azaz egyszerre próbál naprakész lenni gördülő disztribúcióként, de alapként az Ubuntura épül, hogy megfelelő stabilitást is biztosítson.
SEAL az önmagát tanító mesterséges intelligencia előhírnöke
Hosszú évek óta tartja magát az elképzelés, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének kulcsa az emberi tanítás: adatok, címkék, finomhangolás, gondosan megtervezett beavatkozások. Most azonban egy új megközelítés látott napvilágot. Az MIT kutatóinak legújabb munkája, a SEAL (Self-Adapting Language Models) névre keresztelt rendszer olyan nyelvi modelleket mutat be, amelyek képessé válnak saját maguk tanítására. Az eredmények nemcsak technológiai újdonságot jelentenek, hanem felvetik a kérdést: vajon milyen szerepet szánunk a jövőben az embernek az intelligens rendszerek képzésében?
Elég egy fotó és egy hang – az Alibaba új mesterséges intelligenciája teljes testű avatárt készít belőle
Egyetlen hangfelvétel és egy fotó is elegendő ahhoz, hogy élethű, teljes testtel mozgó, arcjátékkal és érzelmekkel teli virtuális karaktereket hozzunk létre – stúdió, színész vagy zöld háttér nélkül. Az Alibaba legújabb fejlesztése, az OmniAvatar nevű nyílt forráskódú mesterséges intelligencia-modell legalábbis éppen ezt ígéri. Bár a technológia még formálódik, már most is érdemes figyelmet szentelni annak, amit lehetővé tesz – és annak is, hogy mindez milyen új kérdéseket vet fel.
ALT Linux 11.0 Education az orosz oktatási intézmények fundamentuma
Az ALT Linux egy orosz gyökerekkel rendelkező, RPM csomagkezelőre épülő Linux disztribúció, amelynek alapjait a Sisyphus csomagtár képezi. Kezdetben orosz lokalizációs erőfeszítésekből nőtte ki magát, együttműködve olyan nemzetközi disztribúciókkal, mint a Mandrake és a SUSE Linux, különös tekintettel a cirill betűs írás támogatására.
A térbeli intelligencia a következő leküzdendő akadály az AGI előtt
Az LLM megszületésével a gépek lenyűgöző képességekre tettek szert. Ráadásul fejlődési sebességük is nagyobb tempóra kapcsolt, nap mint nap jelennek meg újabb modellek, amelyek még hatékonyabbak még jobb képességekkel ruházzák fel a gépeket. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk, ezzel a technológiával még csak most értük el, hogy a gépek képesek egy dimenzióban gondolkodni. A világ amelyben élünk azonban az emberi érzékelés alapján három dimenziós. Egy ember számára nem okoz gondot, hogy megállapítsa, hogy valami egy szék alatt van, vagy mögött, vagy egy felénk repülő labda körülbelül hová fog érkezni. Számos mesterséges intelligencia kutató szerint az AGI azaz a mesterséges általános intelligencia megszületéséhez el kell érni, hogy a gépek három dimenzióban gondolkodjanak, ehhez pedig ki kell fejleszteni a térbeli intelligenciát.

Az elmúlt néhány napban megjelent Linux disztribúció frissítések