A generatív biológia segít megérteni a fehérjék sejtbeli elhelyezkedését

 Egy mesterséges intelligencián alapuló mélytanulási modell, a ProtGPS, képes megjósolni, hogy a fehérjék hogyan rendeződnek el a sejten belül. Ez az áttörés nemcsak a sejtek eddig rejtett rétegeit tárja fel, hanem új lehetőségeket kínál a gyógyszerfejlesztés és a biotechnológia területén is.

A fehérjék sejten belüli elhelyezkedése kritikus szerepet játszik működésükben. Korábban a mesterséges intelligencia alkalmazása a biológiában elsősorban a fehérjék szerkezetének előrejelzésére összpontosított. Az AlphaFold nevű AI-modell, amely Nobel-díjat is kiérdemelt, képes volt meghatározni, hogy a fehérjék milyen háromdimenziós formát öltenek. Azonban egy fehérje szerkezete önmagában nem mindig elég annak megértéséhez, hogy pontosan milyen funkciót tölt be a sejtben.

A ProtGPS ezt a hiányosságot hidalja át: nemcsak a fehérje szerkezetét, hanem annak pontos sejtbeli helyzetét is képes megjósolni. Ezáltal a tudósok célzottabban tudnak fehérjéket tervezni és elhelyezni, amely jelentős előrelépést jelenthet a gyógyszerkutatásban.

A sejttérkép kirakósának új darabja

A kutatók már régóta tudják, hogy a sejtek bizonyos részeibe - például a sejtmagba vagy a mitokondriumba - jutó fehérjék speciális jelzőcímkékkel rendelkeznek. Ezek az apró molekuláris jelzések útmutatóként szolgálnak, hogy a fehérjék a megfelelő helyre kerüljenek. Azonban a sejt nagy része nyitott térként funkcionál, ahol a fehérjék finomabb jelzésekre támaszkodva rendeződnek biomolekuláris kondenzátumokba. Ezek a dinamikus, folyadékszerű csoportosulások szabályozzák a génaktivitást, segítenek a sejtek stresszkezelésében és közrejátszanak bizonyos betegségek kialakulásában is.

A ProtGPS képes felismerni azokat a rejtett aminosav-szekvencia mintázatokat, amelyek a fehérjéket a megfelelő sejtbeli helyükre irányítják. Ezáltal lehetővé válik a természetben nem létező, de speciális lokalizációval rendelkező fehérjék tervezése is.

Hogyan tanítják az MI-t a fehérjék nyelvére?

A ProtGPS egy úgynevezett fehérje nyelvi modell, amely hasonlóan működik, mint a mesterséges intelligencián alapuló nyelvi modellek (például ChatGPT). Ahelyett, hogy szavakat és mondatokat elemezne, a fehérjék aminosav-szekvenciáiból tanul, amelyek különböző betűkombinációkkal jelölik az egyes aminosavakat. Így tehát nem egy generatív nyelvi modellről beszélünk mint a ChatGPT esetében, hanem generatív biológia modellről.

A modell az Evolutionary Scale Modeling (ESM) nevű mélytanulási keretrendszert használja, amelyet eredetileg a Meta fejlesztett ki fehérjék szerkezeti és funkcionális előrejelzésére. Az ESM egyedisége abban rejlik, hogy míg az AlphaFold részletes fizikai számításokat végez, addig az ESM szekvenciaalapú tanulást alkalmaz, így sokkal gyorsabban és nagyobb adathalmazokon képes dolgozni. Ez tette lehetővé a ProtGPS számára, hogy gyorsan és hatékonyan dekódolja a fehérjék sejten belüli elhelyezkedésének szabályait.

A gyógyszerfejlesztés és betegségek megértésének új eszköze

A ProtGPS egyik legizgalmasabb alkalmazása a betegségek vizsgálatában és a gyógyszerfejlesztésben rejlik. A modell képes előre jelezni, hogy egy adott mutáció miként befolyásolja a fehérjék kompartmentalizációját, vagyis elhelyezkedését a sejten belül. Ez rendkívül hasznos lehet olyan betegségek megértésében, mint a rák vagy a genetikai fejlődési rendellenességek, ahol a fehérjék hibás lokalizációja kritikus szerepet játszik.

A Dewpoint Therapeutics biotechnológiai vállalat már beépítette a ProtGPS-t a gyógyszerkutatási folyamataiba. A cél, hogy új terápiás megoldásokat találjanak olyan betegségekre, amelyekben a fehérjék rendellenes kondenzátumokba tömörülnek. Más kutatók is nagy potenciált látnak az eszközben, különösen olyan területeken, ahol a fehérjék célzott módosítása segíthet a betegségek leküzdésében.

Új szemlélet a biológiában

A ProtGPS nemcsak egy új biotechnológiai eszköz, hanem egy új tudományos paradigma része is. Az elmúlt évtizedekben a biológia fókuszában elsősorban a molekulák szerkezete állt, azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a sejten belüli elrendeződés ugyanolyan fontos. Ahogyan egy jól megtervezett otthonban sem elég a bútorok puszta létezése, hanem azok elhelyezése is számít, úgy a sejtekben is szükség van a pontos molekuláris szerveződésre.

A ProtGPS által feltárt rejtett mintázatok új lehetőségeket nyitnak a biológia és a gyógyszerfejlesztés területén. A tudósok most először képesek befolyásolni és irányítani a fehérjék sejtbeli célpontját, amely új gyógyszerek és terápiás eljárások kifejlesztéséhez vezethet. A jövőben a mesterséges intelligencia még mélyebb betekintést nyújthat a sejtek működésébe, forradalmasítva az élet tudományát. 

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.