A generatív biológia segít megérteni a fehérjék sejtbeli elhelyezkedését

 Egy mesterséges intelligencián alapuló mélytanulási modell, a ProtGPS, képes megjósolni, hogy a fehérjék hogyan rendeződnek el a sejten belül. Ez az áttörés nemcsak a sejtek eddig rejtett rétegeit tárja fel, hanem új lehetőségeket kínál a gyógyszerfejlesztés és a biotechnológia területén is.

A fehérjék sejten belüli elhelyezkedése kritikus szerepet játszik működésükben. Korábban a mesterséges intelligencia alkalmazása a biológiában elsősorban a fehérjék szerkezetének előrejelzésére összpontosított. Az AlphaFold nevű AI-modell, amely Nobel-díjat is kiérdemelt, képes volt meghatározni, hogy a fehérjék milyen háromdimenziós formát öltenek. Azonban egy fehérje szerkezete önmagában nem mindig elég annak megértéséhez, hogy pontosan milyen funkciót tölt be a sejtben.

A ProtGPS ezt a hiányosságot hidalja át: nemcsak a fehérje szerkezetét, hanem annak pontos sejtbeli helyzetét is képes megjósolni. Ezáltal a tudósok célzottabban tudnak fehérjéket tervezni és elhelyezni, amely jelentős előrelépést jelenthet a gyógyszerkutatásban.

A sejttérkép kirakósának új darabja

A kutatók már régóta tudják, hogy a sejtek bizonyos részeibe - például a sejtmagba vagy a mitokondriumba - jutó fehérjék speciális jelzőcímkékkel rendelkeznek. Ezek az apró molekuláris jelzések útmutatóként szolgálnak, hogy a fehérjék a megfelelő helyre kerüljenek. Azonban a sejt nagy része nyitott térként funkcionál, ahol a fehérjék finomabb jelzésekre támaszkodva rendeződnek biomolekuláris kondenzátumokba. Ezek a dinamikus, folyadékszerű csoportosulások szabályozzák a génaktivitást, segítenek a sejtek stresszkezelésében és közrejátszanak bizonyos betegségek kialakulásában is.

A ProtGPS képes felismerni azokat a rejtett aminosav-szekvencia mintázatokat, amelyek a fehérjéket a megfelelő sejtbeli helyükre irányítják. Ezáltal lehetővé válik a természetben nem létező, de speciális lokalizációval rendelkező fehérjék tervezése is.

Hogyan tanítják az MI-t a fehérjék nyelvére?

A ProtGPS egy úgynevezett fehérje nyelvi modell, amely hasonlóan működik, mint a mesterséges intelligencián alapuló nyelvi modellek (például ChatGPT). Ahelyett, hogy szavakat és mondatokat elemezne, a fehérjék aminosav-szekvenciáiból tanul, amelyek különböző betűkombinációkkal jelölik az egyes aminosavakat. Így tehát nem egy generatív nyelvi modellről beszélünk mint a ChatGPT esetében, hanem generatív biológia modellről.

A modell az Evolutionary Scale Modeling (ESM) nevű mélytanulási keretrendszert használja, amelyet eredetileg a Meta fejlesztett ki fehérjék szerkezeti és funkcionális előrejelzésére. Az ESM egyedisége abban rejlik, hogy míg az AlphaFold részletes fizikai számításokat végez, addig az ESM szekvenciaalapú tanulást alkalmaz, így sokkal gyorsabban és nagyobb adathalmazokon képes dolgozni. Ez tette lehetővé a ProtGPS számára, hogy gyorsan és hatékonyan dekódolja a fehérjék sejten belüli elhelyezkedésének szabályait.

A gyógyszerfejlesztés és betegségek megértésének új eszköze

A ProtGPS egyik legizgalmasabb alkalmazása a betegségek vizsgálatában és a gyógyszerfejlesztésben rejlik. A modell képes előre jelezni, hogy egy adott mutáció miként befolyásolja a fehérjék kompartmentalizációját, vagyis elhelyezkedését a sejten belül. Ez rendkívül hasznos lehet olyan betegségek megértésében, mint a rák vagy a genetikai fejlődési rendellenességek, ahol a fehérjék hibás lokalizációja kritikus szerepet játszik.

A Dewpoint Therapeutics biotechnológiai vállalat már beépítette a ProtGPS-t a gyógyszerkutatási folyamataiba. A cél, hogy új terápiás megoldásokat találjanak olyan betegségekre, amelyekben a fehérjék rendellenes kondenzátumokba tömörülnek. Más kutatók is nagy potenciált látnak az eszközben, különösen olyan területeken, ahol a fehérjék célzott módosítása segíthet a betegségek leküzdésében.

Új szemlélet a biológiában

A ProtGPS nemcsak egy új biotechnológiai eszköz, hanem egy új tudományos paradigma része is. Az elmúlt évtizedekben a biológia fókuszában elsősorban a molekulák szerkezete állt, azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a sejten belüli elrendeződés ugyanolyan fontos. Ahogyan egy jól megtervezett otthonban sem elég a bútorok puszta létezése, hanem azok elhelyezése is számít, úgy a sejtekben is szükség van a pontos molekuláris szerveződésre.

A ProtGPS által feltárt rejtett mintázatok új lehetőségeket nyitnak a biológia és a gyógyszerfejlesztés területén. A tudósok most először képesek befolyásolni és irányítani a fehérjék sejtbeli célpontját, amely új gyógyszerek és terápiás eljárások kifejlesztéséhez vezethet. A jövőben a mesterséges intelligencia még mélyebb betekintést nyújthat a sejtek működésébe, forradalmasítva az élet tudományát. 

Osszd meg ezt a cikket
Lehet hogy hamarosan véget is ér az okostelefonok kora?
A napokban zajlik a Google trösztellenes pere, amelyen meghalgatták Eddy Cue-t az Apple szolgáltatásokért felelős vezető alelnökét. A tanúvallomás során Cue váratlan és izgalmas kijelentést tett, amelyben azt sugallta, hogy hamarosan az iPhone az iPod sorsára juthat.
Az Apple Anthropic-ra támaszkodva kíván saját „Vibe-Coding” platformot létrehozni
Az Apple számos nehézséggel nézett szembe az utóbbi időben saját mesterséges intelligencia megoldásainak kifejlesztése során, ezért talán nem meglepő, hogy a továbbiakban inkább külső AI-szakértelemre támaszkodna a további fejlesztések érdekében. Most úgy döntöttek, hogy az Anthropic-al egyesítik erőiket egy forradalmi „vibe-coding” szoftverplatform létrehozására, amely a generatív mesterséges intelligenciát használja fel a programozók kódjának írására, szerkesztésére és tesztelésére - derül ki a legfrissebb jelentésekből.
Megkezdődött a stablecoin forradalom
A Stripe megkezdte a fejlett világon kívüli országokban a stablecoin alapú fizetések tesztelését. A kezdeményezést a Bridge stablecoin platform felvásárlása előzte meg, amelyet a Coinbase korábbi vezetői Zach Abrams és Sean Yu alapítottak. A Stripe által alkalmazott stablecoin a dollár értékéhez van rögzítve, és elsősorban olyan vállalkozások számára kívánják megkönnyíteni a kifizetéseket vele, amelyek olyan országokban működnek, ahol a nemzeti valuta árfolyamának erős ingadozása, vagy egyéb infrastrukturális okok miatt a hagyományos valutákban való pénz mozgás rendkívül költséges.
QnodeOS az első kvantum operációs rendszer
A kvantumhálózatok eddig elérhetetlenül bonyolultnak tűntek a fejlesztők számára, hiszen minden hardvertípushoz külön szoftverréteg készült. Március közepén azonban a Quantum Internet Alliance (QIA) kutatócsoportja bejelentette a QNodeOS névre keresztelt kvantumoperációs rendszert, amely – a klasszikus világ operációs rendszereihez hasonlóan – elrejti a hardver alacsony szintű részleteit, és lehetővé teszi a magasabb szintű alkalmazások fejlesztését különböző kvantumprocesszorokon. Az első bemutatót a Nature online kiadványa közölte 2025. március 12-én, és azóta a QNodeOS gyorsan a kvantumhálózati kutatások középpontjába került.