Az Uber új szerepben

Az Uber, amelyet eddig leginkább fuvarszolgáltatásairól és ételkiszállításáról ismerhettünk, új területen próbál szerencsét. A vállalat elindította a Scaled Solutions nevű részleget, amely adatcímkézési, tesztelési és lokalizációs szolgáltatásokat kínál. Ezzel az Uber most már nemcsak saját AI-fejlesztési igényeit elégíti ki, hanem más vállalkozások számára is elérhetővé teszi ezeket a szolgáltatásokat. Az új irány a mesterséges intelligencia fejlesztésére támaszkodó iparágak széles körét célozza, beleértve a kiskereskedelmet, az autóipart, az autonóm járműveket, a generatív AI-t és az ügyfélszolgálatot.

Sokoldalú ügyfélkör

A Scaled Solutions máris több ismert ügyfelet szerzett, köztük az Aurora Innovationt, amely önvezető teherautók szoftveres fejlesztésével foglalkozik, valamint a Nianticot, a népszerű mobiljátékok mögött álló céget, amely globális 3D-s térképek létrehozásán dolgozik.

Chris Brummitt, az Uber ázsiai-csendes-óceáni kommunikációs vezetője szerint a különféle projektek különböző készségeket igényelnek. „Ez a feladattól függ: egyes munkák nyelvtudást vagy programozási ismereteket igényelnek, míg másokhoz nem szükséges speciális képzettség” – írta egy e-mailes nyilatkozatában.

Gig munkások, de bérgarancia nélkül

Az Uber az új projekthez úgy nevezett gig munkásokat (vagy más szóval hakni munkásokat) szerződtet Indiában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Lengyelországban és Nicaraguában. Az alkalmazottak nem kizárólagos, feladat-alapú szerződést kötnek, és havi kifizetéseket kapnak a sikeresen elvégzett munkájukért. Az Uber azonban nem garantál minimális órabért; a díjazás mértéke feladatonként változik, ami felveti a munkavállalók anyagi biztonságának kérdését.

Az új modell nem példa nélküli. Az üzleti folyamatok kiszervezése, különösen az adatcímkézés, egyre gyakoribbá válik, ahogy az AI-modellek fejlesztése egyre több emberi beavatkozást igényel. Az iparág egyik vezető szereplője, a Scale AI például több mint 13 milliárd dolláros értékelést ért el, bár őt is kritikák érték a munkavállalók körülményei miatt.

Mi az a gig vagy hakni munkás

Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint a gig munkás olyan munkaerő, amely „egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződik, és általában digitális piactereken keresztül bérlik fel alkalmi munkára.”

Az adat mint új termék

Irina Sedenko, az Info-Tech Research Group vezető kutatási igazgatója szerint az Uber ezen lépése logikus kiterjesztése a vállalat meglévő technológiai tapasztalatainak. „Ez a lépés lehetővé teszi az Uber számára, hogy belépjen az AI-fejlesztési szolgáltatások iránti növekvő piacra, miközben új, adatvezérelt üzleti képességeket indít” – mondta Sedenko.

Azonban a vállalatoknak alaposan meg kell fontolniuk, hogy egy külső szolgáltatóra, például az Uberre bízzák-e érzékeny adataik kezelését. Sedenko szerint a CIO-knak figyelembe kell venniük az adatok tárolásának és felhasználásának részleteit, különösen akkor, ha azok védett információkat tartalmaznak.

Ezt a kérdést az Uber egyik vezető generatív AI szolgáltatási tanácsadója, Nate Carson is érintette egy LinkedIn-bejegyzésben. „Nem csak gig munkásokkal dolgozunk” – írta Carson, hangsúlyozva, hogy a vállalat szigorú adatbiztonsági és belső hálózati megoldásokat alkalmaz, különösen érzékeny információk esetén.

Az AI-fejlesztés új szereplője

Az Uber belépése az adatcímkézés területére izgalmas fejlemény az iparág számára. Az adatfeldolgozás iránti növekvő kereslet és a vállalat technológiai háttere jó alapot biztosíthat a sikerhez. Ugyanakkor a gig munkások fizetési feltételei és az adatvédelem kérdései olyan területek, amelyek további figyelmet igényelnek, mind a munkavállalók, mind az ügyfelek szempontjából.

Ha téged is érdekel a lehetőség itt tudsz jelentkezni.

Osszd meg ezt a cikket
Történelmi fordulat után az SK Hynix az új piacvezető a memóriaiparban
Három évtizeden keresztül a Samsung neve szinte egyet jelentett a DRAM-piac vezető szerepével. Most azonban fordult a kocka: 2025 első félévében a dél-koreai SK Hynix először előzte meg riválisát a globális memóriaiparban, megszakítva ezzel egy több mint harmincéves sorozatot. A változás nem csupán egy vállalati rangsor átrendeződését jelenti, hanem mélyebb átalakulásra utal az egész félvezetőiparban.
Riasztó ütemben nő a szervezett tudományos csalások száma
A tudomány világa a kíváncsiságra, együttműködésre és közös fejlődésre épül – legalábbis az eszmény szerint. A valóságban azonban mindig is jelen volt benne a verseny, az egyenlőtlenség és a hibázás lehetősége. Régóta tartott attól a tudományos közösség, hogy ezek a nyomások néhány kutatót eltérítenek a tudomány alapvető küldetésétől: a hiteles tudás létrehozásától. Sokáig úgy tűnt, hogy a csalás főként magányos elkövetők műve. Az utóbbi években azonban egy aggasztó fordulat bontakozott ki: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a csalás immár nem elszigetelt botlások sorozata, hanem szervezett, ipari méreteket öltő tevékenység, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Túl a zajon, avagy mit hoz valójában a GPT-5?
A mesterséges intelligencia fejlődése az utóbbi években különösen gyors ütemet vett, olyannyira hogy már szinte fullasztó mennyiségben jönnek ki a hírek a fejlettebbnél fejlettebb modellekről. Így ebben a nagy zajban nem könnyű egy-egy új fejlesztésnek kitűnnie, hiszen egyre nagyobbat kell gurítani, ahhoz hogy a felhasználó ingerküszöbét átvigye. Az OpenAI duplán terhelt emiatt, mivel valahogyan meg kell őriznie az elsőbbségét a többiek előtt akik szorosan jönnek fel mögötte. Ebbe a feszült térbe érkezett meg az OpenAI által most bemutatott GPT-5 modellcsalád, amely a kritikusok által is nagyon várt, hiszen az előzetes beharangozások alapján nem kevesebbet várnak el tőle minthogy minimum új mérföldkő legyen a mesterséges intelligencia modellek tekintetében. A nagy kérdés tehát az, hogy vajon megfelel e ezeknek az elvárásoknak. A cikk során megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a GPT-5 a mesterséges intelligencia modellek a fejlődési ívébe, milyen újdonságokat hoz, és miképpen hat a jelenlegi technológiai ökoszisztémára.
A legnépszerűbb elméletek az AI munkahelyekre gyakorolt hatásáról
A ChatGPT 2022 év végi megjelenése óta szinte hónapról hónapra újabb lehengerlő fejlesztések jelennek meg az AI területén ezért szinte azonnal beindult a fantáziálás arról, hogy miként is fogja ez megváltoztatni az életünket. Ezen belül is az egyik elsődleges kérdés, hogy milyen hatással lesz a munkahelyekre. Mivel a félelmek nem csillapodnak ezzel kapcsolatban, megjegyzem teljesen jogosan, azt gondolom érdemes időnként újból és újból megvizsgálni ezt a kérdést, hiszen az AI fejlődése drámai, ugyanakkor az idő előrehaladtával mégis talán egyre pontosabb képet kaphatunk az ilyen jellegű kérdésekről, hiszen az empirikus tapasztalatok is egyre gyűlnek és egyre több olyan elmélet lát napvilágot, amely igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A cikkben igyekeztem összegyűjteni a legrelevánsabb elméleteket, bár a teljesség igénye nélkül hiszen ezek irodalma napról napra bővül. A kérdés természetes az, hogy látható e már a fény az alagút végén, vagy még mindig befelé haladunk egy olyan új világba, amelyről még mindig túl keveset tudunk.
Brutális negyedév az Apple-nél, de mi lesz az iPhone után?
Az Apple a globális gazdasági és kereskedelmi kihívások közepette ismét bizonyította rendkívüli piaci erejét, felülmúlva az elemzői várakozásokat a 2025-ös pénzügyi év harmadik negyedévében. A cupertinói óriás nem csupán rekordbevételt könyvelt el a júniussal zárult időszakban, de egy történelmi mérföldkövet is elért: leszállította a hárommilliárdodik iPhone-t. Ez az eredmény egy olyan korszakban született, amikor a vállalatot egyszerre sújtják a büntetővámok költségei és a mesterséges intelligencia területén tapasztalható, egyre élesedő verseny és számos kudarc amit a vállalat kénytelen volt elszenvedni.
Gondolkodásra tanít az OpenAI Study Mode
Az utóbbi években a mesterséges intelligenciának köszönhetően forradalmi változások indultak be az oktatásban, ahol a hangsúly egyre inkább a passzív információbefogadásról az aktív, mélyebb megértést célzó tanulási folyamatokra helyeződik át.